Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-10-05 / 74. szám

I ' Ara n fillér. 44-lk évfolyam. ~~r 74. szám. Vác, 1930 október 5. Polltfekaü és fársadstmi Mllap,i megJeSenik h@9erkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár; rSelybcM <egy negyedévre . . vidéken egy negyeaevre . . Sgye» szám ára ........................... 2 P 80 fill. 3 P 50 fill. — P 12 fill. Felelős szerkesztő, kiadó és iaptufajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhlvssa!; Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 1? Hirdetések és nyiltfiér milliméter soroftttim díjszabás szerint Mit tehetnénk a munkanéküliség ellen mind? Vácnak szól — de meghallgat­hatná az ország is ! Nem nyugtai meg, hogy Angliái- ban, Franciaországban, meg Német­országban is sok, még löbb a munka­nélküli. Nem nyugtat az meg, hogy oü sem tudnak segíteni, miért kell­jen hát segíteni tudnunk nekünk, szegény, leliport, megcsonkított ma­gyaroknak ? Nem nyugtat meg. Tml- junk, azért is tudjunk, annak dacá­ra tudjunk, ez tüzel, ez nem hagy nyugodni. Ha oly kiváló náció va­gyunk, liát mutassuk meg, igenis mi még ezen is tudunk segíteni. Ki merem mondani a nagy szót, hogy segíthetünk. Erős, egyöntetű akaraton, gyors cselekvésen egyénen- kint kicsi áldozaton múlik az egész. Persze nem elég egy-két embernek akarni, mint a hogy nálunk szokás, akarnunk mindnyájunknak kellene. Akarjunk hát mind egyet s ránk fog nézni a világ ! Látjuk, nem babra megy a dolog. Háborút viseltünk, forradalmat lát­tunk, tüzes, vörös poklot éltünk, tud­hatjuk mind, miinél, hogy az ébe^ gyomor mindenre kész. Minden bo­londságra kapható, és minden buta­ságra tüzelhető. Nemcsak szép, de valójában hasznos dolog is lehet min­dünknek egyet akarni ! Munkáit a dolgozni akaróknak. A henyék, lusták nem számítanak. Ezek­kel most nem törődünk. Munkát azoknak, a kik dolgozni szeretnének, de saját hibájukon kivid, munkaal­kalomhoz nem jutnak. Ez a problé­ma. Munkát nekik. A kérdés : Vara-e itt, az országban munka ? Van vagy nincs ? Volna, akadna tennivaló — mondjátok mind. Tehát, munkát ne­kik, s nincs semmi baj. De hát ho­gyan azt a munkát ? — amely van, de nincs — kérditek. Nem beszélek a közmunkákról. A váci közmunkákról sem, amiről di­cséretet zenghetnék, s mondhatnám az országos ügyintéző uraknak, miért nem követitek Krakker Kálmánt?Az Ígéret helyett kiadta a közmunkát. Gyorsan, szinte huszárosán. Dacára pénzbeli, ellenzéki nehézségeknek, ő kiadta nem is volt Vácon ezért sem véres a szeptember elseje. Én a probléma megoldását nem az állam­tól — mint a hogy szokás — nem­csak városoktól, hanem mindnyá­junktól magunktól várom s ha köve­titek váci magyar testvéreim a szót, meg is oldjuk a problémát. Adjunk mi munkát ! valamennyr nyien, kis és nagyobb, pénzes és pénztelen emberek, mi adjuk a mun­kál mind. Ha megfogadjátok a szó­mat s követi a váci példát az ország, nem lesz munkanélküli az országban. De gyorsan kövessétek a szóm, mert elment a nyár, elmegy az ősz s itt á tél, a mely még rettenetesebb lesz I mint egyébkor, mert sok kéz piheni, s nem gyűjtött télire a gyűjtési idő­ben sem. Mi munkát adhatnánk hát mi?Ez most már a főkérdés. Előre is mindenkit kérek, hogy ne nevessenek. Nem tréfa dolog ez, s gondolja meg mindenki : kis okok nagy következmények, vagy azt, hogy sok kicsi, sokra megy. (Kis dolog-e, ha mind magyarok egyet akarnánk?) Tehát: arra kérek mindenkit, néz­zen körül a lakásán, a háza táján, s ami dolgozni, javítani való van, adja munkába, die