Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-06-21 / 46. szám

Mai számunk 6 eSdai ára 12 fiiiér. 45-ik évfoSyam. W 46 szám, Vác, 1931 június 21. VÁCI HÍRLAP Poísáiköi és íárs^daliíií heiilap, ixnecjjeleraáli luelenRéiüíi kcíszer: szerdán és vasárnap ELOFÍZETÉSI ÁRA s HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL j EGYES SZÁM ÁRA ........................ 12 FILL ! FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉMYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYLÜT SARKÁN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Köszönjük Kornis Gyulának! A képviselő ágya nem ró­zsákra van vetve! mondja Vác nagy fia, a ki kötelességének is­meri, hogy mások gondját, a köz élet kívánságait vállaira vegye és addig fáradjon, inig lelkiis­meretében nyugalmat nem érez, hogy elkövetett és megtett min­den lehetőt... »Álljon elő, a ki hozzá fordult és rajta nem segített !« mondot­ta egyik kiváló szónok a jelölő gyűlésen és a Váci Hírlap a jö­vő város történetírójának köny- nyiti meg munkáját, midőn fel­sorolja, hogy négy hónapi kép­viselői működése után mit kö­szönhet a köz Kornis Gyulának. 1. A polgári fiúiskola Iskolaváros, a melyben még a polgári iskolának sincs hajléka egy negyedszázad óta. Később alapitották a dunakeszi, nagy­marosi polgári iskolákat : mily gyönyörű palota szolgál ezeken a helyeken a tanítás céljaira. Kornis Gyulának kellett jön­ni, hogy kézzel fogható ered­mények következzenek. Százöt­venezer pengő rendelkezésre áll a pályázatot meghirdették az építésre és már az első kapa­vágások előtt állunk. Az őszre eltűnik a Reménység előtti csúf tér, állni fog a polgári iskola szép, modern háza. Kokovay János iskolaszéki elnök szerint még ebben az évben be akar­nak költözni az iskolával, hogy végre a szent ímre-iskola úgy is lefoglalt termeit a népoktatás­nak visszaadhassák. 2. Ä hétkápolnai forrás Szűz Mária- kúfmauzóleuma A mélygyökerű váci történeti érzék és vallásos hagyomány ; kegyeletének régi tárgya a hét- | kápolna melletti forrás. Már a j XIII. századbeli krónikáink em- ! legelik. Ezidáig egy disztelen, korhadt faalkolmány védte. Kor­nis Gyula államtitkár, Vác fia és »szerelmese« már februárban elhatározta, hogy egy diszes kő- j mauzóleumot fog a váciak szi- | véhez sok századon keresztül j annyira hozzáforrott forrás íö- j lé építtetni. Fölkérte először ReischI Gusztáv, hires budapesti műépítészt, sok diszes palota és műemlék építőjét a tervek elké­szítésére. Az első elgondolás ez volt : barlangszerű kiképzés, benne egy Madonna és a forrás. E megoldás hátránya azonban, hogy a barlang esetleg búvóhe­lyül szolgálhat és be is piszkit- hatják. A második elgondolás : pos- tamensen a Madonna, alatta a forrás — hátránya, hogy az el­Szegedi levél Szombaton és vasárnap az egész ország figyelme Szeged felé fordult. A Váci Hírlap munkatársa is lement a szegedi ünnepségek megtekintésére, ki itt impresszióiról számol be. Szeged, június 13. Több mint három órai utazással vág át a vonat a nagy Alföldön. Három órán át hegymentes síkságon fut a vo­natunk. Homok puszták, érett kalász erdő nyúlik a végtelenben és csak egy­két kisebb akácfa erdő tesz cezúrát a szemhatár végére. Akácfa és a magyar ember. Magától adódó hasonlat. Ez a föld csak ezt a kettőt tűri meg magán. A szívós akácfát, mely a futóhomok­ban is mélyre nyújtja gyökereit és a legszárazabb időjárás sem árt neki. Ilyen ennek a földnek a lakója is. Görcsösen ragaszkodik földjéhez, árvíz, pusztulás, háború nem tudja onnan el­űzni. És azon a