Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-08-23 / 63. szám
VÁCI HÍRLAP' 3 Yettmár telket Máriaudvaron? Szept. 1-ig a váckörnyékiek 5 százalékos telekárkedvezményét váciak is igényelhetik. Iroda: Konstantin-tér 2. sz. EZÉRT ISMETELJÜK: A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapján, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Vác, Szécheayi-utca 16. Váci leventék a Balaton partján A Váci Levente Egyesület vezetőjének régi vágya, a leventék táborozása valóra vált. A szorgos munka nem volt hiába való, mert végre is sikerült oly kis tőkét összerakni, amely bizton meghozta kamatját. A soksok Ígéret, mellyel leventéinket édesgettük, testet öltött. így minden évben sikerülni fog leventéink egy-egy kis csoportját elvinni két három hétre, hogy megismerjék csonka hazánk részeit és mégjobban tanulják szeretni az egészet. Egy hónapi késztilédős előzte meg utunkat, amely alatt a legrészletesebb munkatervet kellett összeállítanunk és a táborozáshoz szükségeseket megszereznünk. Ezt az alkalmat ragadjuk meg, hogy hálás szívvel mondjunk köszönetét a Damjanich János-kerékpáros zászlóalj parancsnokságának, amely ruhát, ágyneműt, konyhát és más felszerelést bocsátott rendelkezésünkre, a kegyes tanitó- rendi cserkészcsapat parancsnokának, aki 14 drb kis sátrat, a 936 sz. Thurzó János-cser- készcsapat parancsnokságának, mely nemcsak sátrakat adott, hanem egész idő alatt hű segítőtársunk volt s végül mindazoknak, akik akár természetben, akár pénzben adományaikkal segítették nyaraláshoz leventéinket. Augusztus 7-re volt az indulás kitűzve. Mindannyian lázas izgalommal vártuk. Mindenki szorgalmasan gyűjtögetett a nagy útra. Kétszeres szorgalommal dolgoztak, hogy legyen egy pár fillérjük jó szüleik, kedves hozzátartozóik részére egy - egy képeslapot küldeni. Az indulás napját megelőzőleg dr Vadas József városi tisztiorvos egészségügyi vizsgálatot tartott, mely mind a 48 táborba induló leventére és a mi örömünkre, kedvező volt. E nap volt a szerelvényvizsga is, amely felölelte a táborba induló levente részére előirt összes kellékek megvizsgálását. Elérkezett a várva-várt nap délutánja, amely ugyancsak „vihar-nap“ volt. 17 órakor sorakozó és megindultunk zászlónk alatt a vasúti rakodóhoz, ahol már kocsink útrakészen állott, öt perc a búcsúzkodásra még, mert bizony nem is hittük, hogy ifjainknak ennyi kísérőjük akad. A megtömött hátizsák tartalmán kiviil még most is hozzák a jó otthonit az édesanyák, mert hátha a drágalátos fiacskám megkívánja és ott olyan messze nem kap. Könnyező szülők, testvérek, jó ismerősök, a leventeügy lelkes barátai és az oktatói kar állanak sorfalat a díszbe öltözött levente-fiúknak. Ami ezután következett, még a legkeményebb szivű szemlélőt is megindította: a leventék imája. Majd felzendült a nóta és elindult Balogh Gyula, Fazekas László és Szobcsák Ignác oktatók felügyelete alatt a magyar tengerpartra a váci kis csapat. Anyugati pályaudvarról bosz- szú várakozás után útbainditot- tak Kőbányára, hol a takaródét kürtösünk oly szépen fújta, mint ezelőtt soha. Amikor ennek okát kérdeztem, vigyorgó ábrázattal válaszolt: — Igaz, hogy rendnek muszáj lenni, de alvás az bajosan lesz. Befelé én is mosolyogtam, de hamar igazat is adtam neki, mert alighogy elhelyezkedtünk fekvőhelyeinken, ami nem is volt a legkényelmesebb, hol a tolatásból eredő lökések, hol a szomszédom ökle erősítették meg kürtösünk állítását. így érkeztünk a keleti pályaudvarra. Innen éjfél előtt kiindult vonatunk a sötét éjszakába. Az éjszakába. Az éjszakát átvirrasztva, reggel négy órakor láttuk meg a Balatont. Ezután már hálókocsink hangversenyteremmé alakult át. Előkerültek a hangszerek, hegedű, tárogató, citera, harmonika, gramofon és mi minden más. Hát hangos zeneszóval érkeztünk Tapolcára. 