Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-07-27 / 56. szám
I Ara 12 fillér. 44-ik évfolyam. 56. szám. Vác, 1930 julius 27. Politikai és társadalmi hei£*ap, ^egjeienlk hefenkínt kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: HíaSybew egy negyedévre ■ . 2 P 80 fill, vidéken egy negyectevre . . 3 P 50 fill. •S&Kes xxám ára ...........................-P 12 fill. Feless sserkesriíő, kiadó és laptulajdcncs BERCSÉNYI ÖEZSÖ Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Széchényi-uica és Cssnyi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyíittér milliméter «oronkhí díjszabás sserint Lisztet őröltetek a malomban . . . Mit kell még tudni a bolettáró! a kereskedőknek és főleg a malmosoknak A kereskedők, malmok, cseretelepek, közraktárak és egyéb tárházak, valamint a gabonát, vagy lisztet [eldolgozó vállalatok tulajdonában lévő búzaliszt a 6-os minőségig bezárólag és mindenféle rozsliszt, ameny- nyiben az egy-egy bejelentésre kötelezett tulajdonában lévő, bejelentés alá eső liszt összes mennyisége öt métermázsánál (a daránál 2 q-nál) több, bejelentendő. Akár dunai, akár száraz, de vámőriést végző malmok kötelesek Tájékoztatót» kifüggeszteni feltűnő helyen a malomban s ebben fel kell tüntetni a vámőrlésért akár gabonában, akár pénzben felszámított munkadijai ; valamint minőség és súly szerint részletezve azokat az őrleményeket, amelyeket a vámőrlés végett átvett tisztítóit búza, rozs és kétszeres minden métermá- zsája után az őröl tetőnek kiszolgáltat. A malom a kifüggesztett Tájér koztátő másolatát a forgalmi adóhivatalba köteles beküldeni. A malmoknak búzát, rozsot, vagy kétszerest vámőrlés véged az őröl- tetőlől csak tisztítás után szabad át-, venni s a tisztítás folytán nyert ösz- szes ocsut az őröl tető részére ki kell szolgáltatni. Az átalányozott vámőrlő malmok összefűzött, lapszámozott s a forgalmi adóhivatal bélyegzőjével előzetesen ellátott , Vámfeljegyzési könyvet kötelesek vezetni. Ebben az erre célra szolgáló rovatokban fel kell tüntetni az őrlés sorszámát, időpontját őröl tető nevét, foglalkozását, lakhelyét, a megőrölt termény megnevezését, az őrlési dijat s a búza, rozs, vagy kétszeres felőrlése és megdará- lása esetén azt a körülményt, hogy az őrei)ltető a gabonát gabonalevél kisé- retében, vagy anélkül adta át a malomnak. Az igy feljegyzett adatok helyességét a könyvben az erőltető aláírásával köteles megerősíteni. A könyvön kivid a malmok összefűzöl!, lapszámozott s a forgalmi adóhivatal bélyegzőjével, előzetesen ellátod Vámelaclási könyvet is kötelesek vezetni. Ebben az erre a célra szolgáló rovatokban fel kell tüntetni az eladás sorszámát, időpontját, a feldolgozva, vagy feldolgozatlanul el- I adott vámkereset fajtáját, minőségét, súlyát, a vevő nevét, foglalkozását, lakhelyét, és az eladási árat. Az igy bejegyzett adatok valóságát a vevőnek aláírásával kell megerősíteni. A nem átalányozott vámőrlő malmok e két könyvön kívül összefűzött, lapszámozotl és a forgalmi adóhivatal bélyegzőjével előzetesen ellátod Forgalmi adó-könyvei is kötelesek vezetni. fWegiiafit egy alispán, aki Vácot akarta megyeszékhelynek Czompó Ede dr. Hontvármegye utolsó alispánja 62 éves korában meghalt. Czompóval menekült a vármegye Nagymarosra liz év előtt. Az alispán belátta, bogy a csonka vármegye nem állhat fenn, ezért mozgalmat indított, hogy Vác székhellyel Nógrácl és Hontmegyék egyesitesse- nek. Nem rajta múlt, hogy egy nagy vidék nem juthatott természetes központjához. Czompó Ede sokszor fordult meg Vácon és ill sok jó