Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-01-18 / 5. szám

Ara 12 fillér.

k évfolyam.

5. fiám

Vác, 1931 január 18.

Politikai és íársadalmi hetilap, megjelenik heíenkéní kéíszer: szerdán és vasárnap

ELQFíZETÉ SS ÁRA:

HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA- FILL 50 FILL 12 FILL

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS:

I>ERC$É3tfYI IMEZSŐ

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN

TELEFON : 17

HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT

A váci

választókerület Polgáraihoz!

A mikor Szabóky Alajos halálával a váci választókerület abba a helyzetbe jutott, hogy ismét — ebben a ciklusban már harmadszor — képviselőt válasszon, mint főispán, de mint váci polgár is a kerület legjobbjaival azon tanakodtunk, miként lehet sima választást biztosítani, a várost és kerületet az izgal- j máktól megmenteni, hiszen még élénk emlékében van mindenkinek, milyen magasra csapkodott a szenvedélyek hullámzása a legutóbbi választásokon.

A kerület vezető embereinek vélekedése szerint az én jelöltségem esetén a kerület nyugalma megőrizhető lett volna.

Ezért foglalkoztam én a jelöltségvállalás gondolatával.

De nemcsak ezért, hanem megvallom őszintén azért is, mert egy pillanatra magamra is gondoltam, hiszen az éleiben soha nem volt időm magamra gondolni.

Pedig az öregség közeledik és az én csüröm-pajtám nincs telerakva télirevalóval.

Könnyiteni akartam nehéz munkámon, felelősségteljes életemen, mely sok diszt, fényt, tekintélyt ad nekem, de áldozatul kivánja lelkem nyugalmát.

Hiszen nagy felelősség ke- , resztje van a vállaimon : kirónak kell lennem, pedig bírónak lenni gyarló ember részére a legnehezebb feladat. Ki kell egyenlítenem kiegyenlithetetlen- nek látszó ellentéteket, sebeket kell kötöznöm, bajokat leküzde- nem szűkre szabott eszközökkel.

Jelöltségvállalásom szép gondolata leküzdhetetlen akadályokba ütközött.

A midőn ezt a tervet eltemetem, kötelességemnek érzem, hogy a város és kerület minden rendű és rangú polgára részéről, egyháziak és világiak, tisztviselők és magánosok, férfiak és nők, kereskedők és iparosok, urak és földnépe részéről személyem iránt spontán megnyilatkozott szerétéiért és

I ragaszkodásért hálatelt szivvel I köszönetét mondjak.

Yácnak az én szerény sze- ! mélyein iránt minden időkben

I ,

es most is megnyilatkozott ragaszkodása az én legnagyobb erkölcsi erősségem.

És ha választás és mandátum j nélkül is : lélekben a váciak kép- [ | viselőjének tekintem magam, fő- ! j ispáni hivatalom mint eddig, j i ezután is nyitva áll a váciak előtt és boldog leszek, ha egy könyet letörölhetek, ha egy gondot elűzhetek, ha egy lelketmeg- ! nyugtathatok.

Én pedig ezután a kis megtorpanás után folytatom munkámat és bizom abban, hogy a | Mindenható Isten ahogy eddig, j úgy ezután is meg fog segiteni.

Ereszly Elemér

Hufnägel Imre halála

A rohanó kor, mely mindent j feled, mindent elfed, csodálkoz- j va kérdi : élt még ? Jó egy év- | tizede nem látták családján kivid Hufnagel Imrét, a ki az öregség bölcs csendjében elvonulva élte napjait. Valamikor Vác első kereskedőinek egyike volt. Nem is készült kereskedőnek, az erdészeti főiskolán tanult, mikor megjött a hire apja halálának s haza kellett jönni az üzletet átvenni. Félévszázadon át aztán csak öregbítette jóhirét. Messze vidék kereste fel s vásárolt bizalommal nála, Mikor kiütött a világháború az ő üzletében is sok árú volt, de nem spekulált. Hírül hozták, hogy mind nagvobb a szegénység és ő a másfélvaggon cukor- ját, két vaggon rizsét félkilokra csomagolta és abban az árban mérte ki, a hogyan a gyáraktól kapta. Hufnagel Imre nem ismerte a háborús nyereséget, de I nem is tudott beilleszkedni a háborút követő mentalitásba. Visz- szavonult veje, Krakker Kálmán házába és nem volt senkinek terhére. Múlt őszszel súlyos betegség támadta meg szervezetét és a fáidalmakat zokszó nélkül tűrte utolsó pillanatáig. Pénteken délután nagy részvét mellett temették. Krakker Kálmánná, Pridafka Józsefné édesapjukat gyászolják az elhunytban.

T6rvépys7^kiszakértő — Väcräl

Bittrra Kálmán oki. gépész- mérnök, váci máv. ftítőház főnökét a pestvidéki kir törvényszék teljes ülése hites bírósági szakértővé nevezte ki.

