Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-11-29 / 90. szám

Ära 12 fillér. 45-ik évfolyam. 30 ssáw* Vác 1931 november 29. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként l^éí&xer: szertíán. és vasárnap ELŐFIZET* Sí ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL I ■n—a—bm—MMsaa« FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖERCSÉJVYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKAN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Félmillió pengő adóval tartozik még VIC NÉPE A városi adópénztár forgal­ma, mintegy varázsütésre, egy­szerre megcsappant. A mintnőti, nőtt napról, napra november tizenötödikéig, úgy egyszerre, mintha elvágták volna, a követ­kező napon a lázas munkát, mely eddig a pénztárban folyt, a tétlenség kényszere váltotta fel : Népünk eddig fizetett s ez­után akármily kis kamatot szab­tak — ez már kamat, mondja és nem erőlteti meg magát. Vi­szont a pénzügyigazgatóság és a váci adóhivatal kiküldöttei ott ülnek a városházán és studiroz- nak : hogyan lehetne, főleg gaz­dagabb adófizető polgároktól az állam nehéz helyzetének javítá­sára pénzt kapni. Nincs messze az igazságtól az a megáll api tá­sunk, hogy a hivatalos urak a végső remédiumot : a foglalást és azután az árverést találják ki. Mindenesetre azonban város­szerte nagy csalódást fog kelte­ni, hogy igy iparkodtak, úgy iparkodtak adót fizetni és végül mégis több a hátrálék, mint volt a múlt év hasonló hónapjában. De beszéljenek a szomorú hi­vatalos adatok : Egyenes adóból múlt évben 364,848 pengőt nem fizettek meg, ezt a tekintélyes összeget tehát erre az évre mint hátrá- lékot áthozták. De ugyanakkor előírták 1931 évre az adónkat is, mely közel jár már a millió­hoz : 893,330 pengőt tesz ki. Időközi adózók 32,942 pengője jön még hozzá. Összesen 1.291, 121 pengőt kell ebben az év­ben Vác lakosságának adóban \ megfizetni. Es mit látunk ? Be­folyt mai napig 731,602 pengő, vagyis az időközben elhaltak,el­költözőitek 46,969 pengő adóját leszámítva, Vác népe még min­dig 512,549 pengő adóval tarto­zik ! Mindent megerőltetve, adó- ságot adóságra csinálva fizetett a város lakossága és a végén ki­derül, hogy még többel tartozik adóba, a nagy megerőltetés da­cára, mint a múlt év végén. Ho­gyan fog ez a félmillió befolyni; mikor megáll a munka, mind kevesebb a kereset — mondja meg tudós Teleszky. Még a szükségadó sem folyt be teljesen, pedig mindenféle fi­zetést, akár tetszett, akár nem, a miniszteri rendelet alapján erre Írtak, aztán jött a rendes adó fizetése. Ebből az uj adóból Vác lakosságára háza, vagy keresete után 61,636 pengőt róltak ki, de csak 46,406 pengőt fizetett be november 15-ig, a hátrálék i 15,230 pengő, pedig február ! 15-ig újra be kell fizetni a ki- : rótt összeget. Resztek Lajos tír az Szülők Iskolája hétfőn d. u. 5 órakor a Városi Filmszínház­ban : 1. Heti-krónika. 2. Jalo- veczkg Péter áll. tanitóképző- intézeti igazgató: A kenyér tör­ténete. 3. Oktató és szórakoztató filmek. Belépő dij a páholyoK- ban 30 és 40 fillér, a többi ülő­helyre a belépés díjtalan. Gyer­mekek az előadásokat nem láto­gathatják. Váci Uránia : hétfőn este 7 órakor a Városi Film­színházban : 1. Heti-krónika. 2. Szántó Menyhért ny. h. állam­titkár : Az ipari munkával járó egészségi ártalmak megelőzése. 3. Rusztek Lajos dr.. kir. orsz. fegyintézeti igazgató : A büntetés végrehajtása régen és most. 4. Oktató és szórakoztató filmek. Belépődíj 20, 30 és 40 fillér. éhező gyermek a mikléstéH iskolában Vájjon el lehet-e ezt mondani i nyugodtan a város minden isko- 1 Iájára, a hol zsúfolt padokban ! legalább is háromezer gyermek I tanul ? A szent-Miklós-téri isko­la büszkén elmondhatja, hogy minden gyermekéről gondosko­dott. Odalenn ugyanis megindult egy nemes akció, hogy minden tehetős szülő legalább egy sze­gény fiút hetenkint egyszer me­leg ebéddel várja. A felhívásnak gyönyörű eredménye lett, mert ma már igen sok család 2—3 ebédet ad hetenkint a szegény tanulóifjúságnak, de vannak szá­mosán, a kik naponta asztaluk­hoz ültetik az éhes ártatlanokat. Kiemeljük Nikitits Istvánnét, Lendvai Vilmost, Nagy Mihályt, Békéssy Károlyt, Horváth Kál­mánt, Nowottny Jenőt, Cscrve- nák Lajost, Makrai Jánost, vitéz Fodor Istvánt, Barabás Mihályt, a kik két héten át naponta el nem feledkeztek az éhes gyer­mekről, a melyből egy-kettő minden nap akad náluk. Ez az ebédeltetés addig tart, mig a vá­rosi szegénykonyha megnyílik. A szülők közt mozgalom indult meg, hogy osztályonként a szü­lők és tanulók önkéntes adomá­nyaiból »Szer élet-alap« létesit- tessék, melyből minden osztály j a saját ínségeseit