Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-09-24 / 71. szám

VÁCI HÍRLAP 3 r sABITO J/Q/y A szép Pixavon-haj elérhető most íVixavcn-J V3 Fényt és laza teltséget ad a hajnak. A Pixavon-shampoon teljesen mentes a szódától. Egy kis csomag 2 mosásra elég és ára csak 36 finér. Felfordult, égő autó alatt Egy szép leány katasztrófája Meg kell szokni, hogy a szeren­csétlenségek krónikájába egy új, nagy tényező vonult be: az automobil. Nem a holt tömeg a veszélyes, hanem az ügyetlen, erején felül vállalkozó em­beri kéz, mely az anyaggal nem tud bánni és emberéleteket veszélyeztet. Az újsághírek naponta mind több és több autószerencsétlenségről adnak már számot. Sajnos, a krónikát váci eset is szaporítja, mely most egy szegény leány tragikus pusztulásá­ról is beszámol. Az autószerencsétlenségről, mely­ről sokat beszélnek, a következő tudósításunk ad hirt: Fenyves Lajos a Váci borkereske­delmi részvénytársaságnál mint utazó volt alkalmazva. Fenyves üzletfeleit autón szokta felkeresni. Szombaton ismét útra indult. A részvénytársaságnál volt alkal­mazásban mint könyvelő Kummer Erzsébet is, egy váci vasutas fel­tűnően szép leánya. Szorgalmas, munkás tisztviselő volt, minden fő­nöke elismerését iparkodott kiérde­melni. Munkájában szombaton nagy öröm érte: megjött az órtesités, hogy édesanyját gyógykezelésre beutalták Balatonfüredre. Kummerné Budapes­ten volt, a jó leány egy percet sem akart késni: az volt a vágya, hogy a jó hirt ő vigye meg. Fenyves a kis Tátra-kocsi mellett állott éppen indulóban. Könyörögni kezdett neki, vigye magával. — De hisz már 3A12, — mondták a lánynak —, néni éri el a 12 óra 20 perei vonatot, amellyel édesanyja hazajön. Bözsi erősködött és biztatást várt Fenyvestől. — Amennyit ki birok venni a kis kocsiból, kiveszek! — mondta végül Fenyves és helyet foglaltak ketten a kis kocsiban. A továbbiak most már Fenyves Lajos elbeszélése : . — Az úton Bözsike nagyon türel­metlen volt, pedig 72-es tempóban száguldottunk előre. Mindig csak azt akarta, hogy fokozzam a sebességet, pedig a könnyű, kis Tátra-kocsinak már ez is sok volt. — A hadikórházhoz érkeztünk. Itt egy kocsit kellett kikerülnöm. Az autó eleje nekiment az útszéli kőnek, hor­zsolta, de olyan ütést kapott, hogy a másik oldalra vágódott át. Elvesz­tettem fölötte uralmamat, a kocsi nem engedelmeskedett és az árokba fordult. Többre nem emlékszem. A rendőri nyomozás a következő­ket állapította meg: Amint a kocsi az árokba zuhant, felfordult és égni kezdett. Egy motor biciklista jött, ez vette észre a sze­rencsétlenséget -és a közelben levő vasúti őrház őrével nagy nehezen eloltotta a tüzet, a szerencsétlene­ket kiszabaditotta. Azután felült gé­pére, lóhalálban rohant Dunakeszire és telefonon jelentette a szerencsét­lenséget. Külön fel kell jegyezni, hogy a vármegyei mentőautó tizenöt perc alatt a szerencsétlenség szín­helyén állott és már segélyt nyúj­tott! Ilyen szép ez az intézmény. Fenyves a karját nem tudta emelni, a leány nagyon rosszul volt. Mind­kettőjüket bevitték az újpesti Ká­rolyi-kórházba, de Kummer Erzsé­beten már nem tudtak segíteni. Nem­sokára meghalt. Belső sérüléseket szenvedett és elvérzett: ez az or­vosi megállapítás. Fenyves aránylag szerencsésen menekült a veszede­lemből: karját törte, tenger sok zú- zódás borítja testét, de egy sem veszedelmes Nyolc nap utáu épen hagyja el a kórházat. A szegény leány holttestét Budapestre viszik és a kerepesi temetőben földelik el. Fejf^jára rávéshetik: Annyira sze­rette anyját, hogy életét áldozta érte. Fenyvesről most azért beszélnek, mert érdeklődnek, mi büntetést fog kapni. Egyesek szerint ittas volt és ez okozta a szerencsétlenséget. Ezt a híresztelést azonban megcáfolja az újpesti államrendőrség jegyző­könyve, mely határozottan kiemeli, hogy a szerencsétlenség után köz­vetlenül kihallgatták és teljesen jó­zan volt. De azért gondatlansága miatt nem kerüli el a büntetését. Szakértők szerint büntetése aligha fogja a hat hónapot meghaladni. Pestvármegye a Balatonnál Nem földrajzilag kell érteni, nem nőtt meg az amúgy is kis ország: Pestmegye. Csak vezető urai nép­művelési tanfolyamot hirdettek, de most az egyszer nem Budapestre, hanem Balaton mellé, Kenősére. A vármegye városainak polgármesterei és főszolgabirái örömmel ragadták meg az alkalmat és „beiratkoztak“ a tanfolyamra, sőt némelyek család­jukat is magukkal vitték. Odalenn van a főispán, alispán és ott van Krakker Kálmán polgármesterünk, Horváth János főszolgabiránk, a tanfolyamról szombaton érkeznek haza. Vasúti hordár keltene A napokban egy idősebb úriasszony utazott Vácra. Nehéz bőröndjét, me­lyet átszálláskor Pesten a csomagtar­tóban helyezett el a hordár, nem .tudta volna egymaga leemelni a vonatról. Megkérte hát egyik utitársnőjét, hogy a vonat megállása pillanatában szál- jon le egy hordárt keresni. Az utitárs vasúti hordár hiányában kifutott a per- ronra s magával hozott egy ott álldo­gáló legényt. A vonatra csomagért fel­jutni azonban már nem tudtak, mert a portás csak perronjegy ellenében vott hajlandó kiengedni a kisegítőt. Az utitársnő garanciája hasztalan volt a perronjegy utólagos megváltására. A hordárkeresés és a perronjegyvita e közben felemésztette a rendelkezésre álló 1—2 percet, a vonat indulni kez­dett. Nem volt hát más teendő, mint a már mozgásban levő kupé utasaihoz felkiáltani, hogy dobják ki az ablakon a sínekre a bőröndöt. Azután már bő­ven volt idő a perronjegy megváltá­sára. Rosszabbul is járhatott volna a matróna, ha véletlenül nem akad olyan készséges és leleményes utitársnöje. Ma Verőcéről, vagy Marosról kurren- tálhatná csomagját és fizethetné az onnan való visszaszállítás költségét is. Pedig a mai nagy munkanélküliségben bizonyára akadna örömest vállalkozó a váci pályaudvaron is a vasúti hor- dárság lelkiismeretes betöltésére. A VÁCI HÉT Ezt a rovatot Olvasóink szerkesztik. Mentői többen mondanak el, Írnak meg nekünk érdekes, ötletes, bájos történeteket, annál népszerűbb, olvasottabb lesz ez a rovatunk. Nesze neked, többtermelés! Szó van arról, hogy a váci közön­ségnek nem kell a fajtanemesités, mert a négyszázból nem vettek át csak 82 fajkakast. Miltényi Aurél jellemző példát mond el: — Mikor először forszíroztuk a nemesitett vetőmagot, egyik gazdát személyesen is felszólítottam, hogy vessen, hiszen nem kerül többe. — Már én csak a régiből vetek, — válaszolt kitérőleg az öreg gaz­da —, akit az após adott nékem. — Mikor adta ? — Hát hozományba, lakzikor. — Mikor volt a lagzi ? — Most ősszel múlt harminckét esztendeje! * Két hölgy a vonaton beszélget — Én minden körülmények között megbízhatom a szobalányomban. Ha három napra is elmegyek hazulról, mindig tudom, hogy mit csinál. — Mit? — Semmit. * A magyar weekend Két magánhivatalnok beszélget az Emkében: — Egészen jól bevált nálunk is a weekend-rendszer — mondja az egyik. — Na igen . . . most még csak a hét elejére és közepére kellene ki­találni valamit, hogy jól menjen az embereknek. Nem 36, 72 óráig! A következő sorokat kaptuk: Igen tisztelt szerkesztő úr! A szeptember 21-iki becses lapjában olvastam, hogy 36 óráig volt a vonat által elgázolt fiú hullája a legyek martaléka. Ettől a rettenetes látványtól megborzadva, valószínűleg lehunyt szemmel lett a hir nyomdába adva, mert a holttest nem 36, hanem 72 óráig fertőzte a várost: szombat délutántól, szeptem­ber 13 tói szeptember 16 ig, mert kedden délután Va5 órakor ért véget a temetés, tehát a holttest 72 egész óráig volt a föld színén. Igazán nem kérünk még egy ilyen temetést, hol a végtisztességadóknak orrbefogva kell a koporsót utolsó útjára kisérni a rettenetes szag miatt. De most át­térek arra az ismeretlen hullára, melyet a Duná a Buki-szigetig sodort. Úgy látszik, a cikk után, itt már ta­pasztaltunk egy kis előzékenységet, mert a temetés előtt egy negyedórá­val megjelent a fertőtlenítő, de csak üres kézzel. Végre egy háznál sze­reztek egy kis fertőtlenítő szert és a sírásóval elindultak a koporsót be­hinteni, hogy a föld meg ne fertőz­zön. Hála Isten, csakhogy már ennyire hhladtunk, hogy a fertőtlenítő kijön, ha üres kézzel is. Majd eljön az ideje és jön fertőtlenítő szerrel úgy, amint kell. És akkor nem írtam hiába kétszer a Váci Hírlapba. Teljes tisztelettel egy váci lakos. Miért engedik a sok koldulást? Újabb időben városunkban idegen kéregetők házról házra járhatnak s különféle címeken, hatósági enge­déllyel kéregethetnek. E hét egyik napján egy órán belül háromféle célra is adakozhattunk, nem is szólva a lehetetlenül hamis hangú sipládák- ról, a naponkint postán érkező jóté­konysági csekklapokról és a külön­féle tagdijnyugtákról stb. Azt hisszük, nem haladná túl a helyi hatóságok jogkörét, ha egyidőben csak egy bel­ügyminiszterileg engedélyezett gyűjtő járhatna a városban. Esetleg szabály- rendelettel, vagy a belügyminiszter­hez intézett felirattal lehetne a zak­latások ily nagy mértékét némileg csökkenteni. Elvégre szinte nem is megy .már gúnyolódásszámba, hogy minden harmadik idegen, ki a vonat­ról leszáll Vácon a legkülönbözőbb ürüggyel gyüjtőportyázáára indulhat zsebünk ellen! Októberre uj menetrend lesz! A máv. megváltoztatta a nyári menetrendet és a téli október 5-én életbe lép, mely alkalomból megjelenik a Pestvidéki Nyomda minden évben kiadott népszerű menetrendje Néhány hirdetést még elfogadunk!

Next

/
Thumbnails
Contents