Egy óra Kom is Gyű ián ál

Egy nagy belvárosi háztömb legfelsőbb emeletén a nagy város kőbábeljéből kiemelkedve, a mindennapi élettől magasan elvonulva él a kerület képviselő jelöltje : Körnis Gyula dr. Csütörtökön a nagyszerűen sikerült jelölő gyűlés után otthonában kereste fel tudósítónk az államtitkárt, hogy személyesen szólaltassa meg a ludós férfiút.

Könyv és napfény, e kettő veszi körül Kornis Gyulát. Dolgozó szobáját három oldalról" és kilenc ablakból éri a nap. A fal többi részét a padlótól a tetőig, könyv tölti meg. Egy hatalmas Íróasztal, mély karosszékek és pár szobor élénkítik a szoba hangulatát, a hol gr. Klebels- berg Kunő első munkatársa dolgozni szokott.

Felteszem az első kérdést: Méliósúgos uram az érdekelne talán a város és a kerület közönségét, hogy a város, a honnan egész pályafutása kiindult, adott-e valami ösztönzést -adott-e valami szellemi edapot annak a szenzációs pályának, a mii Méltóságod befutott ?

Kétségtelen — feleli az államtitkár —, hogy kevés város dicsekedhetik oty elsőrendű kul- tur környezettel, mint Vác : változatos táj, nagy folyó, hegyek, mind, mind arra valók, hogy a fiatal lélek kibontakozó erőit sokféle irányba lekössék és további munkára sarkalják. De másrészt azon kevés megmaradt város közé tartozik, a melynek egységes történelmi hangulata van, a mit főként a XVIII. század barokk emlékei váltanak Ki. Fontos körülmény az is, hogy a vallás, a kultúrának ez a ősanyja, a tudomány és a művészet irányában a serdülő ifjúságot szellemileg a legmélyebb benyomásokkal táplálja.

Életrajzi adatok után érdeklődöm.

— Megtalálja minden lekszi- k'onban, inkább másról beszélgessünk.

Mikor kezdett politizálni méltóságos uram ?

— A millénium idején volt a hires Bánffy-féle választás, politikai öntudatom gyökerei egészen idáig nyúlnak. Mint kis gimnazisták, mind néppártiak voltunk, mert Révész István dunakeszi plébános, a néppárt jelöltjének remek arany kalász volt a jelvénye, a kormánypárt pedig csak egy fehér tollat adott, a mi nekünk nem imponált. A választás izgalmai a mi lelkűnkben oly fokra hágtak, hogy bár szegény gyerek voltam, dehogy mindig értesüljek a politikáról, megrendeltem a Budapesti Hírlapot. Azóta mindig a legnagyobb érdeklődéssel vagyok a politika iránt. Színes politikai életünknek minden mozzanatát 35 év óta figyelemmel kisérem.

Hát ha Méltóságod nem akar életének külső eseményeiről beszélni talán azt mondaná cl nekünk, hogy miként fejlődött a váci kis gimnazistából dr. Kornis Gyula annyi nagy tudományos kitüntetés hordozója ?

Már gimnazista koromban mélyen érdekeltek a világnézet kérdései, már akkor sokat filozofáltam és nagy élmény volt számomra, a mikor mint hetedikes gimnazista az első nagyobb német és francia filozófiai munkát végigolvastam. Fontos momentum volt életemben 1907, mikor tavasszal egyetemi tanulmányaimat bevégezve, az oxfordi egyetem nyári kurzusára küldtek ki ösztöndíjjal tanulni. Azóta az angolszász kultúra, a pedagógiai és tudományos élet mindig érdeklődésem centrumában maradt. Még 1900-ban beléptem a piarista rendbe és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mélyen elmélyedhettem tudományomban és én örökké hálás vagyok a rendnek, hogy minden lehetőt megtett, hogy szellemi mivoltom teljes mértékben kifejlődhessék. Hét évig tanít ottani a budapesti gimnáziumban, majd a budapesti egyelem 1914-ben magántanárrá habilitált és még ugyanazon év nyarán 28 éves koromban Ferenc József király az ujonan felállított pozsonyi egyetem filozófiai tanszékére nevezett ki, a hol 1917-ben megszerveztem a bölcsészeti fakultást, a minek első dékánává választattam. Mikor a csehek Pozsonyba bevonultak, az egyetem rektorát túszul magukkal vitték és én mind prorektor, a legnehezebb időkben vezettem az egyetemet. De nem sokáig. A csehek 1919 december havában egy heti terminussal kiutasítottak. Sajátságos helyzetbe voltunk. Ég és föld közt lebegtünk : itthon a kom- mün dühöngött, ott viszont a cseh iinperium berendezkedésének voltunk első tanúi. 1920-ban azonban a budapesti egyetem hivott meg a filozófiai tanszékre.

Nagy irodalmi munkásságáról ezeket mondotta tudósitónknak :

— Elméleti érdeklődésem hármas irányú volt: 1. a lelki élet csodásán gazdag világa. Ennek az eredménye volt a »Lelki életről« irt három kötetes nagy úttörő munkám. Az első magyar tüzetes pszichológia. 2. Nagyon