ruhával, éle- j lemmel látná el. A tantestület j nagy várakozással figyeli a di- í csérctes megmozdulást s örül- J ne, ha a szép mozgalom valóra i váltaná a hozzáfűzött szép re- j ményeket. A Miklós-téri iskolá- i ban, úgy látszik, ez jó utón van, j most már arra kérjük a jó szi- | veket, hogy ezt a szép példát ültessék át a többi iskolába is ! Egy lelkes honleány a trianoni gyásznapra feldíszítette a szabadsághősöksirját így mondta el szerényen : Nevem Gasparik Francis­ka. Ama Gasparik-családhólva­ló vagyok, melynek nevét meg­örökíteni hálásnak tartotta egyik utcájában Vác városa. De az én nevem nem fontos, nem is kívá­nom, hogy újságba kerüljön, csak azt hozom boldogan hírül, hogy a 48-as szabadsághősök sírja lenn, az alsó temetőben már nem elhagyatott. A meddig a jó Isten éltet, nem is lesz el­hagyatva, mert kötelességemnek ismerem ezentúl, hogy azokra gondoljak és gyenge erőmmel feldíszítsem sírjukat. — Tizenegy sírom van az alsó temetőben, vállalom örömmel ti­zenkettediknek a szabadsághő­sökét, melyet hűtlenül elhagyott a legényegylet. A mint halottak estéjén a tizenegy sírnál ez idén is befejeztem gyertyagyújtáso­mat, pihenőre elmentem a 48-as hősök sírjához. Ide megyek minden éve, már kis leányJko- romtól, mert olyan szép volt mindig a fáklyafényes felvonu­lás, a kegyeletes szavalások, a szívhez ható szép énekek ! Ott ültem az idén is a sir mellett pi­henve és megdöbbenve vettem észre, hogy először most nincs kigyomlálva és megtakarítva. Máskor babérfüzér öleli és nagy koszorú hirdeti a kegyeletet, most ez is elmaradt. Gondoltam, majd a fáklyák fénye alatt hoz­za az ifjúság, tüntetőén. Elmúlt öt óra, elmúlt félhat. Hat óra. Hét óra és a temető ürülni kezd! El se mondhatom, mint fájt ez beteg szivemnek. Soha el nem feledkeztek a 48-as szabadság­hősök sírjáról, csak az idén elő­ször ! És az ifjúság, mely min­dig kegyeletesen vállalta, sőt ki­sajátította magának azt a sirt, mely alatt szabadságért halt hős magyar katonák nyugosznak. — Megkinozva tértem haza. Elhatároztam, hogy a sirt nem hagyom. Azóta naponta kijár­tam a temetőbe és megtisztitot- tam minden gaztól, mi egy év alatt ellepte. Tiszta, gyommentes körülötte és a meddig felértem kezeimmel, elláttam zöld rep- kénnyel és koszorút is tettem. Ha megengedi a város : életem fogytáig nem fogok megfeled­kezni a szabadsághősök sírjá­ról ! Ezeket mondotta Gasparik Franciska okleveles tanítónő és műhimzőnő szinte lelkesülten. Vájjon megérti-e őt a mai kor gyermeke és ál tudja-e örökíte­ni ideális lelkesedését a nagy múlt iránt ? Es kei web Györgyffy Margit és Szabó Endre november 28-án tartot­ták esküvőjüket Budapesten a Hermina-kápolnában. Áz ' esKe- tés szertartását Pothorányi Jó­zsef prelátus végezte. líaríscei gardák meg» a Sk a szíják a wác—verőcei út megépítését Sokszor irtunk már arról az egyezségről, melyet Pestvárme­gye kötött Nógrádmegyével. E megállapodásnak az volt a ve­leje, hogy mind a két megye megépítteti a területére eső út­részt Vác és Nógrádverőce kö­zött. Pestmegye már régen ele­get tett a megállapodásnak, de Nógrád egyre késik, a minek az a következménye, hogy sáros időben, ősszel és tavasszal a ko­csiknak kerülő utón, a katalinai szerpentinen kell hosszú utat megtenni Vác és Verőce között. Nógrádmegye szegénysége miatt ezt az utat, melyet nemcsak a közeli Verőce, de Nagymaros, Szob és a többi község használ, nem tudják megépíteni, ép ezért kapóra jött az időközi rétsági képviselőválasztás, a melyen Zsitvay igazságügyminisztert Ke- resztes-FJscher belügyminiszter váltotta fel a jelöltségben. Mi­kor program kőrútján a minisz­ter Nógrádverőcére érkezett, azt kérdezte a község népétől : mi­vel tudna a népes községnek használni ? Egyhangú volt a vá­lasz : építtesse ki a váci utat! A választás lezajlott, az uj kép­viselő nem feledkezett el Ígére­téről. Mérnökök jöttek, mértek és megállapították a váci ut ve­zetését a vasútvonal mellett, a melyet 210 ezer pengőért még a tél folyamán meg lehetett volna épiteni. Ámde a napokban meg­jelent egy verőcei küldöttség a minisztériumban és kijelentet­ték, hogy ha az utat nem aDu- naparton vezetik, akkor ne is építsék. A minisztériumban most nem tudják, mit csináljanak. Az építés áll. hévízié a adóban Miután a forgalmi adóhivatal még nem kézbesítette ki az ösz- szes 1932. évre szóló végzéseket, a Kereskedők Egyesülete lapunk utján közli tagjaival, hogy mi­helyt megkapják a kivetést és az ellen az Egyesület által szor­galmazott revízió keretében jog­orvoslatot kívánnak, azonnal jelentkezzenek az egyesületi fő­ügyésznél (Eszterházy-u. 2).

Next

/
Thumbnails
Contents