Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-06-24 / 47. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Kettős öngyilkosság a Duna partján Ez év márciusában a váci pénzügyőri szakaszon szolgált Somogyi István, jó családból származó fiatal ember. Ámde ráunt a szolgálatra, kérte a tes- tületbőlvaló elbocsátását és vég- kielégitését. A minisztérium tel­jesítette mindkét kérését és So­mogyi 1600 pengő végkielégí­tést kapott a kezeihez, mikor az uniformist levetette. Somogyira most következett \ el a boldog kor. Bement Buda­pestre és élt mint egy kiskirály. Nem csoda, hogy az 1600 pen­gőből rövid idő alatt maradt is, nem is, sőt már nagyon taná­csosnak látszott más helyre tá­vozni, mert hitelből élt és a hi­telezők erősen kezdték szoron­gatni. így került vissza Vácra. Régi szerelme volt Mizser Mária, egy kisváci leány. Őt ke­reste fel s elmondotta neki, hogy mindent próbált, sőt már ruháit is eladta, még sem boldogul. Megpróbálta, hogy belép Vácon a ferencrendiek közé — nem vették fel. Elment vissza Buda­pestre s ott akart barát lenni — ott sem kellett. Nincs más hátra mondotta szerelmesének, mint a halál : nekimegy a Dunának. Mariska próbálta lebeszélni. Összetépte azt a búcsúlevelet, melyet utoljára is átadott neki s aztán arra kérte szerelmesét, hog\r szombaton jöjjön ki hoz­zá a diósvölgyi szőlőbe. Ott fog kapálni, majd odakünn dönte­nek mindkettőjük sorsáról. így lön. Somogyi egy nappal elha­lasztotta as öngyilkosságot, hogy másnap szerelmesét küldje elő­re, a túlvilágra. Künn, a szőlő­ben találkoztak. Újra teli volt panasszal és újra hangoztatta, hogy meg akar halni. A leány nagy vallomást telt : szereti So­mogyit és miután szülei nem akarják, hogy az övé legyen, megérlelődött benne is a gondo­lat, hogy szerelmesével együtt elpusztítja magát. Így beszélgettek. A leány egy pengő húsz fillért adott Somo­gyinak, hogy menjen le a Bú­idba és hozzon érte egy liter bort. A fiú ment és egy fröcs- csöt ivott a csárdában, a húsz filléren, a liter bort hiánytala­nul megvitte. A leány azonban nem akart a szőlőben öngyilkos lenni. Menjünk le a Dunára ! mondotta és kis ebédjüket ösz- szeszedve leballagtak a nagy vízhez és egy gyönge árnyékot adó fűzfa alatt megtelepedtek. Ettek, ittak, szomorkodtak. A leány most már arról beszélt, hogy csúf halál a Dunába íúlás, jobb lesz, ha karjukon az erü­ket felvágják és elvéreznek. So­mogyi elővette gyöngyházkését és megfente a kövön. Mizser Mária, hősnek bizo­nyult. A férfi tétovázott : erélye­sen felszólította, hogy szúrjon bele a karjába ott, a hol a fő- ütőér halad. Somogyi kését be­lenyomta a leány karjába öl cen­ti mélyen és vastag sugárban szökött fel a piros, meleg vér. Fölöttük az árva fűzfa még ilyen öntözést nem kapott : min­den levele vérben csillogott. Most Somogyi a kést maga el­len fordította. De mig a leány némán tűrte a nagy fájdalmat, mit a mélyen behatolt kés oko­az zott, Somogyi a mint balkarján a főeret felmetszette és látta a vérét, elorditotta magát : — Segítség' ! Orvos ! A hegytetőn emberek jártak. Kovács Ferenc, Franyó Károly ineghalloták a segitségkérést és odasiettek. A leányban már alig volt élet, annyi vért vesztett.- Miért tetted, Mariska ? Meg akarok halni, vála­szolt halkan.- Ki vágta fel ereidet ? Én ! mondotta határozot­tan és szerelmesét nem akarta a bajba belekeverni. Ez volt az utolsó szava. A Dunáról jöttek a halászok, a haldoklót beemel­ték csónakjukba és vitték le a Büki bejáratához. A gyilkos So­mogyit ott hagyták, oda ment ki Görög József dr. rendőrfogal­mazó és Vadas József dr. rend­őrorvos. A leány már meghalt, a férfit besegítették az autóba amely elrobogott vele a városi kórházba. Mialatt Hajagos dr. varrta össze az öngyilkos-jelölt karját, elmondotta a rendőrfogalmazó előtt végzetes tettét. Nem tolta a leányra, beismerte, hogy ő szúr­ta át késsel Mariska főütőerét. Még egy napig a kórházban tar­tották, de miután túl volt már minden veszélyen, hétfőn a pest­vidéki ügyészség börtönébe vit­ték, ahol emberölés bűntette miatt letartóztatták. Mizser Máriát, a szerelmes szí­vű szegény leányt Ivisvác rop­pant nagy részvéte mellett ked­den délután temették. H 'ivatkozzon vásárlásainál lapunkra ‘fl csodapók Vácon a világ' legnagyobb élő csodája, új szenzációs dolgokat produkál. Már bejárta az öt világrész na­gyobb városait és mindenütt a legnagyobb elismerést szerezte az ő hatalmas tudományával. Hasonló nagy tudománnyal ren­delkező gondolatolvasó íeno- mén még nem volt, szinte hihe­tetlen dolgokat produkál : Elő vesszük iratainkat, igazolványt stb. ő becsukott szemmel, anél­kül, hogy látná, elolvassa azo­kat, ki mikor és hol született sa legnehezebb számokat gondol­kodás nélkül mondja meg, az egyik ámulatból a másikba esik az ember. A gondolatolvasása szinte külön élmény, élethűen tárja fel a múltat a jelent és a jövőt. El ne mulassza tehát sen­ki se megnézni és vele beszél­ni, mert felejthetetlen élmény­ben lesz része. Már csak vasár­nap estig lesz városunkban. Mi­nél előbb látogassa meg, mert rengetegen vannak nála és eset­leg önre nem kerül már sor. Látható a Széchényi-u 24. az evangélikus házban. A vés* fölfrissitése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ ke­serűvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmű­ködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idege­ket és ezáltal új életerőt teremt. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériák­ban és fűszerüzletekben kap­ható. TELJES ZEMBEN A VOLT ROSTETTER-FÉLE TÉGLAGYÁR Fleckensiein Mihály bt, tisztelettel tudatja az épí­tőmester urakkal, valamint az építtető közönséggel, hogy a vác—verőcei ha­tárban levő dunamenti téglagyárat teljes üzembe helyezte. Gép—égetett tégla Q legjobb minő­ségben már megrendel­hető és kapható bármily mennyiségben a cégnél. Ni FELEDJE EL, HOGY TÉGLAGYÁRUNK Iroda: Vác, Rákóczi-tér 4, sz. (Újvilág-vendéglő) KARTELLEN KÍVÜL ÁLL!

Next

/
Thumbnails
Contents