Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-08-05 / 59. szám

2 VÁCI HÍRLAP A váci hetivásáron Rámosolyog a nap a Konstantin-térre, Konstantin-téren a hosszú sor szekérre, a szekéren torló krumplira, dinnyére s a mellette álló kemény menyecskékre, álmos menyecskékre ! . . . Bús szemű legények bámulnak a napba. Kőmarkuk a tejfelt lötyköli, kavarja. A városi asszonyt epekedve várják, kedvükért az itcét csordultig bemártják, örömmel bemártják . . . Szárnyasok és halak tömött sorban állnak, pihegő testükkel új gazdákra várnak. Az új gazdák futnak, vagy lassan totyognék, a nagy árak miatt szörnyűven dönögnek s örülnek a — »dög«-nek ! Összetört anyókák, viruló menyecskék, a piacteret már csacsogva belepték . . . Hajladoznak szépen, néznek jobbra, balra s csicseregnek fürgén: »Adja,vagy nem adja? Tyüh! de nagyra tartja« ! . . . Oly üdék, oly szépek az asszonyok, lányok, kelő napsugár is csókját hinti rájok. El-kivillan olykor bronz, vagy márvány testük, mig a tejfelt nyalja pici piros nyelvük s elmereng a lelkűk . . . A kosarak, szatyrok lassanként megtelnek, oly nehezek lesznek a szép fehér nemnek!... Ám cipelik mégis, a sok hókar feszül . . . — Óh Istenem, lásd meg őket kék egedbül, hátha terhük enyhül ! . . . Add: ne legyen üres sohasem a szatyor, legyen bár a világ olyan, mint egy lator!.. A sok jóra annyi éhes szájak várnak! . . . Add meg Uram terhét a télnek, a nyárnak, a sok jó Anyának ! . . . Geryely Ferenc Tizenhéttel szaporodott ss választék száma A választók uj névjegyzékét minden évben közszemlére te­szik ki a főjegyzői hivatalban s ugyanakkor mindig felhivjuk a polgárságot : nézze meg, benne van-e a szavazók között ? Ez idén 18-an reklamálták meg, hogy őket kihagyták a szavazók névjegyzékéből. A Vármegye központi választmánya 18 kö­zül 17-nek elismerte a választói jogosultságát és felvette a vá­lasztók közé. Egyébként az idén már igen megnőtt a választók száma : 8000-t meghaladja Vá­con és a hozzácsatolt községek­kel együtt közel 14 ezer válasz­tó szavazhat, mig eddig egy hí­ján tízezer volt a választók szá­ma. VÉCI EGYHÁZMEGYE! TnKPRÉHPÉWZTÁR R.T. KONST ANTIN-TÉR Külföldi pénznemeket és kifizetéseket leggyorsabban heszerzünk KÜLFÖLDI PÉNZNEMEKET VESZÜNK I VÁDASKODNI, AZT TUDTOK! A vármegye alispánja több heti vizsgálat után egész vonalon visszautasította a Hornyánszky — Mikuska 28 oldalas felebbezést A rohanó élet eseményei kergetik egymást, tegnapot ama elfelejti. Ezért az olvasónak fel­jegyezzük, hogy volt idő, mikor Hornyánszky Zoltán és Mikuska .János tagjai voltak a városi képviselőtestületnek. Nem tör­ténhetett meg közgyűlés az ő élénk szereplésük nélkül s ha gy ö ny ö r k ö d h ettün k t á v s z ó n o k - lataikban, ki kellett venni a részt, még a felebbezésekből is. Mert nemcsak szónokoltak, de felébbeztek is. A legnevezetesebb felebbezé- süket másfél év előtt nyújtották be. amikor már csokorba szed­ték a polgármester és a város vezetői ellen hangoztatott váda­kat és nagy elánnál vizsgáló biz­tosi kérlek a vár megy elől. Hát ezt is megkapták. Madarász Adorján volt orsz. képviselő és főszolgabíró hetekig járt ki és vizsgált, kihallgatott, mig most a vármegye alispánja meghozta véghatározatát és az alig volna fogyasztás. Nem len­ne