Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-10-25 / 80. szám

Ára 12 fillér. 45-ik évfolyam. 80. szám. Vác, 1931 Október 24. VÁCI HÍRLAP Poliilkal és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFSZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA .................... 3 P — FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEUCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT ngBHRBBarowjntjaMMtMaBnB Hozzon a gép j szabadságot... A Váci Ilirlap vezető helyén »A mai helyzet keresztmetszete« megjelent cikk a helyzet konszo­lidációjának egyik feltételéül a felebaráti szeretetnek színtiszta megvalósulását szabja elő. Ismét egy hulla a bonckés alatt, a melyről ki kell deriteni, hogy ok, vagy okozat-e a világkrizis boncasztalán. Tapasztalatból tudjuk, hogy a nyomornak a civakodás a ba­rátja. A Sárosutcában ezt így mondják: »Der Dales schlagt sich herum«. Amikor a munka a tőkében, az alkalmazott a fő­nökben, a cseléd az úrnőjében ellenséget lát, úgy ez talán nem más, mint az ellentétes gazda­sági helyzetnek öröklött, tuda­tos, vagy majmolt civakodása. Miután egyenlőség nem volt, nem is lesz (de ne is legyen), mert nem lehet, azért ki van zárva, hogy a felebaráti szeretet ideális értelemben ilyen gazda­sági viszonyok mellett megvaló­suljon. Ennek dacára a helyzet­nek mégis jobbra kell fordulni, csak meg kell találnunk az igazi okát a mai kritikus időnek. Az ok talán sokkal közelebb fek­szik, mint gondoljuk. Szomorú példa erre Biatorbágy, ahol a szőni}'íi tett okozója már majd­nem az igazságszolgáltatás kézé- i ben volt és mégis távolabb ke­resték azt. A mai nehéz viszo­nyok okozóját is a trianoni ha­tárban, a gépek túltermelésében, a felebaráti szeretet hiányában és stb.-ben keressük, de egyiív­ben sem találjuk meg minden kétséget kizáróan. Ahogy a bia- torbágyi esetben is a tények ad­ták a minden dicséretet megér­demlő magyar rendőrség kezé­be a tévedhetetlen nyomot, úgy talán a világkrizis okát is a té­nyek boncolgatásával lehet meg­találni. A tényállás pedig ez: Kü­szöbünkön leskelődik a nyomor, sok helyen már be is tolakodott, holott a földjeink többet hoz­nak, mint valaha és gépeink a folytonos tökéi e tesb edé s ü k k el többet termelnek, mint ezelőtt. Találmányaink, a melyek a termelést szolgálják, nap-nap után szaporodnak. Természete­sen a gépek mindnagyobb szám­ban nélkülözhetőyé teszik a munkáskezet és ezzel kapcsola­tosan, nem a megélhetési viszo­nyok javulnak, hanem a mun­kanélküliség szaporodik és ará­nyosan nő a nyomor is. Tehát azért, mert többet termelünk, többen éhezünk. Ha igy követ­keztetünk, akkor azt kell gon­dolnunk, hogy bajunk egyedüli oka a józan ész hiányában? rej­lik, mert ahogy a földek több- termelésének nem lehet éhség a következménye, úgy nem sza­badna a gépek több termelésé­nek sem nyomort előidéznie. A többtermelés megfelelő rendszer mellett minden téren csak ol­csóbbodást hozhat, ami azt je­lenti, hogy kevesebb munkával kell, hogy megszerezhető legyen a lermelvény. Ä gazdasági rend­szernek kell' úgy megváltoznia, hogy egy-egy kereső kézre keve­sebb munka essék, de • minden munkáskéznek jusson annyi, hogy a többtermelés útján le­csökkent értékű term élvényt megszerezhesse. Ha sok a nyolc­órai munka, úgy azt kell csök­kenteni, hogy mindegyikünk jo­got szerezhessen az amúgyis megtömött raktárak készletei­nek fogyasztására. Vagy meg kell keresni a módot arra, hogy pénzkereset helyeit jogot sze­rezhessen mindenki arra, hogy legalább a létminimuma hatá­ráig a fogyasztásban részt ve­hessen, mert létünk alapfeltéte­le nem a munka, hanem a fo­gyasztás. De hogy fogyasztók lehessünk, ahhoz jog kell, ame­lyet ma még, hogy úgy mond­jam az aranybálvány korában, pénzalakjában munkával szerez­zük meg. Ha a munka volna életünk egyedüli fentartója, úgy abban az esetben, ha minden magától teremne, mindnyájunk­nak éhen kellene halni, mert nem volna munkánk. De, mert abból élünk, amit elfogyasztunk, annál jobb körülmények között kell élnünk, mennél több a ter­melésünk. Ahogy az idézett cikdk utolsó bekezdése is azt mondja, hogy a mai gazdasági törekvések gyö­keres megváltoztatása nélkül nincsen kiút, ezt a magam ré­széről bátorkodom még azzal megtoldani, hogy csak abban a percben remélhetjük az uj rend­szer életbeléptetését, amikor megszületik az a lángelme, aki a rendszerbe bele tudja illesz­teni azt a gondolatot, hogy a gépben nem az emberek ellen­ségét. hanem