Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-10-22 / 79. szám
Ara 12 fillér. 44-Ik évfolyam. 79. »am. Vác, 1930 október 22. VÁCI HÍRLAP Poíitlkas és társadalmi neiiisp, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Maiyben egy negyedévre . . 2 P 80 fill. Vidéken egy negyedévre ■ . 3 P 50 fill. Igyes sz&m ára ........................ — P 12 fill. Felelős szerkesztői kiadó és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: | Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soron* m díjszabás szerint • 9 Öröm volt nézni A Magyar Hét margójára Két egyszerű asszony állott meg a kirakat előtt. A kirakatban a »Magyar Hét< -nek egy plakátja. Az, amelyiken mindenféle árú a középen, edény, üveg, textil stb. árú, a háttérben süvegcukor és egy fogas kerék, meg valami cső, mintha törött ágyúcső volna. A fogaskerék lehet a meg- kapóbb, mert a két asszony emigyen beszélgetett: — Mi ez ? — kiérdi az egyik. A másik sokáig gondolkozott, nyilván ő sem tudta mi az s végre is azt mondta rá : Mi ez ? Gép. A «Magyar Hét» propaganda plakátja gép. Az egész egyszerű embereknél, ebből azt következtetem, a plakát nem éri célját. Azoknak képes az csak figyelmét megragadni, akik már úgyis tisztában vannak a dologgal. Nem kell talán a plakát ? Kell, de beszédesebb. Olyan, amely felvilágosítja az ilyen nehezebb megfogható, nehezebben értő embereket is. Igaz, van másféle propaganda is. Vájjon, ez vájjon eléri-e célját? A felvilágosítást igen. De a magyar árú vásárlásának megnyeri-e az embereket ? Tessék ebben is megfigyelni az embereket. A vásárlókat. Nem idealistákról, nem sovén magyarokról beszélek, de gondolok a vásárló tömegekre. Hogy, miről beszélnek az emberek általában vásárlásaik után? Hallott-e az ember ilyet, hogy menj ide, vagy menj oda venni, mert ott magyar árut kapsz ! Én még ilyet nem hallottam. Bizonyára más sem. De hallok igenis ilyeneket nap-nap után : Itt vettem, ott vettem, menj te is oda, mert ott olcsó. Oda menj, ott ennek kilója két fillérrel olcsóbb ! Olcsósági forrásokat szoktak ajánlani, szoktak azzal is dicsekedni, én olcsón vettem. Én tudok olcsón vásárolni. Sőt az olyan embernek meg is van a külön hire, ez a Csicsóné tud, ez tud olcsón vásárolni. Szoktak másról is beszélni. Beszél- szélnek affélét is az emberek : menj csak pajtás oda, ott azután jót kapsz. A jó árunak is messzire megy el a hire. Ill jót, ott még jobbat kapni, erről sokat hallhattunk. Még a közmondás is azt mondja : jó bornak nem kell cégér. S ha ma azt mondják, hogy manapság reklám nélkül a jó árú sem kél el, a tapasztalat azt is mondja, hogy csak jó árut érdemes hirdetni. Ha rossz árunak csapunk ugyanis reklámot, hamarosan rájönnek a vásárlók erre s hiába hirdetjük silányabb portékánkat. Beszélnek még arról is az emberek egymás között : Vettem ezt, vásároltam azt, nem volt olcsó, szép ára volt, de megéri ám, mert 'szép is, kedvemre való. Tehát a különös szépség a portékánál megbocsátja az árú nagyobb árát is, s ez a harmadik, a két előbbi példával ellenmondónak látszó jelenség valójában megerősíti azt a léteit, amit itt felállítani akarok, hogyha az árú olcsó, ha az áru jó, ha az áru a legszebb a társai között, akkor az győzedelmesen kerül ki a versenyből. Vagyis : a magyar áru versenyét, mindnyájunknak fontos győzedelmét ne bízzuk tisztán a hazafiul érzésre, ne bizony, mert akkor végső eredményben elbukik. Megmondtam már egyszer, hogy az emberek meghalnak a hazájukért, de pénzüket nem adják egész életen át olyanért, amely drágább, vagy