Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-11-04 / 83. szám

Ära 12 fillér. 45-ik évfolyam. 83. szám. Vác, 1931 november 4. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P — FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉOTI Imw.sé SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÜT SARK'AN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT man Ki fizethet kamatmentesen •adót? A váci m. kir. adóhivatal a Váci Hírlap nagy nyilvánossága utján értesili az adózó polgáro­kat. hogy mindazon adózó, aki adóját 1931. november 15-ig teljesen befizeti, kamatot és vég­rehajtási költséget nem fizet. Az ily adózó, ha a teljes tar­tozását november 15-ig befizeti, nemcsak kamatot nem fizet, de ha ebben az évben julius 1. óta már részletfizetést is teljesitett és a részlettörlesztés után ka­matot és végrehajtási költséget is fizetett, úgy az ily adózó által 1931. julius 1. óta befizetett ka­matot és végrehajtási költséget is betudják a tőkébe. Ezzel, nemcsak az a kedvez­mény adatott meg az adózók­nak, hogy kamatmentesen fizet­hetik november 15-ig tartozásu­kat, hanem az 1931. julius 1. óta kamat és végrehajtási költ­ség cimén elszámolt összeget is átszámítják tőketörlesztésre. Például : valakinek az összes adótartozása 2000 P volt, erre fizetett julius 1. óta 500 P tőkét és 100 P kamatot, valamint 15 P végrehajtási költséget, akkor, azon esetben, ha az ily adózó az egész tartozását november 15-ig befizeti, nem 1.500 P tőkét és ennek az esedékességtől számí­tott kamatait kell, hogy fizesse, hanem csupán 1.385 P tőketar­tozást tartozik lefizetni s ha ezt lefizeti, adója teljesen rendezve lesz. Felkéri ennélfogva a váci kir. adóhivatal a hátralékos adózó­kat, miután most itt az alka­lom, hogy adótartozásukat ked­vezményesen rendezhessék s kö­vessenek el mindent, hogy tar­tozásukat november 15-ig befi­zessék. Tegyen tehát számítást min­denki, hogy mily óriási összeget takarít meg, ha hátralékát (mely után már november 16. után esetleg 2—3 évre visszame!n;ő- leg évi l2-o/o os kamatot és egy- szersmindenkorra 3o/0-os zálo- golási és 50/o-os árverési illeté­ket kell fizetnie, ami esetleg a tőketartozásnak 30— 40%-át te­szi ki) november 15-ig teljesen kifizetheti. Ha tehát az adózó, ha mind­járt bankkölcsönnel is, de ren­dezi tartozását, akkor az előbb felsorolt költségeket és kamato­kat mind megtakaríthatja, mert a bankban már csak a kölcsön felvétele napjától fizeti a kama­tot. Kéri tehát a kir. adóhivatal újból az adózókat, hogy tarto­zásaikat most már a kedvezmé­nyes feltétel mellett annál is in­kább rendezzék, miután néhány nap múlva minden tartozásért a fogalások befejezést nyer­nek, úgy, hogy november 16-tól fogva a lefoglalt zálogtárgyakat a hátralékosoktól minden körül­mények között elárverezés cél­jából a városi közraktárba szál­lítják s a hátralékot a legszigo­rúbban behajtják. Ekkor pedig az adózók nemcsak a kedvez­ményi ől esnek el, hanem tete­mes költségekkel szaporítják a hátralékukat. Schiller Henrik a kir. adóhivatal főnöke Kitüntetés életmentésért A nagymarosi községházán október 29-én szép ünnepély volt, melyen vitéz Vadas Rezső főszolgabíró ünnepélyes beszéd kiséretében adta át a kormány­zó elismerését Dobek János MFTR matróznak a magyar bronz érdemkeresztel. Dobek János matróz életének veszé­lyeztetésével kimentette február hónapban a jeges zajló Duná­ból Zoller Lőrincnét. Az ünne­pélyen megjelent a községi elöl­járóság és a hajóállomás vala­mennyi alkalmazottja Horváth Dezső állomásfőnökkel együtt, ki maga is elismerő és buzdító szavakkal köszöntötte a kitün­tetettet. A fóti csendőriaktanya a yay-üfgyben A fóti csendőrlaktanya átépí­tési ügye is foglalkoztatta a múlt héten a Vay-üggyel kapcsolat­ban a törvényszéket. Dr. Széchy kir. ügyész bizonyítás kiegészí­tésében indítványozta, azt, hogy hallgassa ki a törvényszék Mar­ton János gyöngyösi lakost, aki igazolni tudja, hogy a fóti csend­őrlaktanya építkezésnél nem ce­mentet használtak, hanem bécsi