bevétel, nem tudnák a Spe- yer-kölcsönt törleszteni és még hozzá a közegészség rovására menne a viztakarékoskodás. Ki­fogásolták, hogy nincs több köz­kút befelé a városban. Akkor a vizdijakat kellett volna maga­sabbra vinni, már pedig ez le­hetetlen, mondja az alispán. Nem tetszett nekik Andor Ká­roly alkalmazása vizműigazgató- nak sem. Állás halmozónak is mondták felebbezésükben. A vizsgálat kimutatta, hogy Andor az ország legnagyobb vizmüsze- relő cégénél 14 évig volt alkal­mazásban, elsajátította a veze­tést. Ha ő nem lenne, ugyszaK- mérnököt kellene alkalmazni, ki Andor 500 pengőjénél sok­kal többe kerülne. Andor állás- halmozó ? Fővárosi tanárkodá­sa után 104 pengő nyugdija van. Ez csakugyan nem kívánja még, hogy álláshalmozás« eimén Be­leavatkozzék az alispán .... egész vonalon elutasí­totta a Hornyánszky— Mikuska felebbezést. Miután ezek a vádak annate j idején igen nagy port vertek j fel, kell hogy most a rá kapott j választ is ismertessük : 1. Az egyik vád volt, hogy miért vezették az egész városon át a vízvezeték csöveit, sokkal \ olcsóbban megépíthették volna, j ha a két város végét kihagyják a hálózatból. Erre a vizsgálat azzal felel, hogy a váci vízveze­téket 30 ezer lakosra méretez­ték s ha a kb. 3 km-t meg is ta­karítanak csőben, a közegészség nem javult volna, mert ép a vá­rosvégeken volt állandóan a tí­fusz a rossz kútvizek miatt. Ha a város közepét látták volna el müvizzel, úgy 3—400 házra há­rul a vízvezeték építése és fen- tartása. Ezért kellett az összes beltelkekre kivetni a hozzájáru­lást, a minek helyességét a bel­ügyminiszter is elismerte leira­tában, midőn a vizdijszabást jó- i váll agy Ui. Hogy a tervező drá- j ga volt ? Zarka Elemér műszaki tanácsossal nem a mai vezető­ség kötötte meg a szerződést, ha uj szakértőt veszünk, az uj élői­ről kezd minden munkálatot, azt is meg kell fizetni és bizo­nyos, hogy Zarka sem hagyja a jussát és egy nagy per kelet­kezik, melynek kimenetele bi­zonytalan. Kifogásolták, hogy a vízvezeték házi kapcsolásait a város végeztette. Hát, várhatta a város, kérdé az alispán, mig a háztulajdonosok jelentkeznek: ? Vagy maguk akarták bekapcsol­ni ? Hogyan gondolják a feleb- bezők, hogy mindenki hozzá­nyúlhat a fővezetékhez ? ! Mi- kuskáék kifogásolják, hogy nem a fogyasztott vizet kell fizetni, hanem a házfront hossza sze­rint megy a fizetés. Erről dön­tött a belügyminiszter, midőn ki­mondotta, hogy az üzemtartás­hoz szükséges fedezeti alapot csak átalányfizetéssel lehet biz­tosítani. Ha vízfogyasztást fizet­tetnék, úgy a lakosság annyira takarékoskodnék a vízzel, hogy 2. Miután a vármegye vezető­je minden vizmü-vádra megfe­lel, áttér Hornyánszkyéknak ar­ra a kifogásaira, melyeket a faj­baromfitelep ellen felhoztak : olyan üzletet csinált a város, a mi nem jövedelmező. A város, mondja az alispán, csak erköl­csi obligót vállalt a postástele- pért, de GÜ ezer pengős kölcsön mellett 8G ezer pengő a beruhá­zás, tehát a város gondos elő­relátó volt. Kilátás van jövede­lemre, annak fele Vác városáé lesz. 3. Árpád-utca. Tárgyalás alatt van : nem szükséges az állásfog­lalás, mondja az alispán. 4. Idegen munkások voltak alkalmazva a városi kertészet­nél. Ez nem bűn, de az alispán figyelmeztet, hogy mig váci munkás akad, ne hozzanak ide­genből. 