rosszabb, vagy drágább és rosszabb. Pusztán honszerelemre ne alapítsuk a magyar termelést, hanem a magunk és mindnyájunk érdekében, a Haza érdekében is termeljünk olyan árut, amely olcsóbb és jobb is a külföldinél. Ha ily árut termelünk, olcsóbbat, jobbat s ha még szebbet is, a győze- delem a kezünkben, s a magyar hétből, «Magyar Év» lesz. Reális szavak ezek. de őszinték, igazak. Ne fájjanak azonban, mert jót akarnak. Váci termelők ! Olcsó, jó, szép magyar portékát a kirakatba s a magyar hét, nemcsak propaganda és kirakatverseny, de magyar vásár lesz. Hát a mi pékjeink? Az újságolvasó tudja, hogy Budapesten már négy fillérért kapható péksütemény és húsz fillérért Kenyér. Sőt Vácra is hoztak és szerkesztőségünkben bemutatták : izes, jó kifli, kifogástalan a kenyér. Azt is tudjuk, mert olvashatjuk, hogy a legtöbb vidéki városban lementek a kenyér árával. Ez természetes is, hisz felére csökkent búzaár mellett a vidéken kisebb költséggel lehet kenyeret előállítani. Megmozdult a kenyérfront minden felé, csak a váci pékek hallgatnak. Mintha nem is őket érdeklő kérdésről lenne szó ! Ha Budapesten emelik a kenyér árát, másnap a levegő- hullámokon át itt van a magasabb ár Vácon és most nem akarják tudni, hogy a vásárcsarnokban, a Ga- ray-téren, a Rottenbiller-utcában jóval, de jóval olcsóbb a kenyér, mint Vácon ? Ők még mindig kitartanak a mellett, hogy a kenyérben nem a liszt a fontos, hanem a — rezsi. Valamelyes árvizsgáló és árellen- őrző bizottság van is Vácon. Költö- getjük mély álmaiból, nézzen szét a kenyérfronton. Mert a drága árak csak akkor mennek le, ha a kenyér olcsóbb lesz. És a nyomorakcióhoz is olcsó kenyér kell ! A váci pékek maguktól nem indulnak, a hatóság segítse őket, hogy a lakosság ne zúgolódjék és hálás legyen ! Mindenki, aki saját fogyasztásával a magyar mezőgazdasági és ipari termelési segíti: a szebb magyar jövendőt építi. A »Magyar Hét« október 18-án kezdődik és 26-ig tart. Halálozás Nagy csapás érte Bárányi Tibor rétsági főszolgabírót és családját : édes anyja váradi és micskei Bara- nyi Lajosné sz. cseszeliczki Szilvássy Sarolta élete 74-ik, boldog házassága 52-ik évében örök álomra hajtotta fejét. Temetése ma, szerdán délután lesz Rétságon a róni. kát. egyház szertartása szerint. Váci fiuk doktorrá avatása Egyszerre két váci fiú doktorrá avatásáról adhatunk hirt. Ottó Károlyt, Ottó József nagykereskedő fiát a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen, szombaton jogtudományi és Soós Józsefet, özv. Soós Józsefné kötélgyártó fiát pedig ugyanott orvos doktorrá avatták. Nagy L. József tanár sikere A tananyag csökkentése mellett foglalt állást Nagy L. József piarista tanár a múlt héten Budapesten hosszabb tanügyi megbeszélést folytatott dr. G. Leimbach-al, a göttingeni »Phywe« tanszergyár vezetőjével és a «Praktische Schulphysik» szerkesztőjével, aki a tárgyalás folyamán örömmel közölte . vele, hogy a «Praktische Schulphysik »-ben megjelent két cikke német szaktanári körökben igen élénk diskussziót váltott ki, aminek hatására a két cikkben leirt eszközöket a német iskolák tömegesen rendelték meg és használják a fizikának a tanulók öntevékenységén alapuló tanításánál. Ez az uj tanitásmódmost van nálunk is bevezetőiéiben Kornis államtitkár kezdeményezésére, aki a múlt héten ez újgyben az «Országos Közoktatási Tanács -ban ankétet hívott egybe, amelyen Nagy L. József a tanulók és a tanügy jól felfogott érdekében a tananyag nagyobb mérvű csökkentése mellett foglalt állást. Indítványa mellett több vezető tanügyi