ismerőst szerzett. Nem érdektelen megírni azt, hogy Czompó dr. most gondod arra, hogy megnősüljön. A gyászjelentésen rajta van mennyasszonyának neve is. Pintér Imrét me«|operáIték A mi kedves művészünk, Pintér Imre rövid egy év alatt a második operáción esed keresztül, i együk hozzá mindjárt: szerencsésen. Múlt évben Berlinben járt grama Ionba énekelni, mikor súlyos sebfertőzéssel egy ottani szanatórium vendégeled. Azóta itthon, fiatalos kedvvel, régi művészettel szolgálja a magyar színészet szent ügyét s kitűnő partnerével, Parlagi Kornéliával majd itt, majd ott szerepel. Az egész ország nemcsak ismeri, de becsüli is a mi kedves művészpárunkat. Most Pintér Imréről nem a szokott színház- rovatban olvastunk, ijesztő lett volna, de már akkor túlesett rajta. A Rókusba kelleti hirtelen beszállítani a hol gyorsan vakbél operációt végeztek rajta. A kitűnő művész melled ott a felesége és önfclálodzóan ápolja. Mi, váciak megsokszorozod figyelemmel kisérjük felépülését, mely, hogy mielőbb elkövetkezzék, őszintén kívánjuk. A r*okfoamtakat érdekűi A kereskedelmi miniszter uj rendeletével engedélyt adott, hogy a 75 és 100 százalékos hadirokkantak ezentúl egyénilap juk felmutatása mellett a máv összes vonalain és a vicinálisokon féláru jegygyei utazhatnak. A volt tisztek bármelyik, a legénységiek a harmadik kocsiosztályon. A félárújegyről bővebb felvilágosítást ad a rokkantak váci vezetősége. A püspök folytatja a papoevelöiniézet építését Evek óla folyik a váci papnevelő- inlézet építkezése, már egész városrész led belőle s még mindig nincs készen. Az épités és átalakítás legnagyobb része megtörtént, a hatalmas épülettömbnek egyetlen része volt az, a melyei még' nem rég is a püspöki uradalom birt, szemközt a liáziká- polnával. Most ehhez az épületrészhez érkezed a kőműves csákányával s elfogják bontani, hogy az intézethez illő nagy lépcsőházat helyezzenek el benne. Az emeleteken a folyosókat kibővítik, a tantermek rovására, melyek az átalakítás után 61/2 méter szélesek lesznek. A munkába még a nyár folyamán belekezdenek és be is fejezik. Ezzel a szeminárium építése, melyet a mecénás megyés főpásztor elgondolása szerint Váezy- Hübschl Kálmán műszaki tanácsos öntött fába, kőbe, vasba, befejezést nyer. item lesz belépődíj az atlétikai ver&enyen A vasárnap délután két órakor Keménység rendezésében kezdődő ifjúsági atlétikai bajnokságon nem szednek belépő dijat. Részletes műsor a helyszínén kapható. A versenyen indulnak Újpest, Budafok, Soroksár, Rákosszentmihály, Dorog és Vác ifjúsági atlétái. Egyes számokban szép küzdelem és rekordjavitás is várható. Társas ksubvecsora a Keménységben augusztus 3-án lesz, amikor a mai napon meginduló kugli-verseny is befejezést nyer. A vácsorára jelentkezni lehel a kibocsátott iveken ésaKul- turház gondnokánál. Nem lehet a Dunával tréfálni! Egy tapasztalt hajóskapitány beszél a csónakok gazdáinak A Magyarságban Kertész József tengerészkapitány igen érdekes cikke fejtegeti, miért oly sok a szerencsétlenség a Dunán ? Miután közérdekű, hogy a jó tanácsokat minden evezős megszívlelje, a cikkből ezt a részt közöljük: A csónakfelszerelée ott kezdődjön, hogy a csónak orrán az ott lévő vaskarikához erősítve legalább 15— 20 méter hosszú erős kötél álljon, szépen karikába szedve, hogy az bármely pillanatban kidobható legyen. Hogy ez mire jó? Sok mindenre. Elsősorban arra, hogy azzal ki lehessen kötni a csónakot, ha a. parthoz, vagy hajóhoz ér. Ez a főrendeltetése. De a mellékrendeltetések ennél sokkal fentosabbak. Mert például baj esetén