Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-07-16 / 53. szám
Mit kell tudni a bolettáról? Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek? — Ki tekintendő termelőnek? — Öt holdon alul nem fizet adót a gazda — A gabonajegy kiskátéja A gabonaforgalom már az uj törvény által előirt módon bonyolódik lt\ A gazdaközönségei tehát nagyon közelről érdekli, hogy mi is az a gabonajegy, hogy ezzel kapcsolatban mik a jogai és kötelességei, hogy miben lesz hasznára az uj rend, hogy gabonájának eladása és megőrölteté- se körül mit kell tennie. De általában mindenkit érdekel, nemcsak a gazdát és gabonakereskedőt az a kérdés, hogy a gabonaforgalom most már miként fog végbemenni. Csak természetes tehát, hogy az egész nagyközönség részéről igen élénk érdeklődés nyilvánul meg a gabonajegyrend- szer gyakorlati alkalmazása iránt. Erre való tekintettel az alábbiakban részletesen tájékoztatjuk a közönséget a gabonaforgalom uj rendje felől. Ml a gafeonajeyy? Aki gabonát akar vásárolni, annak rendesen a postahivataloknál kapható gabonajegyet kell előbb szereznie készpénz fizetés ellenében, amelynek ára minden métermázsa búza, rozs, vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a búza, rozs és kétszeres eladása alkalmával beköveteli a vevőtől minden métermázsa után a gabonajegy 3 pengőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek búzát eladni, vagy vásárolni, vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengő árából a vevő semmit sem számithat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt a kialkudott (vagy piaci áron) felül köteles a gazdának kiszolgáltatni. A szelvény a gazdánál marad, mig a vevő kezében marad a gabonajegy másik része, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész utján a forgalomban. Ml hasznát veszi a gaziia a szelvénynek? A gazda, aki a búza és rozs (kétszeres) eladásából kifolyólag a vételáron felül gabonaszelvényekhez jutott és pedig annyi szelvényhez, ahány métermázsát eladott a vevőnek, szelvényeit összegyűjti és azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Még pedig a szelvénnyel fizetni kell a fennálló adóhátralékot, valamint a folyó évi adót az 1930. év végéig. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken felül még megmarad szelvénye, úgy e szelvényeket az adók kifizetéséről szóló tanúsítvány bemutatása ellenében készpénzre beválthatja a később megjelölendő helyen. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fo- gadtatik el, az adófizetés után fennmaradó szelvény pedig darabonként 3 pengő készpénzen beváltatik. Azoknak a kisgazdáknak, akiknek egy község területén levő összes földbirtokuknak kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami földadóját nem kell a magukéból fizetniük, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a kb. 5 holdnál nem nagyobb kis-1 birtok mentesül a földadó fizetése alól. t Annak a gazdának, aki saját termésű gabonáját közvetlenül a külföldre szállítja ki, (exportálja), aki tehát nem adta el gabonáját valamely belföldi kereskedőnek, vagy egyéb személynek, szintén jár méter- mázsánként 3 pengős szelvény, illetve ilyen szelvénynek az értéke készpénzben. Ki tekintendő termelőnek? A törvény szerint nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kivid még termelőnek tekintetik az a mezőgazdasági cseléd és munkás, a kinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, és egyéb egyházi, vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén kapottá mezőgazdától természetben gabonát, termelőnek tekintetik erre a gabonájára nézve. Az ilyen munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, lelkész, tanító stb. természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követel szelvényt a vevőtől. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona eladása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazd., vagy háztartási célra ruháznak át. Ha pl. egy gazda, akinek nincsen elég gabonája, a szomszédjától, vagy más községbeli gazdától akár pénzért, akár más terményért cserébe-, — akár egyébként venne annyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásában szükséges, úgy e búza átadása is gabona jegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama búza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész, tanító, stb. a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrlő malom is termelőnek tekintendő, úgy hogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ellenében szolgáltathatja ki s a Vevő köteles viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megöld öt l gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mezőgazdaságában, vagy állathizlalásra használja fel, hanem akár őrlemény formájában. vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában el akarja adni, úgy ezt az eladást is csak gabona jegy ellenében végezheti,, tehát az ilyen eladott liszt, korpa, tészta, stb. után is jár neki a 3 pengős szelvény és ilyet viszont a vevő-t tői bekövetelni tartozik. Mim ¥aió a gaEsonaievél? Amikor a búza, vagy rozs (kétszeres) vásárlásnál a vevő átadta a termelő gazdának a gabonaszelvényt, megmarad a kezében a gabonalevél. Valahánnyszor a kereskedő vagy egyéb vevő a vásárolt búzát, vagy rozsot tovább eladja, úgy ezt csakis a gabonalevél kíséretében teheti : vagyis a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát s ez igy megy tovább mindaddig, amig a Váci cserk a Bakonyban Egy heti lázas csomagolás és Köszörülés után végre megérkezett a tábornyitás napja. Julius 2-án délután Benke Imre parancsnok rövid tábori megnyitó beszédet intézett a csapathoz, a melyben hangsúlyozta, hogy a tábor nem lazsálás, hanem a cserkészcélokat szem előtt tartva, komoly és lelkiismeretes testi és lelki továbbfejlesztés. És most komoly elhatározások égtek a fiúk szemében. Lelkes munka után felpakolták a nagy vaggont. Éjjel a teherkocsiban öt elszánt cserkész aludt, hogy a holmira vigyázzon. Másnap hajnalban már 3 órakor felkeltek. A nagy izgalom és boldogság nem hagyta őket aludni. Mert nagy boldogság és izgalom a táborozás, ez évi munka gyümölcse. Reggel 1/25-kor megérkezett a csapat zöme a parancsnokának vezetésével. Az állomásra boldog és aggódó mamák kisérték ki Nagy- magyarországnak kicsiny katonáit és büszke szemmel néztek rájuk. 5.12- kor elindultunk. A fiuk a vaggon két oldalán helyezkedtek el és utolsó ( Istenhozzádol intettek Várnak két hétre. A Nyugatin végigélveztük a tolaI tás minden válfaját és gyönyörét. No, de ezen is túlestünk. Esztergom—Kenyérmező—Almásfüzitő az útirány. Közben a fiúk állandóan énekelnek és táplálkoznak azzal a koszttal, a melyet a gondos mama csomagolt be egy napra. Te jó Isten ! Elég lenne az egy hétre is. Kiskomáromban szomorú lett a fiúk arca ; hiába a túlsó félen csehek tanyáznak. Csak azért is «Cserkész fiúké a jövő» dacos hangja tör fel. Itt másfél óra időnk van, a mit a csapat a városka megtekintésére fordít. A templomba is bementünk és hálát adtunk az Istennek azért a sok jóságért, a melyben részesített. Azután a helybeli hitoktatónál tisztelegtünk. Visszaérve már csatlakozott hozzánk a 146. tatai cserkészcsapat, a mellyel együtt fogunk táborozni. Győrből a helyiérdekű vasúton végső célunkhoz, Bakonyszentlászlóra értünk, vidám énekszóval. Bámulatos gyorsan lepakkoltunk és mindjárt fel is pakkoltunk a kocsikra, a melyeket Eszterházy gróf küldött a csapatnak. Érkezésünk után 15 percre már indult a csapat a táborhelyhez. Homokos, nehéz terepen mentünk egy darabig, azután tipikus erdős, dombos bakonyi táj következett. Most egy kis tölgyesen haladtunk át. Utolsó állomás, a melyet 55 perc gyaloglás után értünk el — ördög- rét. — Ez a rét azonban inkább lehetne Angyalrét. Leírhatatlan szépség van körülöttünk. Közvetlen mellettünk vonul a Guha-patak völgye gyönyörű szikla és erdőrészletek közöli. Hat percre van az ideális tiszta és jó forrásvíz, körülöttünk mindenütt fenyves és tölgyes. A zsivány- barlangok Sobri Jóskáék tanyájai lehettek még. Szóval oly fenséges minden, hogy a váci szülőket egész bátran meghívhattuk, nem bánják meg a hosszú kirándulást. Megérkezés után hozzáfogtunk a táborveréshez. A váci közönség előtt jól ismert gyorsasággal 25 perc alatt állt a sátortábor, a mely három 8 személyes, ny^olc 4 személyes és egy szersátorból állott. A szalmazsákok már megtömve, már bent is vannak a sátorban és már a 33 fáradt cserkész édesen alszik. Az éjjeli őrök VEl-kor rémes kiáltásra lettek figyelmesek. «Jaj, jaj anyukám, jaj, jaj.» Berohannak a sátorba, a melyből eme hangok előtörtek és a hol az egyik «Kis» cserkész álmában már a bakonyi betyárokkal küzködöll. Persze nem ébredt fel és nem is ébresztették fel, hanem szépen betakarták. Különben az éjjeli őrök minden másfél órában végigvizsgálják a sátrakat és betakarják a nyugtalanul alvó kis cserkészeket, nehogy valamelyik megfázzon. Nincs ok semminemű aggodalomra. Másnap frissen és jókedvűen ébredt a tábor és hozzáfogott a konyha, a pinceásásához és egyéb sürgős munkához, a mellyel estére el is készültünk. Esti ima után már a zászlót is felhúztuk és a csapat tisztelgett. A koszt kitűnő. Reggelire volt egy félliter tej, tízórai : lekváros kenyér, ebédre : zöldségleves, tökkáposzta disznósülttel és dinsztelt aszaltszilva, uzsonna : szalámi, vacsora: gulyás. Hát ez kitűnő koszt ugye ? De ilyen van ám minden nap, nemcsak ma. Volt már egy kedves vendégünk is, dr. Vida Vilmos, sajnos csak egy estére, de reméljük, hogy jövőre hosszabb időre engedi hozzánk munkája. Este tábortűz, utána mindenki lefekszik. A tisztáson sejtelmesen emelkednek ki a sátrak és az édesen alvó cserkészekre az éjjeli őrök éber szeme ügyel, hogy holnap ismét folytassák a Jó munkál. J. Janka a 192-esek füzfakrónikása