korommal kevert maltert. Szabályrendelet, melyről nem tudtak a városházán A csákányi Marx-család tag­jai, mint ismeretes, gyönyörű birtokuk több helyén parcelláz­ni akarnak, de a kivitel beleüt­között a városi közgyűlés hatá­rozott ellenkezésébe. A nagyne­vű földbirtokos utódai azonban nem zavartatták magukat és a telekfelosztást külömböző fóru­mokon keresztül vitték, mit az­zal nyertek meg, hogy a Kúria kimondotta, miszerint a parcel­lázás kérelmének idején nem volt a városnak építési szabály­rendelete. Már a telkek eladásához kezd­tek, midőn a városházán az ak­ták rendezése közben váratlan, mondhatni perdöntő felfedezést tettek. Találtak egy parcellázási szabályrendelet, amelyről sen­ki sem tudott. Ezt a ma nagyon fontos sza­bályrendeletet 1918-ban alkotta a városi képviselőtestület s ak­kor, amint azt a rendelkezések előírják, szabályszerűen ki is hirdették, a váci járásbíróság­nak átadták, ezzel életbe is lép­tették. Hogyan történt mégis, hogy erről a szabályrendeletről a városházán nem tudtak ? Csak is úgy magyarázható, hogy 1918 óta városházának majdnem tel­jes tisztikara kicserélődött. Né­melyek pedig nem tudhattak ró­la, mert olyan időben hozták meg a parcellázási szabályren­deletet, mikor a harctéren vol­tak. A most felfedezett szabályren­delet alapján a polgármester a vármegye utján kéri az igazság­ügyminiszteri, hogy a régi te­lekkönyv álliltassék vissza és a Marx-család újra kezdje a par­cellázás iránt való eljárást. Előadás a kereskedőknek A Kereskedők-egyesülete mél­tóan hírnevéhez, impozáns mó­don adott kifejezést nagygyűlé­se keretében a súlyos és válsá­gos helyzetében érzett összetar­tásának. Zsúfolásig megtelt va­sárnap délelőtt a Hliniczky ter­me s érdeklődés mellett nyitotta meg a »Hiszekeggyel« Starnber­ger Rezső elnök a gyűlést. Tar­talmas, gondolatokban gazdag beszédben vázolta a mai nehéz helyzetet, melynek mielőbbi ked­vező megváltoztatása mindany- nyiunk feladata. Lelkes éljenzés után az Omke központi titkára, a Vácon ismert és kedvelt Ná­dor Jenő dr. vette át a szót s tudományos alapon felépített, de a legpraktikusabb példákkal fűszerezett, több, mint egy órát tartó előadásában a háború okozta gazdasági átalakulások­tól kezdve, Európa eladósodá­sán, a tőzsdei krachokon, a vi­lágválságon keresztül jutott el előadása főcéljához : a magyar pénzügyi válsághoz. A magyar kereskedő egyik legfontosabb talpköve — mondotta többek között — a magyar államnak s áldozatkészségével példát mu­lat a többi foglalkozási ágaknak. Mai szomorú helyzetünkben az önsegély elvére kell berendez­kednünk s törekednünk kell sa­ját erőnkből talpra állani. Majd az adózásokról beszélt s vázolta az Omke gazdasági programját, mely — bár nem évtizedekre terjed — teljes erővel törekszik a magyar kereskedelem jogos érdekeit megvédeni. A nagy tet­széssel fogadott beszéd után a forgalmi adóhivatal képviselője, Bang Gyula szólalt fel s meg­nyugtató felvilágosításaival ked­vező hatást váltott ki. Végül Ré­vész Sándor dr. főügyész ref­lektált Nádor titkár előadására s hosszabb beszédben fejtegette az adózás körüli fontos teendő­ket és eljárásokat. Több kisebb felszólalás és helyi érdekű vitás kérdések megvilágítása után Starnberger elnök zárta be a nagygyűlést. A hitelesség ked­véért meg kell még jegyeznünk, hogy a delet elharangozták már régen, egy óra körül járt, mi­kor az igazán nagygyűlés véget ért. Radó Béla lett a váci sirindi; ektor A kö'zoktatásügyi miniszter újból rendezte a vidéki szinike- rülcteket és szétosztotta a szili- igazgatók között. Vácon színhá­zat játszani ismét Radó Béla jogosult, a ki mellékesen még B a lass agy a rm at, S al gó tárj án, Gyöngyös, Szécsény, Jászbe­rény, Mezőkövesd, Mátészalka, Sárospatak és Tokaj városokba és községekbe mehet be színtár­sulatával. INTER IMRE 50 éves szinészjubileuma November 7-én (szombaton) este 8 órakor a Kultúrpalotában Jegyek előreválthatok a Schumacher-drogériában, Konstantin-tér 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents