Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-08-27 / 64. szám
Ara 12 fillér. 44«fik évfolyam. 64. Vác, 1930 augusztus 27. VÁCI HÍRLAP _____Pofiiétés társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 2 P 80 fill. Vidéken egy negyedévre . . 3 P 50 fill. *gye* szám ára _p 12 fül. Felelős szerkesztő, kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal: és laptuiajdonos Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 DERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyiiltér milliméter soronKint díjszabás szerint Vízvezeték, csatornázás és kövezés befejezése előtt nincs uj városfejlesztő program! mondja a polgár- mester az uj költségvetésben, mely jövő évre is megtartja az ötven százalékos pótadót Még' ragyog a napsugár, még izzik a levegő, ele jön, visszavonhatatlanul jön az ősz : itt a városi költségvetés, Nagy Sándor főszámvevő számmutatványai, melynek alapján 1930-ban városunk életét kormányozni kívánják. Krakker Kálmán dr. bevezetőt ad a költségvetéshez, magyarázatot ahhoz a nagyvonalú elgondoláshoz, mely az ő polgármesterségének termékenységét dicséri. Itt az általa inaugurált, hármas irányban megjelölt városépítő program teljes kiépítését ígéri. Ezek teljesítése az uj generációra oly terheket rónak, mondja a polgármester, hogy befejezésük előtt újabb programot nem kíván adni. «Ismeretes, hogy még sok megvalósítandó vár, de buzgalmunknak kell, hogy határt szabjon a város és közönségének teherbiróképessége». Ez azt jelenti, hogy a polgármester jövőben is a haladásé, de csak any- nyit valósit meg a nagykoncepciójú terveiből mennyit a lakosság erszénye elbír. Ezért sokan hálásak is lesznek neki, de mi azt mondjuk: mig az ötven százalékos pótadó keretein belül tudja megtermékenyíteni váróA Pullino hazájában A váci evezősöknek ajánlom Capodistria, augusztus Utolsó délutánomat arra szántam, hogy kiránduljak a Pullino hazájába: Isola d’ Istriába. Isola d' Istria (Istria szigete) alig 20 percnyire Capodistriától, kis falu benyomását teszi. Az ember nem is hinné, hogy ebben a miniatűr faluban laknak talán a világ legjobb evezősei. Izolának két nevezetessége van: Hatalmas élelmiszer gyára és a Pullino, azaz van még egy pár érdekessége pl. minden második embert Pe- rentininek hívnak. Mikor először olvastam a cégtábláról e nevet, gondoltam, itt lakik a hires sztrók. De azután csak cégtáblán láttam vagy húsz Perentinit. Azonkívül, azt hiszem, a világon itt van aránylag a legtöbb borbély. Gondolom, hogy az isolaiak mindennap kétszer borotválkoznak, máskép hogy tudna megélni itt ez a sok borbély. (No egész természetes, hogy a Perentini család is szépen képviselve van ebben a nemes iparban.) Először a szardínia-gyárát kerestem. Hosszú igazoltatás után engedték csak meg, hogy megnézzem. Hatalmas gyártelep, a mi nem csak szardínia és halkonzerv gyailásáia sál fejlesztő nagy gondolatait, a város többsége mellette fog állani és csak elenyésző kisebbség kívánná alkotó kezét fékezni. A város már jóval milliót meghaladó költségveLéssel dolgozik, mely évről-évre nő. Az 1930-ik évi ötszázalékkal több kiadást mutat fel az előző évinél, ez meggondolandó,mert a fedezet ezzel szemben alig két százalékkal emelkedett. A költségvetés a nagy takarékosság bélyegét viseli magán. Az alig egymillió százezer pengős bevételből a városi adminisztráció 241 ezer pengőt visz el a jövő évben, melyhez még 87 ezer pengő kell dologi kiadásokra. (Ebből a vármegye 27, a belügyminiszter a rendőrségért 30 ezer pengőt visz ki a városból !) A nyugdíjalap sem elég nagy : 60 ezer pengőt kell a közpénztárból pótolni, hogy a város érdemes öreg alkalmazottai megélhessenek. Nagyobb kiadási tételek : Tűzoltóságunk 24 ezer pengőbe kerül, a városi adóhivatal 34 ezerbe, a fogyasztási adóhivatal 17 ezerbe, a forgalmi adóhivatal 45 ezerbe, az egész város van berendezve, hanem csinálnak itt a világon mindenféle konzervet, kivonatot. A mi azonban a legszebb, a gyár mindent maga készít. Ug}r, hogy az erdőtől valósággal nem látni a fát. A sok géptől, a mi vágja, hajlítja, illeszti a száz meg százféle dobozt, alig marad a nézőnek figyelme arra a teremre, a hol a dobozokat meg is töltik. Tekintve, hogy Izolállak nincs villanya, ezt is maga állítja elő a gyár. Hatalmas, felszerelt műhelye is van gépei javítására. Hogy fogalmat adjak, milyen méretekben megy itt a gyártás, van egy gép, a melyik csak konzervnyitó kulcsokat készít. Hátul egy hengerről csavarodik be a drót, elől esnek ki a kész kulcsocskák, 3600 darabot csinál egy óra alatt, 10 órai munkaidővel 36,000 darabot. Büszkén mondja a vezető tisztviselő, hogy ennek a társaságnak még hat gyára van és dacára a nagy gazdasági válságnak, még mindig teljes munkaidővel és teljes munkás gárdával dolgoznak. Az isolai gyár speciálisan Amerika és Anglia részére konzervál. És nem csak a környék halászainak és munkásainak ád munkát, hanem még Spanyolországból is hoz halat, hogy kis dobozokban elrakja. Mielőtt a Pulinót felkerestem volna, egyik ismerősömnél érdeklődiközegészségügye pedig alig 12 ezer pengőbe, lit soroljuk fel, hogy a fő- számbavevő csendesebb ételei jósol 1931-re, mert ebben az évben 11 ezer pengőt vettek be vigalmi adóból, a jövőre csak 8 ezret vár, úgy szintén esni fognak a fogyasztási adóbevételek is : bor után 86, hús után 31 ezer pengő adót vár, az ált. kereseti adó 122 ezer pengőt fog hozni a városnak (ebben az évben 138 ezrei hozott) a forgalmi adóból kerek százezer pengőt várnak a váci iparos és kereskedő élettől. (Ez csak a városi részesedés, az állam félmilliónál többet visz el Várról ezen a címen!) Ha még hozzávesszük, hogy 138 ezer pengő lesz a pótadó, úgy a város főbb bevételeit felsoroltuk. Az egész állategészségügy nem ke rül többe, mint a tűzoltóság: 24 ezer pengőbe, ebből is 11 ezer pengő megtérül. Ebben benne van a vásártér 4 ezer, a marhalevél kezelés 9, az apaállattartás 4 ezer pengővel. Kultúra ? A gimnázium kap öt, a kát. iskolák 13 ezer pengőt, a deákvári iskola ezer, iparos iskola 8 ezer pengőt. A Müzenni-egyesületnek elég van Léve 480 pengővel, a népművelésre 14 ezer, tesntevelésre szintén ennyi jut. A többi felekezeti iskola segélye együtt ötezer pengő. A «szegény ügy és népjólét» igy fest : Szegények segélyezése 7, anya-csecsemő- védelem 1,040 pengő, gyermeknyaral- tatásra 1,500 pengő. Vágóhídi dijakból 91/2 ezer pengőt vár a város, ezzel szemben 7 ezer pengő a kiadás : a kétezer pengő különbözeiből igazán nem telik vágó- hidépitésre. A piacterek fentartása 3 tem, mi a titka a Pullino győzelmének. Ö mesélte, hogy az egész társaságnak lelke Petronio, a ki egy személyben kormányos, elnök, tréner. Nagyon jószemű ember, ő válogatta össze az egész csapatot és mindenek előtt, ennek a gyárnak — az