Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-10-29 / 81. szám

Ara 12 fillér. 44-ik évfolyam. __________________________________81. szám. Vác, 1930 október 29 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik ftetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár; ssetei«* »zerkesxiö, kiadó j Sxfef kesxtőség és kiadóhivatal; «•«Sy&era egy negyedévre ■ > 3 P — fill, j laptutajóonos (Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 1? Vidéken egy negyeaewre . . 3 P 50 fill. ^ £ 82 $T £ É M| VI DEZSŐ hirdetések és nyiiltér milliméter soroltéin". Egyes sxám ára . P 12 fill. " " l díjszabás szerint Herczeg Ferenc, Presziy Elemér és Gerevich Tibor, Kornis Gyula, Hómann Bálint, Szekfű Gyula, Nékám professzorok jönnek Vácra előadást tartani művelt közönségének a magasabb A Lioeum-bizoltság feltámadt és gyönyörű programot hoz Vác művelt közönségének. A régiek még tudják, mi volt a kel évtized előtti Váci Líceum. Boldog emlékű Galcsek György dr. prelátus- kanonok alapította és háttérben, mint mecénás, gr. Csáky püspök hú­zódott meg névtelenül és láthatatla­nul. Igaz kulturnapok voltak a Lí­ceum előadásai. A Kúria öreg terme mindig megtelt és az úri közönség szinte várva várta a legközelebbi Li- oeum-estéí. Nem volt csoda, hiszen Galcsek prelálus mindig a legna­gyobb attrakciókat hozta ki Buda­pestről. Szinte csodálkoztunk, hogy a külföldön is szívesen fogadott éne­kesnők, hegedű- és zongoraművészek Vácra örömmel jöttek ki. Soha eslét le nem mondtak : ezt Galcsek pre- lálus páratlan agilálása (a szeminá­riumban látta vendégségben még a hölgyművésznőket is) és Csáky püs­pök mecenás-kedve tette.. Emlegetik még ma is a Galcsek-féle Liceum- napokat városunkban. Sokkal szerényebb eszközökkel, de ha lehet még nagyobb lelkesedés­sel fogott az uj Liceum-bizoltság Krakker polgármester vezetése és el­nöklete alatt a munkához, hogy Vác kultúrát hozza. Tíz estét terveznek a tél folyamán, mindegyiken egy váci, egy fővárosi nagyság fog előadást tartani, köz­ben pedig egy-egy kulturfilmet mu­tatnak be (ez ulóbbií a Galcsek-Li- ceuni nem tudta, mert nem volt ak­kor még film. Különben egész bizo­nyos, hogy Galcsek hozta volna !) Az első és utolsó előadás pedig fénye­sebb keretek között folyna le, mely­re kiválóan fővárosi művészeket és művésznőket hoz Vácra a bizottság. Olyan nevek ígérték meg, hogy el­jönnek előadást tartani, hogy a kö­zönség méltó érdeklődéssel fordul váci szereplésük felé : Herczeg Fe­renc novelláját fogja felolvasni és ir­redenta előadást tart, Presziy Elemér dr. társadalmi és művészeti kérdést fog előttünk fejtegetni, Gerevich Ti­bor dr. egyetemi tanár az örök mű­vészet szépségeit ismerteti velünk, Kornis Gyula dr. államtitkár a filo­zófia népszerű témáiról fog beszélni közismert kedves előadásában, Né­kám Lajos dr. egyetemi tanár az új­ságolvasók előtt ismert egyetem-nyi­tó szenzációs előadását fogja Vácon folytatni. Megismerkedünk Szekfű Gyula, Hómann Bálint európai hírű tudó­sokkal is a váci új liceumestékcn. Ezeken a neveken kivid legköze­lebbi számunkban fel fogjuk sorolni a liz este egész műsorát szereplőivel egyetemben. A művelt közönség lát­ni fogja, mily nagy és élvezetes es­tékre nyílik a téli szezonban minden csütörtökön kilátás. A közönség azt is kiérzi majd