jóbarátját, vagy ha úgy tetszik, rabszolgáját kell lát­nunk, amely hivatva van arra, hogy az emberiséget megváltsa a baromi munkától és emelje az általános jólétet a civilizáció legmagasabb fokáig. Hozzon a gép szabadságot, hogy képesek legyünk, megte­remteni a testvériséget, de egyen­lőséget csak az Isten adhatna. jKovács Kálmán Singer varrógépek mégis a legjobbak Ezüstmise Vedress Béla pestújhelyi es­peres, apát-plébános szerdán tel­jes visszavonultságban mondot­ta el ezüstmiséjét a rákospalotai pl ébánia tempi om kegy oltáránál, ahol 25 év előtt őt néhai Csáky Károly gróf váci püspök áldo­zópappá szentelte. A jubiláns paptársai és a hivek körében egyaránt megbecsülésnek, nagy népszerűségnek örvend testvé­ries érzülete lelkipásztori gon­dossága révén. Esküvő Schlesinger Aranka és Slein- berger Jenő október 25-én dél­után 2 órakor tartják esküvőjü­ket HatLyű-utca 31 szám alatt. (Minden külön értesítés helyett). A Kormányzó köszöneté — Andor Károlynak A Váci Ilirlap tárcarovatában több számon át érdekes cikkso­rozat jelent meg : Andor Ká­roly, vízmüvünk igazgatója al­kotmányos éráról napjainkig a váci képviselőválasztások ok­nyomozó történetét irta meg. Színes t óllal, sok ismeretlen részlettel ékeskedő kis munka a külön lenyomatban is megje­lent, melyet a szerző megkül­dött Magyarország Kormányzó­jának is. Most érkezett a kabi­netirodától a válasz : A Kor­mányzó úr a könyvet elfogadta és érte a szerzőnek köszönetét fejezi ki. A Credo jótevője Szerdai számunkban a Credo tagavatójárói szóló tudósítá­sunkba tévedés csúszott bele. A Credo jótevője Csiszár Ida taní­tónő, ki már több ilyen adomá­nyokat juttatott az egyesületnek. Változás az iparos kongregációban A Főpásztor Podhorányi Jó­zsef prelátus-kanonokot a káp­talannál betöltött elfoglaltságá­ra' való tekintettel a kongregáció vezetőségétől felmentette és he­lyébe Széli József dr. pápai ka­marás, szemináriumi igazgatót nevezte ki. A távozó igazgató ünnepélyes búcsúzásán Velebni János, a kongr. elnöke vett bú­csút a távozó igazgatótól. Pod- líorányi József prel. kanonoka belső megindul tság hangján Ígérte, hogy szentmiséiben és imáiban mindig meg fog emlé­kezni a kongregációról. Széli Jó­zsef dr., az uj igazgató örömé­nek adott beszédében kifejezést afölött, hogy a főpásztori kegy őt jelölte ki a városban műkö­dő Szűz Mária társulatok veze­tőjévé. Tanulmányi kirándulás Az iskolánkivüli népművelési ! bizottság tanulmányi kirándulá- i sa, vasárnap, október 25-én a 1 Siket néma-leányok varró intéze­tébe vezet. Találkozás d. e. 10 órakor az intézet kapuja előtt, a Kossuth-uteában. November elsején a kereskedők nagygyűlése A mai nehéz gazdasági viszo­nyok következtében kereske dóink november 1-én délelőtt a Hliniczky vendéglő színházter­mében nagygyűlést tartanak. A Kereskedők-egyesülete m dinen érdeklődőt szívesen lát és ismé­telten közöljük, hogy külön meghívót nem bocsájt ki. A gyű­lésen az Omke részéről Nádor Jenő dr. központi titkár tart előadást a legaktuálisabb kér­désekről, rendeletekről és a ke­reskedők feladatairól. A római jellem és magyarázó rajz a Váci Urániában A Váci Uránia október 26-i, hétfő estei ismeretterjesztő-elő­adásának műsora : 1. Szentgyör- gyi Gusztáv : Heti krónika. 2. Szent irmai Imre dr., reálgimná­ziumi tanár : A római jellem.- 3. Füzesi Árpád festőművész : A magyarázó rajz. (Bemutatással). 4. Oktató és szórakoztató fil­mek. Belépő díj 20, 30 és 40 fillér. A hétfői Szülök Iskolája műsora is érdekes A Szülők Iskolája október 26-i, hétfői előadásának műso­ra : 1. Szenlgyörgyi Gusztáv : Heti krónika. 2. Füzesi Árpád festőm űvész, gyógypedagógiai tanár : A rajz a nevelés szolgá­latában. 3. Oktató film. 4. Szó­rakoztató film. Szabadbemenet. üfla van a deákvári Uránia megnyitó előadása Az iskolánkivüli népművelési bizottság deákvári Urániának ismeretterjesztő előadás-soroza- ta ma, vasárnap d. u. fél hat órakor veszi kezdetét az állami iskola nagytermében. A meg­nyitó előadás műsora : 1. Meg­nyitó. 2. Németh Sándor áll. tanitóképző-intézeli igazgató : Az édesanya a költészetben. 3. Szavalatok. Belépődíj nincs. Uj eszperantó «tanfolyam kezdődik elegendő számú jelent­kező esetén. Ezért a Váci Hír­lap útján felkérik azokat a höl­gyeket és urakat — a haladókat is —, hogy akik ezt a világnyel­vet tanulni akarják, még e hé­ten adják le címüket a csizma- dia-céhház gondnokánál (Ber­kes-utca 7).

Next

/
Thumbnails
Contents