Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-06-22 / 46. szám

— Ara 12 fülér. Mai számunkhoz ingyenes rádiómellékletef adunk 44-ik évfolyam. 46. szám. Vác, 1930 junius 22. VÁCI HÍRLAP PeíltikaS és társadalmi hetilap, megillessük Meters kínt kétszer szerdád és vasárnap Előfizetési ár: telyboín egy negyedévre . « 2 P 60 fill. Vidéken egy negyedévre . . 3 P 50 fill. *<3yes szám éra...............................- P 12 fül. Felelés szerkesztő, kiadó és laptulajjdcinos DERCSÉNVS DEZSŐ Sserkosztéség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyiittér milliméter »oronicinl dijjs?ab^s #»eílnt Magyar főispán (Kry)-jel alatt a Nemzeti Újság szerdai számában cikk jelent meg Preszly főispánról. Az illusztris szerző engedélyével a Vácot közel­ről érdeklő cikket itt adjuk: Pestvármegye öreg székhazának történelmi nagytermében bensőséges ünnep tolyt le. A vármegye egyik leg­tekintélyesebb vezérfia, a gróf Teleki nemzetség nestora : Teleki József tárgysorozaton kívül üdvözölte Preszlv Llemér főispánt tízéves főis- pánsága alkalmából és a vármegye közönségének szivéből kivett szavak­kal köszöntötte őt, a ki nemzeti tör­ténelmünk legválságosabb korszaká­ban vezeti, irányítja tiz év óta az or­szág legnagyobb vármegyéjét, Preszly Elemér íiz esztendeje, telve értékkel, súlyos tartalommal^ nehéz küzdel­mekkel, gazdag sikerekkel, önként jö­vő becsüléssel és tanulságokkal, azok közé tartozik, melyek minden tilta­kozása ellenére is feltörnek a lelkek- ből és kikivánkoznak a szivekből, mert ez a tiz éves főispánnság nem­csak PreszlN történelme, hanem egy nagy megyéé, melyben mint llikőr­ben a szenvedő, küzdő, verejtékező csonkaország történelme és élete re- veíálódik. Preszly Elemér e tiz év alatt soha nem ünnepeltette magát; ő csak dolgozott, dolgozott hatalmas energiájának teljes kihasználásával és nála a hivatalos óra nem jelentett határidőt, mert a mikor asztala az akták százaival volt tele és előszobá­ja zsúfolásig megtelt a kérelmezők­kel és deputációkkal, a hivatalos idő­nek csak az est szabott határt. Egyik napon a Tiszamentén szobrot ava­tott ; másnap a Kiskunságban isko­lát, harmadik napon a Duna part­ján kulturházat nyitott meg és a mi­kor visszatér székhelyére, világlátott tapasztalatának, szépművészeti gaz­dag ismeretének tárházát nyitja fel és tart előadást egy-egy kulturestén. Szavával mindenütt oktat, vigasztal, felemel, lelkesít. Ez Preszly Elemér főispánsága Liz év óla ; a szó nemes értelmében való kormányzásnak, a vármegye minden rétegébe beleereszletl ekevasnak tisz­titó és termelő munkája, melynek te- levénves barázdáiban duzzadó kalá­szok nőttek. Pestvármegye minden időben a ne­hezen kezelhető vármegyék közé tar­tozott ; a háború óta pedig, a mikor a partikuláris érdekek különleges ér­vényesülési törekvései meghatványo­zódlak és a nehéz megélhetési és még nehezebb fejlődési viszonyok minden organizmust erőteljesebb öncél óság­ra ösztönöznek, még inkább nehe­zebbé lett ezen vármegye irányítása. Politai tagoltsága, felekezeti és nyelvi különbözősége, a fővárost körülfogó uj települések szélsőséges szociális törekvései, az Alföld határai között is próbálkozó agrár-szocializmus és munkásmozgalmak és a munkanél­küliség réme egyrészről, másrészről pedig az a jelenség, hogy minden gazdasági és társadalmi válság Pest-' megyének Budapesttel való szoro­sabb és közvetlenebb kapcsolódása folytán ill erőteljesebben ütközik ki, mini az ország távolabbfekvő részei­ben . a vármegye közgyűlési termé­ben épugy, mint annak külső köz- ! igazgatásában igen sokszor a legne­hezebb problémák elé állítják a kor­mányhatalom reprezentását, a főis­pán!. Ili láttuk Preszly Elemér ál­lam férfiúi nagyságát, a ki éles meg­figyeléssel mindég megtalálta a kiu­tal a legbonyolultabb helyzetből. A mikor a lelkek izzó szenvedelmekkel voltak teliive', Preszly Elemér va­rázslatos nyugalommal és biztos kéz­zel ült a volánnál és alatta tiz éven ál Pestvármegyében mindenki szá­mára jogbiztonságot teremtvén, meg­szűntek a szélsőséges kilengések, nem voltak soha felekezeti villongások, nein volt klikk-rendszer, nem családi politika, nyitott könyv lett a várme­gye élete és a gazdasági válság elle­nére megindult a békés fejlődés fo­lyamata. Preszly Elemér ritka állam­politikai tudással legkitűnőbb érté­keit beállítsa a köznek munkájába. Ő, a kit nem magas születés és nem családi kötelékek hoztak a loispáni székbe, kizárólag egyéni kvalitásai­val hódította meg és kapcsolta ma­gához a legalsóbb népréteg szivét — melyen, a hol csak lehetett, segített épugy, mint a vármegye törté­nelmi múlttal ékeskedő nagynevű családjainak leszármazottait; politi­kai barálait, kik hozzá törhetlenül ragaszkodnak, csakúgy, mint politi­kai ellenfeleit, kik benne nyíltan tisz­telik az integer vitae scelerisque pu- rus államférfiéi önzetlen munkálko­dását. Preszly Elemér valódi értéke azon­ban akkor tűnt ki, szervező nagy ere­jét, grandiózus koncepcióját akkor láttuk, a midőn a legválságosabb idő­ben, a vármegyei nagy reform élet- rehivásakor, a vármegyei választá­sok idején, pont ezekben a kritikus napokban a betegség leütötte lábá­ról, kórágyba fektette és siílyos be­tegségében, példás családi otthoná­ban beteken keresztül gigantikus erő­feszítéssel, családjának kérelme, or­vosainak tanácsa ellenére, az akták tömegét intézte, ankettezett, tárgyalt, szervezeti. A vármegyéé maradt ak­kor is. Preszly Elemér nagynevű hi­vatali elődeinek valóban méltó utó­da, a ki legyőzve minden akadályt, töretlen erővel viszi előre a várme­gye ősi zászlóját. Teljes valutájú fér­fiú, kinek ez a szerény, tárgysoro­zaton kívüli ünneplése, annyira a szivekből fakadt, hogy ezt még ő ma­ga sem tudta megakadályozni, bár­mennyire akarta is. Az önfeláldozó kötelességteljesitésnek nagyszerű pél­dája ő... Nem veszhet el az a nem­zet, a melynek ilyen fiai vannak. A pék megszerzi a jogi doktoráfusü: Az ifjúságnak példaadáskép írjuk : Kőim Lajos joghallgatót, ki.apja pék- üzletében dolgozott, mint felszaba­dult sütősegéd, e héten a szegedi Fr- z s el >e l- tu d c >m á 11 y egy e tem e n j og l u d o- mányok doki órává avatták. Az első női bölcsésadoktor Vécééi A budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetem bölcsészeti kara böl­csész-doktorrá avatta Kozma Erzsé­bet bölcsészettanhallgatót, Kozma Gyula nyomdánk művezetőiének leá­nyát. Tudlunkkal Kozma Erzsébet az első nő, ki Várról bölcsészdoklorá- lust szerzett. Ta yaérsses vizsga H lat kp Ica, Hlatky Lajos leánya, a szegedi áll. tanárképző főiskolán kitüntetéssel polgári iskolai tanári oklevelet nyert. Tizenhét szerpapot szentel s* püspök vasárnap áldozópaopé Vasárnap június 22-én délelőtt a székesegyházban megyés püspökünk 17 szerpapot szentel áldozó pappá, 9-et pedig alszerpappá. Névszerint: Cser József, Dormándv Géza, vitéz Falvai-Filó József, Várhelyi István, Termáim József, Nagy János, Hanti Ferenc, Schwarcz József, Selley Fe­renc, Kenyeres Lajos, Kolhors Mik­lós. Vig Árpád, Németh László, dr. Major Antal. Eber Zoltán, Kiss Ba­lázs, Macbalik József lesznek áldozó­papok. Ben esik Istvánt, Csili ik Já­nosi, Kolbe Jenőt, vitéz Négyessv Kálmánt, Sándor Frigyest, Schaub Zoltánt, Simon Istvánt, Zacher Má­tyást pedig alszerpapokká keni fel a főpásztor. Szivqárdisták avatása ás zászlajuk felszentelése Mint már megírtuk, junius 22-én d. u. 4 órakor lesz a székesegyház­ban a szivgárdisták avatása és zászló­juk szentelése. Az avatást és zászló­szentelést Trrlandai] Rudolf prelá- tus-kanonok plébános végzi, az ün­nepi szent beszédet pedig dr. Várko- npi Fidél főiskolai tanár mondja. Leánykák magyar ruhában A katolikus világ Űrnapja mindilg imponáló hatással van a telkekre. Az idén is hatalmas tömegével, a szivek egy irányban való hangolásá­val nem maradt hatás nélkül. A nyár pompájában ült ünnep most még szí­nesebbé vált, mert az iskolás leány­kák egy jó része, lehettek vagy szá­zan, először jelentek meg magyar ru­hában. A kedves nővérek polgárijá­nak minden osztálya más, más színű pártával, ugyanolyan szinti prusz- lákkal tüntetett s igen kedves hatást váltott ki a hívők ezreiből. Az oláh, szerb nép asszonyai, leányai a legki­sebb alkalomra is nemzeti öltözéké­be bújik, csak a magyar, a sovinisz­ta magyar tűntetett ilyenkor mindig a művelt nyugat legújabb divatkreá­cióban. Most megjelent az örökké szép magyar ruha és szinte kérdi mindenki, hogyan lehetett róla eddig megfeledkezni ? A magyar szív sze­rető szeme sírni tóttá végig a színes látványosságot és kívánja, hogy soha se maradjon el ünnepeinkről, Ártat­lan leánykák csináljanak divatot s ha ünnepelünk, (alán külsőleg, ru­házatukban és meg fogják a nagyok mutatni, hogy magyarok vagyunk. Tiz év után Békében, csendben gördülő napokkal Tíz éb munkában t öltbe oly kebés, Mint harmat, mely a nap hebétől Ismét a fodros fellegekbe bész; De bajban, búban, béres izzadás közt Es gondígában töltbe perceink, Tíz éb megörlö rengeteg teher lesz, Amely mindenkit tiszteletre int, Ily gondtól terhes, súlyos részidőben Hibott munkára tölünk nemzeted, Mikor előttünk mindent köd borított S a napsugár is félbe reszketett, Mikor a tenger zord bíhar elültén Hullámhegyekbe zugba tornyosult S létünk hánykodó gyenge kis hajója Mrbócbesztetten majdnem sírba hullt. Aggódó szíbbel megremegbe néztük Törött kormánynál dolgozó kezed S újjongba láttuk, egyesült erőtök A hullámsirból partra mint bezet. Ez embertörlő hősi küzdelemben Veled éreztünk, együtt bért szíbünk S csak ernyedetlen példádnak köszönjükf Hogy szebb főbőnkben most már mind hiszünk. Tíz éb munkáján most hogy áttekintesz Es megpihenbe törlőd homlokod, A múlt időkön csendben elmerengbe Azt béled, ünneplésre nincs jogod, A cél még messze és a nép hajódon Víhartólbert, szegény és szárny szegett. De nem tilthatsz el attól, hogy becsüljünk Es megszorítsuk fáradt két kezed. Andor Károly Egyházi zene Székesegyházunkban Vasárnap. Főpapi mise alatt pap- szentelés. Varázséji : Ec.ce sacerdos. Mise : Sevier : Missa brevis B-dur. Introitus. Griesbacher : «Factus est Dominnus.» Graduate: Griesbacher «Ad Dominum.» Offertorium : Goller «Domine conventere.» Communio: Griesbacher «Cantabo Domino.» Hétfőn. Az egyházmegyei zsinat alkalmával főpapi mise lesz. Vará­zséji : Ecce sacerdos. Mise: Zangl. A- dur. Introitus : Griesbacher : «Spiri­tus Domini.» Graduate : Mitterer «Beata gens». Offertorium : Goller «Confirma hoc.» Communio : Gries­bacher «Factus est repente.» A Sop­ran szólót mindkét alkalomkor Va- leróné-Nell Margit, a basszus szólót Böröczy Lajos énekli. Adományt kaptunk a múzeumnak Régen alig jelent meg a Váci Hír­lapnak száma, melynek beszámoló ne lelt volna arról, hogy az elmúlt héten ki gyarapította adományával a váci múzeumot. A nagy közönség szerető pártfogásába fogadta a nagy múltú város történelmi letéteménye­sét és napról napra gyarapította. Évek óta azonban az adományozó kedv mind kisebb leli, sőt majdnem megszűnt. Szinte csodálkozva fogad­tuk Pohánka Ödön csővári nyug. ta­nító adományát egy török ágyúgo­lyót és szekercét, melyet hozzánk hozott a Váci Muzeum részére. Hát vannak még adakozók ? A múzeum nincs nyitva, a nagy közönség azt sem tudja, hogv van : ezért is mér­be te denn a kár, mert nincs adako­zója, gyarapítója. .1 z egész város kö­zönsége nevében kérjük: ngissák meg a múzeumot!

Next

/
Thumbnails
Contents