a nagy programból, hogy politika, felekezeti kérdés ab­ból ki van kapcsolva, minden mű­veli embernek szólnak a liccum-es- lék és minden művelt ember meg is fogja azokat élvezni. Az első liceum-este a Beménység- luiltárházában már november 6-án, jövő hét csütörtökén lesz. Ezen Presziy Elemér dr. fog beszélni és az operaház művészei lépnek fel. A licemn-bizottság. ötven filléres belépőjegyeket állapított meg, hogy a költségek megtérüljenek (nincs ma már háta mögött Csáky gróf !) az el­ső és utolsó este nagy programjáért pedig két pengőt szed. Az estékre együttes jegyet leszállított áron hoz forgalomba : 6 pengőért megszerez­hető. Sőt, hogy mindenki hozzájut­hasson, két részletben is lehet befi­zetni. Kornis Gyula a 60 halhatatlan között A kormányzó Korvin-érmet és ko­szorút alapított az irodalom és mű­vészet terén elért sikerek jutalmazá­sára. A kitüntetést csak hatvan iró és művész kaphatja. A hivatalos lap mindjárt közli a kitüntetettek névso­rát, melyben ott találjuk városunk kiváló fiát : Kornis Gyula dr. állam- lilkár, egyetemi tanárt. Kövecs Károly megyei számvevőségi főnök 35 éves szolgálati jubileumát ünnepelték Szombaton este Budapesten, az Or­szágos Kaszinó külön termében nagy bankett keretében ünnepelték kövecs Károly Pestvármegye számvevőségi főnökének, a megye községi háztartá­sainak »kemény kötésű« felülbiráló- jának 35 éves szolgálati jubileumát. Elsőnek Agorasztó Tivadar ny. alis­pán emelkedett szólásra és üdvözölte a jubileánst. Tarnay Árpád várme­gyei íl. főjegyző a vármegyei tisztvi­selői kar, Krakker Kálmán polgár- mester a megye városai és a megyei számvevőség nevében beszélt a ju­bilánshoz. Miért nem kap forgalmiadőmentességet a kiskereskedő? A mikor a kormány a segéd nél­kül dolgozó kézműiparosságnak meg­adta a forgalmi adómentességet, az egyenlő elbánás elve alapján ugyan­ezt kérték a kiskereskedők a kik se­géd nélkül dolgoznak. A pénzügymi­niszter most intézte el ezt a kérelme­ket, a melyeket nem talált telj esi t- hetőnek. A miniszteri leirat megoko- lása szerint a kézműiparosok és kis­kereskedők gazdasági tevékenysége nem nyugszik azonos alapokon. Alkony a D Az augusztusi nap most lehelte búcsúcsókját a pilisi hegyek lombsá­torára. Forró, tüzes tehetett csókja, mert az átlátszó enyhe levegő fátyol megremegett az édes vágytól és a fel­hőtlen szemérmes égalja mélyen el­pirult. Bíbor fényét visszaverte aszó­ké Duna csillogó fodra. A vén hold észrevette a nap ka­cérkodását, mert feldugta sápadt ar­cát a másik oldalon, hogy kíváncsisá­gával lehűtve a szerelmesek csókjait, de úgylátszik célját nem érte el. Igaz, a nap gyorsan eltűnt a begyek mö­gött talán azért, hogy riválisa előtt megőrizze komolyságát, de lassan tit­kon jött az alkony és a hajóállomás elölt még jobban összesimult a fiú és a fehérruhás lány.