ezt a kötelet dobhatja oda egy másik, tőle távollevő csónaknak, mely nincs bajban és segítséget adhat. Ha eltörik vagy elvész az első evező s a viz ragadja magával a csónakot, ezzel a kótólIel kötözheti meg magát a csónak valamely hajó lépcsőjéhez, valamely boa gyűrűjéhez, vagy a Dunán valamelyik kidköveihez vagy pillérei hez, amíg segítség érkezik. És még valami igen fontos dologra jó ez a kötél, mely a dunai vadevezősök csónakjairól rendszerint hiányzik, arra, hogy oda kötözzék szükség esetén valamihez, ami a Dunán szintén hiányzik csaknem mindig és ez a valami a horgony, a remény szimbóluma. Amig ez nincs minden csónakon, ad dig remény sincs arra, hogy a halált, mint felesleges idegent kiszorítsuk a Dunáról. Érdekes, hogy tengeri csónak el sem képzelhető horgony nélkül, pedig a nagy mélységeknél fogva csak ritkán lehet hasznát venni, de mégis ott van, mert a partok közelében hasznára lehet a csónakban ülőknek s ez a lehetőség indokolttá teszi, hogy mindig kéznél legyen. A Dunán azonban soha sincs horgony a csónakokon, pedig mindig használható volna, mert a viz mélysége sehol sem nagy. Sehol sincs megírva, hogy a horgonynak olyan négy kampója „vasmacskának“ kell lenni, mint amilyeneket a dunai hajók mutogatnak az orrukon, de ritkán használnak. A horgony, szükség esetén lehet egy da-I rab nehéz kő, egy súlyos vasrúd, vagy akármilyen súlyos tárgy. A tengeri vadevezősök nagy előszeretettel használták a kazánok tűzhelyeiből kikerült öntöttvas tűzrostély egy da rabját. Nem kell, hogy a horgony túl- nehéz legyen. Egy nehéz rnentőcsó- nakot, melyben harminc emberisei fér, egy hétkilos horgony szépen megtart, ha olyan hosszú kötélre van engedve, amely a mélység háromszorosával egyenlő. Na már most, mire jó a horgony? Hát sok mindenre. Elsősorban is szép, ha szép. Ez adja meg a csónak csónakjellegét. Egy jó vashorgony a csónak orrán többet jelent, mint öt aranyból készült, mely a csónakban ülők admirálisi sapkáján ékeskedik. Sajnos, a Dunán mégis inkább a fejükön hordják az emberek, pedig ott nem veszik semmi hasznát, mig a hajó orrán levővel sokmindent Lehetne csinálni. Meg lehetne állítani a csónakot ott, ahol én akarom és ő nem! Nem sodorhatná el a viz gazdátlanul a csónakomat, mikorén, a gazda benne ülök. Nem vágna a viz sodra az uszályok közé, a hid Iá bához, nem fordulna fel a csónakom és én nem fulladnék bele a vízbe, sem a párom, sem a gyermekem, hanem lehorgonyoznánk szépen a Duna közepén, cigarettára gyújtanánk, vagy teát innánk a termosz dugójából és várnánk, mig egy másik épkézláb csónak odajön hozzánk és „kiránt a vízből“ ha netalán valami bajunk tör- téut volna: evezőtörés, vagy más hasonló kellemetlen baleset. Egy másik dolog, aminek minden csónakban lennie kellene, de nincs: a csáklya. Ezt készakarva hagytam utoljára, pedig talán ez a legfontosabb, ha ugyan azok között a fölszerelések között, amelyekkel az életbe lehet kapaszkodni, szabadna rangsort húzni. A csáklya egy hosszú, három négy- méteres póznára szerelt vas vagy rézkampó. Úgy van rajta a fémrész a fával megosztva, hogyha a vizbe esik, ne merülhessen el, hanem a fa úsztassa a fémet. Hiszen ismeri is a csáklyát mindenki, csak éppen nem használja. Az utcán többet lehet belőlük látni, mint a Dunán. Hajnalban csáklyával oltogatják el a gázlámpákat a pesti uctákon s a lám- paoltogató keze mégegyszer olyan messzire ér el a csáklyával, mint amennyire elérne csáklya nélkül. Er- revaló volna, a csáklya a vizen is. Megfogózui, megkapaszkodni olt, ahova hozzácsapni akar a viz, de nem
