Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-01-22 / 6. szám

Ára 20 fillér. 44-ik évfolyam. 6. szám. Vác, 1930 január 22. VÁCI HÍRLAP __________Poétikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap ESőfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . «gyes szám ára ......................... 4P — fül. 5 P — fül. — P 20 fül. Felelős szerkesztő, kiadó és laptufiajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyllttér milliméter loronKim díjszabás szerint A pestkörnyéki városok Irta: Preszly Eleméi’ s A pestkörnyéki városok jogviszo­nyát sürgősen rendezni kell. Sem az 192Í). évi dO. törvénycikk, sem a most tárgyalás alatt álló fővárosi törvény­javaslat ezt a kérdést nem oldotta meg. Köztudomású, hogy a főváros kör­nyékén körülbelül háromszázezer ember lakik, a kiknek legnagyobb része a fővárosban keresi kenyerét mint tisztviselő, vagy munkás és csak este tér haza családja körébe. Ez te­hát tővárosi népesség, melyet a ház­tulajdon vágya, olcsóbb lakás és megélhetési viszonyok csalnak ki a környékre. Ennek tulajdonítható a főváros környékének rohamos, szinte ameri­kai fejlődése. Az ab n or mis fejlődés pedig a közigazgatást szinte megold­hatatlan feladatok elé állítja. Állan­dóan emelkedik a tankötelesek szá­ma, a kik folyton újabb és újabb tan­termeket igényelnek. Megoldásra vár az egészséges, olcsó közúti közleke­dés. Ijesztően szaporodnak a nagy közegészségügyi problémák : a tüdő­vész elleni védekezés s a gyermekvé­delem. A városok ezeket a napról- napra sürgetőbben megoldásra váró kérdéseket a saját erejükből annál kevésbé tudják megoldani, mert a mai helyzet szerint a Budapestre já­ró lakosság legnagyobb része adóját Budapesten fizeti és csak elenyésző hányada jut az adónak saját váro­sába. Több terv merült fel a kérdés megoldására. Sokan Nagy-Budapestet akarnak csinálni és ezeket a városokat övsze- rűen a fővároshoz akarják csatolni. Ez azonban nem volna helyes meg­oldás és sem Budapest nem kívánja, sem a környékbeli lakosság érdeké­vel nem egyezik. A főváros már úgyis elég nagy, nincs szükség ilyen bekebelezésre, a környék pedig tudja, hogy bekapcso­lás esetén sorvadásra lennének utalva. Különben is a külföldi nagy vá­rosokban is más a fejlődés. Bécs és Berlin bekebelezte már régebben a környékbeli községeket. Ellenben a többi világváros más megoldást ke­resett. A helyes megoldás csak az lehet, ha a törvényhozás sürgősen megold­ja a pestkörnyéki városok egészen speciális szervezetét. Ennek értelmé­ben minden város megtartaná füg­getlenségét, mely jövő fejlődésének, alapja. De a cél érdekében közösen intézendő közlekedési, kulturális, köz­egészségügyi,népjóléti kérdések ke­zelésére egy közös nagy bizott­ságot alkotna és abba * népes­ségének arányában beküldené a ma­ga delegáltjait. Ez a közös szerv in­tézné a fővárossal közös kérdéseket is és gondoskodnék a vitás kérdések­nek választöttbiróságszerű elintézésé­ről. Ez a közös szerv oldaná meg tör­vényhozási felhatalmazás alapján az adózás, illetve az adórészesedés kér­dését. Hogy pedig ebben az új alakulás­ban csak városok vegyenek részt, — ezt a kérdést rendkívüli módon le­egyszerűsítené — előzőleg be kellene olvasztani Pestújhelyt Bákuspalotá- ba, Pestszent]őrincnek vagy önálló várossá kellene alakulnia, vagy egye­sülve Kispesttel, Rákosszentmihály, Sashalom, Giiikota, Mátyásföld