igazgatója. Keresem Petroniót. A Pullino csónakházában meg is találtam, éppen csónakokkal bíbelődik. Csodálkozva nézek szét. A Pullino csónakháza alig nagyobb, mint a váci Mfter raktárának a fele. Egy sötét kis házikó, alul alig fér el két sor csónak. Nincs ott semmi hely a pihenésre, a kényelemre, még tuss, vagy fürdő sincsen. Üdvözlöm Petroniót és gratulálok neki a szép budapesti győzelemhez. Kérdezem indulnak-e az Európabaj- nokságban ? — Természetes — volt a válasz, a csónakunk már úton is van. Mához egy hétre lesz a verseny. Szét nézek, nincs ott több négyes csónak. — Mivel treníroznak e héten ? Kérdem. — Talán kapunk kölcsön egy csónakot holnapra — válaszol Petronio. — Persze sokat treníroznak ? — Dehogy. Nem lehet. Egyrészt nincs idő, az embereknek dolgozni kell, másrészt nem engedi a tenger. Nagyon jó, ha minden nap este fél ezer pengő, de helypénzből 31 ezer pengő lesz a bevétel. Senki sem fogja sokaim az utcák szabályozására felvett 12 ezer pengőt, az utcák fásítására, padok vá- sáráslára előirányzóit 4,600 pengőt. Utak építésére az eddigi 25 ezer pengő helyett 35 ezret vesznek fel, de a kövezetvám bevétel 46 ezer helyed 108 ezer lesz ! Az utcák tisztítói 18 ezer pengőt tesznek zsebre s ha valaki kiváncsi, hogy mibe kerül a Niagara öntöző autó, ide Írjuk: 7,600 pengőbe. Gyengén szerepelünk jövőre is a közvilágításban: 490 drb lámpa fog világítani, melynek 30 ezer pengő mégis a költsége. Érdeklődésre tarthat számot, hogy a városi házakra 36 ezer pengő kiadási irányoztak elő, ellenben a bevétel csak 54 ezer lesz. A városi földek kezelése 32 ezer pengőbe kerül, 45 ezer lesz a jövedelme. A rév átkelés 34 ezer pengőt kiván jövő évre. Éppen csak kijönnek a bevétellel : ez 37 ezer pengő lesz. (Pedig jól felemelték az átkelési dijakat!) Végül pedig a méla akkord : a Spe- yer-kölcsön 352 ezer pengőt visz el 1931. évben a város pénztárából. A költségvetés magában foglalja a vízmű és a villamos mű számadását is. Elmondhatjuk, hogy a bevételeket felemésztik a kiadások : a mint azt a belügyminiszter követeli, hogy nem lehet közüzemből a városnak külön jövedelme. A vízmű 408 ezer pengő bevételt irányoz elő. Ebből a Speyer- kölcsön 232 ezer pengőt, a személyzet 33 ezer pengőt kap, a vízmű fenórára össze tudunk ülni. Elcsodálkoztam. Szinte hihetetlen. Nekem úgy mondták mások, hogy éppen azzal szoktatták össze ilyen nagyszerűen az evezősöket, hogy sok és hosszú túrát eveztetett velük. Az, hogy a munka nem engedi őket, nem nagyon hihető, mert mind a gyárának alkalmazottai. Sokkal inkább érthető, hogy a tenger nem engedi, hogy tréninget tartsanak. A tenger mindig hullámzik, alig van óra, melyben legalább tiz centiméteres hullámok ne fodrozódnának. Ilyenkor már nem ajánlatos regatta-csónaknak kimenni, mert hamar dűl. — Jövőre eljönnek-e Budapestre ?- Magari (bárcsak) volt a válasz. Mi olyan felséges impressziókat kaptunk Budapesten, hogy jövőre, ha csak lehet, ott leszünk. Most már tudjuk, mi a szabály és csak első osztályban fogunk indulni. Mii csinálnak a váci evezősök ? Kérdezi, mikor megmondom, hogy váci vagyok, majdnem megvertek — mondja, de elmosolyodik hozzá — üdvözölje őket nevemben, egy év múlva a viszontlátásra. Búcsúzom ettől az érdekes embertől. őmaga az egész Pullino. Ha ő nincs, egész biztos, hogy e neves csapat sem volna jobb, a többi kis olasz városok csapatainál. Ifj. B». I>.