rögtön. Csináltasson, javitasson, vagy csináljon és javít­tasson mindenki. Ha csak egy pengő árát is, akkor is. Van Vácon négy­ezer család, pengőjével is négyezer pengő volna ! Ez is valami. Ez is valami, ha négy ezer pengő indult meg. De hány család van Vácon, aki egy-két száz, talán ezer pengőt is be- leküldlietne a nemzet véríeringésébe, s akkor már Vácon is sok-sok ezer pengő indulna meg, rögtön enyhül­hetne, egy-kettőre megszűnhetne a munkanélküliség. Hátha megteszi az egész ország, ha Vácon is megteszi mindenki ? Szent meggyőződésem, hogy igy megoldhatnék a magyar munkanélküliséget. Látom még mindig a kételkedést. Hallom a kritikát : «naiv ábrándo­zó,» «ahogy ez ezt elképzeli !» S mégh azt mondom, hogy ha mind akarjuk, nem hiú fellegekben járás. Szegény tisztviselő ember vagyok s érzem, tu­dom, hogy magam is megindíthatok igy 10-20-30 pengőt. Hozhatnék pél­dát ezret is. Látom, hogy az egyik szekrényem íurnirja lekopott, letö­rött, javításra szorul. Évek óta halo­gatom ezt a javítást ! Én ezt most ki­adom az asztalosnak, a melyik, ha még néhány ilyenfajta munkát kap, felvesz egy segédet, s eggyel kevesebb megint a munkanélküli. Egy-két keretezetlen képem berá- máztatom, kifestetem a konyhám, a szobám, beköttetem a könyveim, ki- forditatom, vagy legalább is kivasal- tatom a ruhám, a nadrágom kész trombita úgy is, csináltatok virágtar­tót az ablakba, de csináltatok vala­mit, azért hasznosat. Hátha még házi ur, gyáros, vagy birtokos volnék, mennyi munkát találnék. A keríté­sem javításra szorul, a házam tata­rozásra, fásitok, invesztálok valamit feltétlenül. De csináltatok valamit, a mit különben enm csináltatnék, a mit eddig halogattam. Ez a lényege a dolognak. De... persze, mondjátok, hisz sem a birtokosnak, senkinek sincs pénze, hisz azért ilyen ez a helyzet, mint amilyen. Nem és nem. Ezerszer is nem. Valami munkát, legalább valami kicsinyt, néhány pengőset mindenki adhat ki. A bankár is, a szegény tiszt­viselő ember is s ha kiadja, ha meg­kezdte mind, mint pénze, tőkéje sze­rint való arányban megindult, gurul már a pénz, s amint gurul, mozog a pénz, már nincs is munkanélküliség. Azzal is segítek a munkanélkülisé­gen, ha magam javítok, foltozok, ta­tarozok, mert ekközben is anyagot fogyasztok, az anyag előállítása pe­dig ismét munkás kezeket foglalkoz­tat. A magyar árú vásárlása megint csak a magyar munkások számát szaporítja. Ha nem kellene semmi idegen származású árut vennünk, azt hiszem akkor is megszűnnék a (ma- gyar munkanélküliség. Mjcg van a mód tehát reá vásárlással is arra, hogy megtegyük e szomorú időkben a kötelességünk úgy, hogy ezek a szo­morú idők elviselhető időkké változ­zanak, olyan időkké, hogy aki csak akar, az dolgozhasson is. Kinevezés gazdasági intézeti tanárrá A földművelésügyi miniszter Gajá- ry László gazdasági segédtanárt a kö­zép- és alsófokú gazdasági szakokta­tási intézetek igazgatói és tanárai ré­szére megállapított E fizetési foko­zatba gazdasági tanárrá nevezte ki. Egyházi zene Székesegyházunkban Vasárnap : Seyler : Mise B-dur. Ns 2. Griesbacher : Introitus: »Jus­tus es Domine . Graduate: »Beata gens«. Offertorium : »Oravi Deum«. Communio: »Vovete et reddite«. Váci öreg diákok A váci piarista Diákszövetség leg­közelebbi összejövetele október 6-án lesz a Koronán este V26 órakor. Az elnökség jelenti, hogy ez alkalommal a szövetség' budapesti tagjai közül is 10—12-en kijönnek. A tagok megjele­nését kéri az elnökség. A MANSn? kulturdélutánja A munkanélküliséggel együttjáró nyomorúság előre veti szomorú