szakember és egyetemi tanár pártoló an nyilatkozott. A nőegylet igazgatót választ Özv. Maricsek Dezsőné, a jót. nő- egyelet agilis igazgatója Budapestre költözött, ezért tisztjéről lemondott. A nőegylet elnöksége most október 23-ikára, csütörtök délután öl órára összehívta a tagokat, melyen általános beszámoló lesz az egyesület mull évi működéséről. A tisztikart minden bizonyára egyhangúlag választják meg s bizalommal lesznek jövő működésük iránt. Maricsekné utódjául mint halljuk, Egger Gézánét akarják megválasztani, a ki eddig is tevékeny részt vett az egyesület éleiében és önzetlenül segítette nemes tervük megvalósításában az egész tisztikart. A népszámlálás 1931 január elsején kezdődik Az országos statisztikai hivatal serényen dolgozik a népszámlálás előkészítésével, amely január elsején veszi kezdetét. A népszámlálást egy községben 10 nap alatt kell befejezni. A tiz napi idő alatt azt az állapotot veszik alapul, amely 1930. december 31-én éjjel 12 órakor volt. szombaton és vasárnap délidán és este amint tiz, husz néző (illőit egy- egy fényesen kivilágított kirakat előtt. Öröm volt nézni a sok körte megvilágításában mint tündöklőit. mint büszkélkedett a sok szép magyar árú. A kivilágított kirakatok mögött lélegzetvisszafojtva hallgattak mesterei annak a 104 kirakatnak, hallgatták a kritikát, ami egy percig sím volt szűkmarkú a dicséretekben. 104 kirakat, 101- világító ablak a sötétlő magyar éjszakába, 104 fénysugár, ami a jövő sötétjébe világit, 104 fénycsóva, ha egyszer találkozna, ha egyszer összeölelkezne, boldogan indulna a megtalált utón, a szebb magyar jövő felé. Igazságos és méltányos, hogy a magyar kéz ünnepén reflektorfénytől világítva pompázzon minden, aminek alkotója magyar. De miért csak egy héten ? Miért csak akkor csinál a váci kereskedő Ízléses és szép kirakatot, mikor kirakatverseny van ? Miért nem készít máskor is ? Hisz az idei magyar hét fényesen bizonyítja, hogy a szép kirakathoz nem kell különösebb költség, csak egy kis Ízlés, egy kis ötletesség,egy kis találékonyság. Miért ne lehetne ezentúl, hogy legalább minden második szombat délután isméi a csodál- kozók gyűrűje vegye körül a váci üzleteket ? Miért csak most áll a kirakat központjában a magyar árú, mikor árban, minőségben méltó konkurren- se a külföldinek ? Aliért csak most kap a váci kereskedő kedvezményes villanyt, hogy súlyosabb anyagi megerőltetés nélkül este is kivilágíthassa kirakatát ? A zsűri megbírálta a kirakatokat Szint, életet hozott a kirakatver- seny Vác álmos utcáira. Mióta 112 kirakat versenyez a díszes oklevél elismerésekért, úgy tetszik, megkétszereződött a város lakossága. Vagy mindenki az ideán van és érdeklődik ? Annyi bizonyos, hogy gyakran forgalmi akadályt képez a tömeg, mely hűségesen kitart egy-egy kirakat előtt. Kereskedőink árulják és tudásuk legjavát adták, most már izgatottan várják, érdemesek-e munkájukkal az elismerésre? Krakker Kálmán elnökkel az élén a zsűri hétfőn este kezdette meg bíráló körútját' a városban. Borbély Sándor, Fcirnek László, báró Gaudernak Emil, Neumann Adolf, Panajolh-Fejér Gyula, Podliorányi József, Rusztek Lajos és Tragor Ignác hivatásuk teljes komolyságával végzik tisztüket. Starnberger Rezső elnök, Révész Sándor főügyész, Zsivanovils József főtitkár és Fenyő Ernő pénztáros, valamint a választmány több tagja van kíséretükben. Sok helyen külön kell kérni a közönséget, hogy a zsűri tagjait engedje a kirakathoz : oly nagy az érdeklődés. A bírálat ügy történik, hogy mindegyik zsűritag külön lel-