földön, amelyen ke­resztül évszázadokon át áramlott a nép- vándorlás pusztító folyama, egyedül a magyar ember tudta megvetni a lábát. Messziről a siksákból kibontakozik Szeged. A Fogadalmi templom két ha­talmas tornya uralkodik nemcsak a há­zak, hanem az egész vidék felett. A vo­nat szinte körülsimogatja a várost. Aki régen nem járt Szegeden, vagy aki még sohasem látta, egyformán el­csodálkozik azon a nagy fejlődésen, amit ott talál. A szorgalmas kezek és egy ember törhetetlen bizalma, gáncs­csal nem törődő akaratereje tette Sze­gedet azzá, ami most. Klebelsberg Kuno nem törődve az okvetlenkedők, a mindent jobban tudni akarók akadályai­val, nyílegyenesen ment előre utján, melynek végcéljához már nagyon közel van a mai Szeged. Lehet mondani, hogy Ferenc József hires mondása : Szeged szebb lesz, mint valaha, csakis Klebelsberg Kuno törhetetlen akaratere­jével vált valóra. A XIX. század színházi törekvései közt nagy szerepet játszik a szabadtéri előadások problémája. A kiindulási pont a görög szinház lett volna. Az eredmény azonban nem fedte a vára­kozásokat. A Passió Oberammergauban, Hamlet Helsingörben, Machbet Skóciá­ban, ennek a törekvésnek első etapjai. Újabban az előbbi kísérletek helyett rendszeressé vált a Jedermann szabad­téri előadása Salzburgban a Dom előtt. Két operaelőadást tartanak minden év­ben Veronában, az arénában. Nagy sike­re volt Mascagni és Leoncavallo művei­nek a velencei szt. Márk téren. Ha végig tekintek ezen a diszes névsoron (mely­ből a Reinhardt rendezte Jedermann immár világhírű lett) el kell ismerni, hogy az első magyar szabadtéri előadás nem méltatlan nemzetközi elődeihez és kétségkívül igaza van Hevesi Sándornak, hogy mindmáig külföldön ilyen hatal­mas személyzetet és technikai eszközöket megmozgató előadásra nem volt példa. Hiszen a szólisták száma meghaladta a I rendezés emlékeztet a közeli hí­don levő szentek elrendezésé­hez, a forrás nem lelt volna véd- ; ve és végül a Madonna nagyon ! ki lelt volna téve az időjárás i kedvezőtlen befolyásának. Ezeket a nehézségeket elkerü­lendő a forrás fölé egy kereszt­tel befejezett Mauzóleum-szerű építmény kerül, mely magába fogadja és védi a forrást és amelynek egyik oldalán fülké­be, tehát védett helyre, kerül a Madonna, másik oldalán pedig a kápolna felé egy pad áll. Ä Madonna-fülke alatt egy meden­cébe folyik a forrás és a meden­ce túl folyóján keresztül egy te­rasz alatt a viz szabadon folyik tovább a Dunába. Az Építmény a Naszálból fej­tett elsőrendű sárgás szinti fagy­álló, homokos mészkőből készül (hasonló kőből épültek a Rajna melletti dómok is), egyszerű ta- gozású és nyugodt vonalú. Az egész nagy tömegben, kisebb ta­gozások nélkül kevés hézaggal van felépítve, hogy az idő vi- szontagságánák ellenálljon és ne szoruljon tatarozásra. A medence fölötti csapból a vándorok, a medencéből az éne­kes madarak, a terasz utáni sza­bad vízből pedig a környék ál­latjai olthatják Szöuljukat. A te­raszra két pad kerül árnyas fák alá. A forrás az építmény kupo­laszerű belsejében és két abla­kon át szellőzik és látható is. százat, a statiszták száma pedig az öt­százat. Ha ehhez még hozzávesszük a szegedi Fogadalmi templom hatalmas méreteit, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a szegedi előadás méltán kiállja az összehasonlítást akármelyik külföldi produkcióval. Szombaton este diszes és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le az első előadás. A hatalmas négyzetalakú térnek csak egy részét lehetett felhasználni tri­bünök céljaira. így is mintegy 