- Szeretlek, Juci! ügy, mint még zelebb húzódott a lányhoz. Kezébe vette a lány puha meleg kezét. A lány szeme a messzeségbe ré­ved l. Szivében a jövő édes muzsikája zengett. Szeretlek, Juci ! ügy mint még soha senkit. Jobban mint az élete­met : úgy íi hogy egy férfi csak sze­retni képes, lelkem egész melegével. fin is — súgta a lány és két ró­zsaszirom az ajk felelt csókharmatra várt. Valahol a szigeten a suttogó lom­bok alatt szerelmesen hívogatta pár­ját a vadgalamb. — Nézd, Róbert, ott ülnek a gye­rekek ! szólt mosolyogva urának az asszony. Milyen szépek, hogy össze­bújnak észre sem vették, hogy a kö­zelükbe értünk. Gyere sétáljunk még egyet. ' A férfi megrázta ezüstös fejét, mintha harag villámai cikkáztak vol­na át agyán. Az asszony észrevette a közelgő vihart, még jobban urához simult. Ezelőtt huszonöt évvel ilyen hall­gatag augusztusi este volt. Egy sze­gény városi dijnok forró szerelmes szavakat suttogott a polgármester lá­nyának. A lány mámorosán itta a szavakat. Egy pillanatra kitárult előt­tük az Éden kapuja, de jött a szi­gorú apa és mi lett a mese vége ? A lány a szegény dijnökkal megszökött! Igen ! Emlékszem szólt a férfi. Egy pillanatra széjjel nézett nem volt .a közelükben senki. Elkapta az asz- szony derakát úgy, mint huszonöt év előtt, forró bála csókolt nyomot az ajkára. Nyoma sem volt már az előb­bi viharnak. Sőt, ahogy feleségét el­engedte, hirtelen félre fordult a sze­mét törölgette. Én nem tudom ... aka­dozott torkán a szó, valami a sze­membe csapódotl. Mulasd majd kiveszem, már elő is került a csipkés zsebkendő. Köszönöm édes — már... ki is jött. Mosolygott mikor visszafordult. Ártatlan kifogás még nem hazugság. Az angyalok, ha felnyitják azt a könyvet, melyben az nap eseményeit Írták, ezt a históriát bizonyosan aranybetűvel találják. Hiszen könv- nyet ejteni emberi gyarlóság : külö­nösen, ha szülőanyja a boldogság. Ismét a két összesimu ó szerelmes­hez értek, azok nem vették észre, mert tovább suttogtak. Halk hang- foszlányokat hozott a kósza szellő. — Milyen gyönyörű az élet veled, Pisla ! Te tetted azzá, mosolygott a fiú. Mióta megláttalak, azóta tudtam csak, hogy illatos virág is terem az élet ulain. Az első pillanatban éreztem, hogy te vagy az élet, az álom, a vágy , a titkos jövő, minden, de minden ma­ga az örök boldogság. Kora ifjúsá­gom óta egy ilyen édes lény varázsa töltötte be egész telkemet És most itt vagy megtaláltalak és... és még sem lehetsz az enyém. — Mi az, édes, miket beszélsz ? — Eh, minek mondjam, hiszen tu­dod, hogy a papa hallani sem akar róla. — Igen ! szomorodott el a lány is. — De talán egyszer mégis belátja! válaszolt a lány. — És ha nem ? Akkor is szeretlek és és ... Pista, ha akarod veled megyek, mert sze­retlek. — Ma este feltámadt a mull, hal­lottad Róbert ? Az asszony urához simult.- Igen hallom, édes és elhiszem, mert látom, hogy néha arany kön­tösbe visszatér. Szótlanul indultak haza, a Duna- parton néma csend vonta be az alsó­várost csak a Kaszinó nyitott abla­kán röpködött ki halk zongoraszó. A fiú dúdolni kezdte az ismerős szöveget : Csak egy szál virágot küldjél utol­jára ...« Jucik ám ! — Tessék, apuska. — Mond kis lányom ? Szívesen ad­nád Pistának azt a virágot. Juci nem tudta mire vélni apja kérdését, zavarában szólni sem tu­dóit, de minek és az apa már eleget tudott. — Hát nem bánom — hangzott az apa jóságos szava. Van otthon elég virág. Válaszd ki a legszebbet, a leg­pirosabbat add oda, hogy a ma este emléke örökre megmaradjon, mert tudjátok meg, a mit ma este suttog­va egymásnak mondtatok, azt vala­hol egy nagy könyvbe aranybetűk­kel, mosolygó angyalok mind beír­ták. A mi dolgunk, ugy-e édes pá­rom, csak annyi, hogy köréje fenjük íi szülői áldást. Szi bi

Next

/
Thumbnails
Contents