város­sá alakulása most van folyamatban a lakosság óriási többségének helyes­lése mellett. Es végül várossá ala­kulna Csepel. Megalakulhatna igy a bal, esetleg bét város szövetsége és függetlenségük megtartása mellett közös erővel oldhatnák meg a nagy kérdéseket. Ez az alakulás nem történne Bu­dapest ellen, sőt találna Budapesttel közösen megoldandó érintkezési pon­tokat. Megoldaná ez a terv Pest me­gye megkisebbitésének kérdését is, mert körülbelül 300 ezer embert von­na el a vármegyétől. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy Pest megye nem azért egyezik bele ebbe az alakulás­ba, mintha bármilyen okból eilől a népességétől szabadulni akarna. Hi­szen jelentékeny bevételektől esik el, a mit ezek a városok megyei hozzá­járulás és közmunkaváltság címén je­lenleg a vármegyének fizetnek. De beleegyezik a tervbe a várme­gye ezen pestkörnyéki lakosság jól­felfogott érdekében s jövő fejlődése érdekében, mert belátja, hogy.a köz- igazgatás nem képes a napról-napra felszínre kerülő és egyre nehezebb problémákat, melyek a pestkörnyéki lakosság életében igen fontosak, a je­lenleg rendelkezésre álló eszközökkel megoldani. Úgy érzem, hogy a törvényhozás­nak kötelessége a pestkörnyéki la­kossággal szemben a múltak mulasz­tásait pótolni. Vadvizek módjára, minden állami és közigazgatási rend nélkül települt be a főváros környé­ke a múltban. Kötelessége a törvény­hozásnak, hogy ennek a nagy, 300 ezer főnyi népességnek jobb jövőjé­ről gondoskodjon. Krakker* Baba adománya Az izr. Nő és Leányegylet tánc­estélyén tudvalevőleg a második di­jai, 50 pengőt Krakker Baba, pol­gármesterünk leánya nyerte, a ki azt nagylelkűen a Nőegyletnek nemes céljaira visszaadta. Az egylet Vezető­sége ezen az úton fejezi ki, nyilváno­san hálás köszönetét az adományért. A Váci Múzeum-egy esület működése 1929-ben Irta: Szarka Gyula dr. titkár 3 Több adatot kaptunk a váci és Vác környéki protestánsokra, azok szer­vezetére. Vácnak a XVII. sz. első éveiben két protestáns prédikátora is voll, egyik a várban, másik a vá­rosban működött, de azért a várbeli főemberek közölt voltak katholiku- sok is. A nagyoroszi protestáns és kaibólikus lakosok viszálvkodásaik- ban Vácon keresnek és találnak párt­fogói és az uralkodó rendeletére váci bizottság vizsgálja ki a viszálykodás okát. A váci levelek közül e jelentésünk­ben is bemutatunk négy darabot. 1. Vác várában-lakó Musza basa — ki háromszor is volt parancsnoka a budai Kormányzóságnak — Írja 1638 április 20-án Pálffy Istvánnak, Ér­sekújvár főkapitányának, kinek aján­dékokkal szeretne kedveskedni. .... Naghos szomszéd vitéz Úri ba­rátom ! Hogy Isten Ngdat kedves jó egészségben meghozta. Azon szivem­ben örülök, és örvendezek. Kívánom Istentől, hogy ezen jó egészségben Naghodat megtartsa. Most Naghodat akarom megtalálnom kedves halbeli ajándékommal, magamban elrendel­vén azt, hogy találhassak kedvet Na- godnál. Imé azért küldtem Nagod- nak két sugár vizahalakat, Nagod ve­gye kedvesen és jó néven tőlünk. Na­god ha kívánja, hogy Naghodnak szolgáljak |és Naghodhoz fölmenjek, Nagod nekem hitlevelét küldvén és parancsolván a miben tudok jó szív­vel kedveskedem és szolgálok Ngh- nak, és ha mi oly lószerszámokra, jó lovakra és egyéb vásárlásokra Na- godnak szüksége vagyon az baj lá­nyunk (mely előttünk egy bét) ne­kem írjon Ngod magam föl viszem. Ezek utánna Isten tartsa Ngodat jó egészségben. íratott Vácon 20. ápr. 1638. Nagodnak minden időben kedve­sen szolgál Vácz Várában lakó sóg- hor Mustha Bassa. Cím : Az Tetes és Nghos vilézlő Pálffy Istvánnak, az hatalmas római Császárnak egyik Főtanácsának és Érsekújvárnak Generális Kapitányá­nak etc. nekem ismeretes szomszéd vitéz úr Barátomnak adassék. 2. Musza pasa levele, melyet szin­tén Pálffy Istvánhoz ír 1639. aug. 23-án. Pálffy által kért lovakról is és egyben látogatásáról is értesíti. Mind­két levél ékesen rávilágít arra a ba­ráti viszonyra, melyben a két főtiszt élt. __ Nagyságos nekem mindenben jóakaró uram, megadák nekem az Nagyságod levelét szerdán reggel; én mindnyárast ugyan ma szerdán alá­mentem Budára az Kajinakámnak hírt adni mindjárast fölhozom a lo­vakat, eddig is én mind Nagyságodtól vártam választ bizony igen beteges állapottal voltam, de az Isten meg­gyógyított, most jó egészségem va­gyon. Ennek okáért elhigyje Nagy­ságod bizonyosan, hogy nem mástul küldöm tör, hanem magam viszem föl a lovakat ; pénteken Esztergom­ban leszek, szombaton Szödény- ben bizonyosan elhigyje Nagyságod. Tartsa Isten Nagyságodat nagy jó egészségben. Vácié 23 dii aug. anno 1639. Nagyságodnak vitéz szomszéd ba­rátja ^Vaczi Musta basa. (Vasárnapi számunkban folytatjuk.) herényi Kálmán kitüntetése Legutóbbi számunkban Merényi Kálmán ny. urad. tiszttartóra vonat­kozó földmivelésügyi miniszteri elis­meréssel kapcsolatosan közöljük, hogy a miniszter elismerése nem mint püspökuradalmi Lisztet érte, ha­nem mint gazdasági tudósilót. Szük­ségesnek tartottuk ezt közölni azért, mert előző tudósításunkat úgy is le­het magyarázni, hogy a kitüntetés a váci püspöki uradalom szolgálatában eltöltött buzgó és szorgalmas műkö­déséért érle. Reymeyer Gusztáv — üzemvezető igazgató A polgármester Reymeyer Gusztá­vot, Vác város villamos művének üzemvezetőjét a villamos mű kiépí­tése és fentartása, valamint szakszerű vezetése tekintetében 24 év óta kifej­tett fáradhatatlan és eredményes mű­ködése jutalmául» villamos művünk üzemvezető igazgatójává nevezte ki. p]gy nagyon szorgalmas szakférfiút éri a kitüntetés. Szinte összenőtt régi, öreg villamos telepünkkel, mely hogy a villamosság korában oly sokáig szolgált: kizárólag Reymeyer Gusz­táv érdeme. Jobbat, külömbet ősein adhatott, mint a mit a telep termelt de vigyázva vigyázott, hogy az mun­kaképes és a városnak hasznos, jö- vedelmes befektetése legyen. E mel­leit a feltétlenül korrekt vezetés min­denkor kiérzett a nagy vállalkozás­ból, mely talán még nagyobbá lesz ezentúl, a mikor az újpesti telepből szinte korlátlanul kaphatunk áramot. P’elsőbbsége szép elismerését a vá­ros polgársága feltétlenül aláírja az­zal, hogy villamos művünk igazgató­ja a nagy átalakulás után most már vezesse be városának a nagyobb fo­gyasztás által magasabb jövedelmet bizlositó olcsóbb villamos áramot. Megismétlik az Árvácska operett előadását A Dakota-szövőgyár munkásai és munkásnői nagy sikerrel hozták szili­re az Árvácska operettét. A Hliniczky teremből szó szoros értelmében ki­szorullak az érdeklődők, a kik pedig ott voltak az előadáson, kijelentették, hogy szívesen néznék meg még egy­szer, oly jók voltak a műkedvelők. Ezért itl tudatjuk, hogy az Árvács­kái január 26-án megismétlik az is­mert szereplőkkel Hliniczkynél.

Next

/
Thumbnails
Contents