33oo ülőhelyet tudtak biztosítani, ami mind a három előadásra meg is telt. A Foga­dalmi templom hatalmas homlokzatát a tér két oldaláról nagyiényerejű reflek­torok nappali világosságban fürdetik. A szin két oldalt magas drapériákkal és két címerrel van lezárva. Maga a szín­pad három szint különbségre oszlik. Legfelül a hármas kapubejárat függö­nyökkel van elzárva. Itt játszódnak azok a jelenetek, melyeknél belső interieure van szükség. A hatalmas tömeg már elhelyezkedett a téren és beszélgetve várják a játék megkezdését. Egyszerre harsona szól, ki­alusznak a reflektorok és templomi csönd borul a térre. Felettünk a csilla­gos júniusi ég, két oldalt a teret szegé­lyező épületek ablakaiból gyönge gyertya­fény világit. Pár pillanat halálos csend­ben, majd megszólal a harangszó, nap­pali világosság ömlik el a szinpadon. Minden oldalról templomépitő mun­kások sietnek elő. A darab i A66-ben a | A ki mostanában a Hétkápol­nánál jár. már gyönyörrel szem­lélheti. hogyan emelkedik ki a Xaszál hatalmas faragott kövei­ből a kútmauzóleum nemes épí­tészeti körvonala, masszív stílu­sának szelleme. Reischl Gusztáv műépítész, a kinek utóbbi műve a Xotre-Dame de Sión sashe­gyi óriási palotája, valóban i büszke lehet e kicsi, de remek i alkotására. A váciak hálája ki- i séri szép munkáját. | A kútmauzóleum másik nagy j művészi élménye a mai magyar • szobrásznemzedék legkiválóbb- I jának, Kisfaludy Strobl Zsig- i mond Szűz Mária szobra. Kis- j íaludy Strobl világkiállításokon | négy nagy aranyérmet nyert, ! művei az egész világon szétvan- I nak szórva. Egy aktját Hearst, az amerikai sajtókirály vásárol­ta meg s egyik californiai vil­lájában helyezte el. Kisfaludy portréi »boszorkányos telitalála­tok«. Valamennyi munkáját (pl. a budai Szent Imre szobrot, Rá­kosi Jenő szobrát, Vénusz szü- | letését stb.) a művészi élmény csodálatos egysége, a művészi öntudat és fegyelem jellemzi. A hétkápolnánál felállítandó Szűz Mária szobra, amint két hét múlva mindenki majd láthatja, az arcban Raffael madonnára emlékeztető finomságú, a szobor állása és ruharedői a görög plasztikának mély ihletére val­lanak. kassai szt. Erzsébet templom előtt ját­szódik. A templom építői a nagyhét közelségére való tekintettel abbahagyják a munkát és a domonkos és ferences páterek vezetésével készülnek a nagyheti passióra. Lejátszódnak a színen a passió szokott jelenetei, de mikor a Judás árulásához ér az előadás, megremeg a templom, széttörik a magyar címer, meghasad a templom fala. Nagy ijedség a játszók között, de az építő István mester megnyugtatja őket : »Őserő van e kövekben, én mondom, meg áll a templom«. Hiszen »még apáink, déd­apáink kezdték rakni a falát.« Tovább folyik a játék, mire véget ér a passió újabb csodás dolgok hírét jelentik a magyar szenteknek a templomban álló szobrai kimozdulnak helyükből és a reális játék vízióvá fejlődik. Végül az egybeserglett, nép megnyugodva István architektus szavaitól, a himnusz hangjai mellett oszlik szét... Ez a Magyar Pas­sió, amiről Yoinovich Géza, a passió szerzője ezeket irta : Passió ez, de nem a Szentföld olajfáit lengeti itt a két­ezer év előtti szél. Nem, ez magyar Passió. Voinovich Géza sokszor hangsúlyoz­ta, hogy a darabot ő nem riyiltszini elő- ( adásra irta, mégis kitünően megállta helyét a szabadban. Úgyszólván az ösz- szes szabadtéri előadással szemben meg volt az az előnye, hogy nem volt szük­ség semmi fikcióra és magyarázatra, mert hisz a darab éppen egy épülő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents