Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-04-22 / 30. szám
ára 12 fillér. 45-ifc évfolyam. 30 szám. Vác, 1931 április 22. iBiiiiyiawn in mi iii I mi i iiiigjrcr^^agssanai VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA ... . 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEKCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ŰT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT 3*** 30 kilométerre a trianoni határtól: ÉLET, VAGY HALÁL? A trianoni békeszerződés életbelépése után Magyarország olyan lett, mint a fegyházra Ítélt: megfosztottál! szabadságától, önmagával való rendel- kezhetési jogától, korlátozva mindennemű mozgásában, meggátolva a védekezésnek a legprimitívebb formájában is, kiszolgáltatva ellenfelei kényének, kedvének s pusztán tőlük függött, bogy vájjon velünk szemben az igazság és méltányosság álláspontjára helyezkednek-e. Hogy ez az utóbbi miképpen érvényesült, láttuk és látjuk minduntalan. Ma is ott tartunk, hol íiz évvel ezelőtt. Mig szomszédaink állig fegyverben, nekünk alig vaD annyi erőnk, mellyel a belső rendet biztosíthassuk, nemhogy egy esetleges idegen támadással szemben védekezhessünk. Itt, alig 30 km-re a trianoni határtól, érezzük kiszolgáltatottságunkat, tehetetlenségünket és mindez csak azért, mert mi vagyunk a „legyőzőitek“, szomszédaink pedig a „győzők“. Megdöbbentő tünet még ma is ily rettentő megkülönböztetést tenni s ezzel valósággal kétféle kategóriába sorozni az emberiséget és nemhogy egyes embereket, de egész nemzeteket a legirtózatosabb rabszolgasorsban tartani a XX. században ... ad glóriám majorem pacis. Pedig amikor a legyőzőiteknek a békediktátumok kötelességévé tették a lefegyverezésí, ugyanakkor kötelező Ígéretet tettek a világ hatalmasai, hogy a legyőzőitek lefegyverezését nyomon fogja követni a győző nemzetek lefegyverezése is. Hát úgy látszik, . .. követi,. . . követi, . . . csak soha utói nem érheti. Pedig oly egyszerű leDne a megoldás ! Érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, vagy hozzánk hasonlóan fegyvereztesse- nek le a győztesek is, vagy pedig adják meg a módját és lehetőségét, hogy mi gondoskodhassunk biztonságunk megóvásáról. De ettől valahogyan nagyon, de nagyon fáznak s bár képmutató módon szóbakerül a Népszövetségben a lefegyvere- zés kérdése, de idáig minden ilyen irányú tárgyalás még mindig kudarcba fulladt. Sőt egyenesen nevetséges lenne az egész, ha miránk, magyarokra nézve nem lenne oly szomorú és aggasztó. Pedig a világ vezetőinek lelkén is ott rágódik az aggodalom, hogy hova fog vezetni a mérhetetlen fegyverkezés? Lord Róbert Cecil a Népszövetségi Ligák ezévi februári gyűlésén óva intette a delegátusokat, hogy ha Népszövetség 1932. évi lefegyverezésí világkonferenciája kudarccal fog végződni, nemcsak a Népszövetség dűl össze, hanem három éven belül oly szörnyű háború tör ki, minő még nem volt. Elkerülhetetlenül szükségesnek látja, hogy mozduljon meg a világ közvéleménye s követelje, hogy a jövő évi genfi világkonferencia mondja ki az azonnali 25°/0-os lefegy- verezést. Bár a Népszövetségi Ligák nem elhatározó s döntő tényezők, melyek imperative működhetnének, de képviselői a világ közvéleményének s ép ezért állásfoglalásuk nagy jelentőséggel bir. A Ligák nagygyűlése ebben az esztendőben május havában Budapesten lesz. Ezen tárgyalásra kerül a leszerelés és az egyenlő elbánás elvének a kérdése is. Ebben az időben felénk fordul a világ figyelme s a többi legyőzöttel együtt nekünk magyaroknak is meg kell jelennünk a küzdő porondon. Pékár Gyula ny. miniszter, a magyar delegátus vezetője azzal a kéréssel fordult a magyar társadalomhoz, hogy segítse munkájában és minden magyar közület, egyesület, társulat, társaság, szervezet követelje egy határozati nyilatkozatban: a) az eddig felfegyverkezett nemzetek 25°/0-os lefegyverezését. b) a „győztesek és legyőzőitek“ közti különbség eltörlését s a nemzetközi egyenlőség elvének megvalósítását, még pedig a magyar biztonság tekintetbe vételével. Mozduljon meg a magyar nemzet, mozduljanak