5. Az utcaburkolások, köve­zések házilag történnek. A vizs­gálóbiztos megállapította, hogy Galántai kövezőmester 21 szá­zalékkal mindig olcsóbb az ide­gen kövezőknél. De a város mérnöki hivatala minden útbur­kolásra terveket készít s a mi­kor azokat a vármegye szak­közegeivel felülvizsgáltatja, előre ellenőrzi mérnöki és pénzügyi szempontokból is. Nem mulasz­tás, de takarékosság jellemzi e téren a várost! állapítja meg az alispán. 6. Miért veszi a villanyt a vá­ros a Phőbustól ? Miért nem rendezkedett be uj gépekkel és miért nem termeli az áramot, mint régen ? IIoór-Tempis Mór dr. műegyetemi tanár kimutatta, hogy 1,243,000 pengőbe kerül­nének az uj gépek, ehhez jön az amortizáció 141 ezer, 62 ezer személyzeti és 129 ezer áram­termelési költség, tehát a vil­lany egy évben 341 ezer pengő­be kerülne Vádiak. A Pliőbus- nak pedig csak 253 ezer pengőt fizettünk mull évben áramért, a miből az következik, hogy ha Mikuskáék terve szerint a város termelné az áramot, úgy az a múlt évben 87 ezer pengővel Lelt volna drágább ! Mikuskáék tehát nem olcsóbbá, de drágáb­bá akarták tenni a villamos ára­mol. Egyébként az a kifogásuk, hogy a szerződésnek nincs ru­galmassága, nem áll, mert ha a szénárak csökkennek, a munka­bér kevesebb lesz, ha uj talál­mányokkal olcsóbban termelik az áramot, a szerződés szerint a haszon fele Vác városáé. * Ezekben felel meg az alispán a vádaskodóknak. Mikuskáékat az egész vonalon elutasítja s igy szolgáltat elégtételt a polgármesternek és a tisztikarnak. Hornyászky—-Mikuskáék pe­dig mit csinálnak ? Nem nyu­godnak bele az alispán dönté­sébe, melyet ők kértek és fe- lebbeznek a belügyminiszterhez. Horváth tanár régi temetőt talált Basaharcon Basaharcon a napokban a tég­lagyár közvetlen szomszédságá­ban Szent István-korabeli teme­tőt tártak fel. Az országúti dűlő egyik meredekebb dombjának a tetején már régóta embercsonto- kat vet fel a földet forgató ka­pa. Ezt a területet vizsgálta meg tüzetesebben Horváth A. János ny. áli. tanitóképzőintézeti ta­nár, lapunk jeles tollú munka­társa s a földtulajdonosok en­gedélyével próbaásatást végzett. A feltárt öt gyermek, három női és két férfi sir mellékletei­ből megállapította, hogy azok Szent István-korabeliek lehet­nek. Nyitott bronzgyűrűk, bronz hajkarikák, csiholó acél ková­val, szép üveg-klárisok átfúrt szarvasfoggal és végül egy veder vasabroncsai kerültek elő. A sí­rokat csak mintegy 20—30 cen­timéteres földréteg takarja. A többit lehordta róluk a szél és a viz. Régi honfoglaláskorabeli telep lehetett itt. A basaharci téglatelepen — Dobozi Mihály története fűződik e helyhez — a munkások évekkel ezelőtt lovas- sirokat is ástak fel. A mostani értékes leletről részletes jelen­tést tett a kutató tanár, akinek nem ez az első lelete, a Nem­zeti Muzeum illetékes osztályá­nak. É rt esite in Vác város nagyérdemű közönségét, hogy augusz­tus elsején Széchenyi- utca 26. szám alatt (Nagy puskamüves háza) speciális szűcs üzletet nyitok. Bármilyen külön­leges és komplikált mun­kát teljes megelégedésre, felelősséggel elvállalok. Mindenféle szőrmeáru nagy választékban üzletemben raktáron van. A nagyközönség pártfo­gását és jóindulatát kéri Fisch Oszkár képesített szücsmester

Next

/
Thumbnails
Contents