9 óra 30 perckor befut vonatunk a kedves kis államásra, Balatongyörökre. Az alig pár száz lelket számláló község apraja-nagyja kint van. Dévényi Lajos testnevelési vezetőnk, Jüdling Zoltán dr plébános, a helyi testnevelési bizottság elnöke, a községi elöljáróság, Üss Gyula igazgató vezetésével a fürdővendégek meleg szeretettelmondanak Istenhozottat leventéinknek Gyors kiva- gonozás. Majd elvezettek táborhelyünkre, amely kis fenyvesben és a Balatontól 10 lépésre áll. Díszruha tartalékba került és hozzáláttunk táborunk kiépítéséhez, amelynek szépségét nemsokára a szomszédos vidék lakói is megcsodálják. Ezermesterek ezek a fiúk, ilyenkor látszik, hogy mennyi hasznos ötlettel vannak megáldva. Olyan főzőhelyet építettek rövid idő alatt, hogy nincs az a vályogvető cigány, aki úgy megcsinálná, mint Belovics és Sörös. A fiúk igy is hívják őket, de ők a vállalkozói megszólítást követelik. Alighogy a sátrak elkészültek, a tábort övező kerítés is állt, a főzőüstökben már melegedett a viz, sóvárgó tekintetek estek a Balaton napfényben ragyogó tükrére. Legboldogabbnak azok érezték magukat, akiket az asztalok mosásával bíztak meg, mert ők bemehettek a vízbe. Hamarosan kijelöltük a fürdés helyét, aztán leírhatatlan boldogság, pajzán jókedv töltötte el a fiúkat, amikor először fölüdülhettek a Balatonban. Csak a három szakács arcán látható a lehangoltság, fájó szívvel nézték a vígan lubickoló társaikat, mert nekik a korgó gyomrok kielégítésére rendelt gulyáslevest kellett főzniök. Amint igy szemlélődöm a íür- dőzőkön, az egyik fiú megszólal: — Gyanús szemmel néznek ide állandóan azok a szakácsok, már én kezdek élni a gyanúval, hogy nem tudnak ezek nekünk való ételt főzni, legföljebb a vezető urat főzték meg, hogy elhozta őket ide. Hamar tovább ment a fiúk között ez a megállapítás és bizony a máskor olyan bátor gyerekek nagyfélve közeledtek a vacsora kiosztásánál a szakácsokhoz, akiknek a róluk elterjedt hir a fülükbe jutott s hogy megbosszulják magukat, „itt egy kis kozmás, neked is egy kis kozmás" mondásokkal fűszerezve osztották ki első főztjü- ket. Az ijedtség hamar eloszlott, mert az utolsó falatig elfogyott minden és azóta minden fiú iparkodik a konyhaművészetben oly hatalmas sikert elért szakácsainknak kedvébe járni. A táborban szigorú a katonás rend. Reggel öt órakor ébresztő, e perctől este 21 óráig az előre megállapított foglalkozási terv szerint munka folyik. Vasárnapon és ünnepnapon misére megyünk gyönyörű selyemzászlónk alatt. Esti időben tárogató szól és énektől hangos a györöki tábor. A napokban Keszthelyt és Hévizfürdőt látogattuk meg, hol Szekerka Zoltán látta vendégül csapatunkat, ezzel ismét tanújelét adta intézményünk iránti szeretetének, amit másként nem tudva megköszönni kellő módon, oly hatalmas éjjennel búcsúztak tőle leventéink, hogy rengett bele az egész hegyvidék. Sietnünk kellett este Hévízről vissza, mert este a györöki tűzoltó-mulatságba voltunk testületileg hivatalosak. Hazaérve