meg Vác városának egyesületei is kivétel nélkül és az előbb irt határozati formát küldjék el feltétlenül május haváig a „Népszövetségi Ligák Magyar Federációjau címére (Budapest, Parlament, XI. kapu), ahol is a federáció e megmozdulás iratait összegyűjti s majd a nagygyűlés asztalára akarja tenni Nem kérünk lehetetlent, nyílt sisakkal állunk a világ elé, ki mondhatja, hogy nem jogos a mi követelésünk?! De magyar testvéreim sürgősen, egységesen, egyöntetűen és kivétel nélkül kell eljárnunk, mert ez életet jelent ... a mulasztás halált! Zsembai Ferenc A hetvenéves főrabbi ünneplése Pollák Fülöp főrabbi most töltötte be váci működésének harmicadik évét és most lett 70 éves. Midőn hívei jubilálni akarták, azt kérte tőlük, hogy legyenek vallásosak, legyenek minél több jót, azzal emlékezetessé teszik az ő jubileumát. Kisebb hi- vei azonban mégis ünnepeltek és az izraelita polgári leányiskola növendékei szombaton a főrabbi elé járultak és arra kérték, hogy néhány percre jönne velük az iskolába. A féldiszitett teremben együtt volt az iskolaszék. a tanári kar és a növendékek serege, kiknek élén Révész Sándor dr. elnök meleghangú beszédben üdvözölte a jubilánst. Utána dr. Gedőné- Vass Szerén igazgató mondott az iskola nevében ünnepi beszédet és engedélyt kért a jubilánstól, hogy arcképét a tanári szoba részére megfestethessék és ott elhelyezhessék. Ezután az egész ünneplő közönség templomba vonult, Pollák Fülöp a szószékre lépett és onnan mondott hálás köszönetét a leánykák ünnepléséért. Eszperantó tanfolyam Megirta a Váci Hírlap, hogy dr. Szilágyi Ferenc tanár vezetésével eszperantó tanfolyam kezdődik Vácon. Az első előadásokat már meg is tartotta a kitűnő pedagógus, de lapunk utján közli az érdeklődőkkel, hogy a hétfő és csütörtök esti tanfolyamra még e héten lehet jelentkezni a Siketiiéma-intézet- ben esti 1/il órakor. JfEeglialt egy fiatal piarista A* utolsó húsvéti prédikáció Minden évben szokásos hus- vét előtti felkigyakorlalok végzésére a váci piarista rendházba érkezeti Krizsán Mihály, a rend növendékeinek vezetője Kecskeméten. Ö neki kellelt volna a tanári kar gyülekezete előtt tartani az elmélkedő beszédeket, de csak az elsőt tudta elmondani. a második elmondásában a kifürkészhetetlen sors megakadályozta. Szobájában újabb előadására készüli. A rendtagok már ösz- szegyüiekezlek, várták a fiatal lelkiatyát, de csak nem jött. Végül is rosszat sejtve, bekopogtak hozzá : választ nem kaptak. Erre benyitottak : Krizsán a földön eszméletét vesztve feküdt. Rögtön orvost hívtak, a ki agyvérzést konstatált. Miután Vácon a szerencsétlenül járt piarista atya nem részesülhetett kellő ápolásban, a midőn nagyobb veszély nélkül elszállíthatták, a gimnázium előtt betegszállító autó állt meg,, az emeletről lehozták Krizsán Mihályt és elvitték Budapestre: Az irgalmasok budai kórházában ápolták a nagybeteg piaristát kinek felépülését biztosra vették, hiszen még csak 32 éves volt. Ámde njabb agy roham, megölte az erős szervezetet. Az elhunyt piarista atya végső tisztességadására minden rendház elküldötte képviselőit és elsősorban állottak a váci ház küldöttei Gombos Antal házfőnök vezetése alatt. Olt volt Sebes Ferenc dr. rendfőnök is. A fiatalon-elhunyt piarista földi maradványai! a rend kriptájában tették örök nyugalomra. Kállay Ubulné betegsége Hosszabb ideig voltak váci lakosok Kállay Ubul nyug. főispán, volt országgyűlési képviselő és családja, kiket megkülönböztetett tisztelettel és becsüléssel fogadott a váci társadalom. Mikor a Kállay-fiuk elvégezték iskoláikat, Kállayék beköltöztek Budapestre és azóta csak most jött hír róluk. Kállay Ubulnét ugyanis agyvérzés érte, de szerencsére gyorsan észrevették a veszedelmet és beszállilotlák egyik budapesti szanatóriumba. Napokon át válságos voll az állapota, de ma már váci ismerőseinek és tisztelőinek örömére is közölhetjük, hogy tartós javulás mutatkozik és egészsége biztos utón van a gyógyulás felé. Állatorvosi hir Fónay Árpád állatorvos Vácon Körút 5/a sz. alatt rendelését megkezdte.