ár­nyékát. A komoly társadalom, a ható­ságok minden lehető intézkedést meg­tesznek a fenyegető rém enyhítésére. Napról-napra halljuk, olvassuk, hogy tehetősebb emberbarátok lemonda­nak jövedelmük egy részéről, hogy adományaikból meleg étel jusson a télen azoknak, akik rajtuk kívül ál­ló okokból kenyér nélkül maradnak. Városunk lakossága sem lesz kivé­tel. Itt is nagy mértékben lesz érezhe­tő a nyomorúság, hisz a polgárság jó­része két keze munkájával keresi ke­nyerét, amely elmarad, ha a kéz tét­lenségre kényszerül. Meg kell moz­dulni tehát nálunk is mindenki szi­vének s úgy a hatóságot, mint a jó­akaró társadalmi egyesületeket ne­mes szándékú törekvéseikben támo­gatni kell. Ezt a célt szolgálja a váci asszo­nyok 18-iki kulturdélutánja, ez a kö­zelgő nyomor első szirénahangja a jószivekhez. Ezen a szerény előadá­son csak váciak fognak szerepelni s tehetségük legjavát helyezik a nyo­morúság oltárára, abban a remény­ben, hogy az ott megjelenők vala­mennyien jószándékú apostolai lesz­nek az inségenyhitő mozgalomnak. A hősök szobra haza érkezett Aki bemegy ma a gazdasági ud­varba, az első lépés után rémülten áll meg : egy hatalmas oroszlán lát­ja rá öles száját, bekapással lénye­géivé az oda belépőt. S ha közelebb lépünk, táljuk, hogy az állatok kirá­lya — bronzból van. Rémes látvány lehet éjjel, holdvilág mellett. Az biz­tos, hogy a gazdasági udvarnak so­ha még hatalmasabb őre nem volt. Csütörtökön délután 4 órakor két nagy fuvaros kocsi érkezett meg a gazdasági udvarba. Az egyiken a két hatalmas oroszlán, egyenkinL 10 mé­termázsa, a másikon a hősök szob­rának főalakja, a kibontott zászlót tartó magyar honleány. 30 méter- mázsa. Ficek bronzöntő mester budapesti udvarából a város hazahozatta leg­újabb kincsét, mert odalent nagy ve­szély fenyegette : el akarták árverez­ni. Ficeknek ugyanis az amerikai Kossuth-szoborral kapcsolatban kel­lemetlen ügyei keletkeztek s emiatt mindenét le akarták foglalni. A vá­ros tehát gyorsan hazahozatta jogos tulajdonát. Az öntvényeket emelő darúval emelték le s rakták ideiglenes nyug­helyére. Két órai munkába került a lerakás. Immár tehát közelebb jutott a szo­bor rendeltetési helyéhez s a csator­názás, kövezés, piac és parkrendezés után, minden bizonnyal a jövő év­ben, megfelelő ünnepély keretében városunk is bemutathatja a hős fiai­nak emlékét hirdető uj szobrát. Népmisssió fesz Vácon Az uj egyházi törvénykönyv előír­ja, hogy minden plébánián liz éven- kint misszió tartassák s ezáltal a hit­élet újból és újból felfrissüljön. Vá­con 1920-ban volt ilyen vallásos meg­mozdul ás s igy ebben az évben ese­dékes a felújítás. A mostani misszió október 8-án este hat órakor kez­dődik és 16-án nyer befejezést. Két jezsuita atya, nevezetesen Hemm Já­nos és JTimár Máté fogja vezetni a lelkigyakorlatokat, de felrándul Vác- ra P. Bangha Béla is, valószínűleg vasárnap 12-én este ő fogja tartani a szent beszédet. A szent beszédek reggel i^Nkor és este 6 órakor lesz­nek vasárnap kivételével. Vasárnap este nagy körmenet lesz a Székes- egyliáztéren, Oltáriszentséggel, olyan formán, amint az Űrnapján szokott lenni. Nagy arányú lelkimegmozdu- lás lesz jutalma azoknak, kik ebben fáradoznak. A K6kapu»iyógysi«i,tér gardát cserélt Mint értesülünk Kramer Ferenc gyógyszerész eladta kisváci gyógy- szertárát. Az uj tulajdonos Mentős Jenő, ki a Kőkapu-gyógyszertái at már át is vette. — 1 »Magyar Hét« célja a magyar termelés védelme. A »Magyar Hét» október IS-tól 26-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents