Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-01-15 / 4. szám
ára 20 fillér. 44-ik évfolyam. 4. szám. Vác, 1930 január 15. VÁCI HÍRLAP Politikai és íár&£:dt«Gml fteiäSaip, megjelenik heíenklnt kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár*. Wfölybftutí fs$y ine^ystíáfwire . . VisS&kew rcegyeüewrie . . &Qye® szám £ss»a ...... 4P — fiüi. 5 P - ffislä.- I» 20 fill. I Felelés »na.flkesisi«»» kiadó és InpfcM&ajtíoiEn&s BERCSÉNYI OEZSÖ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sjréchényi-utca és Csáityi-út sarok. Tel. 17 Hirdetései« és nyilitér milliméter sorontdii dsjsxateáx szerint Nem látjuk még pusztulásunkat? Nap, nap után világosabban láthatjuk és számokban tapasztalhatjuk az utódállamok, de különösen a csehek körmöniont s tervszerű gazdasági programjának mcgvalós itását, mellyel az állítólagos békében fegyveres erőszak helyett gazdasági téren, minden eszközzel és igyekezetükkel akarják maradék csonka magyar hazánkat letiporni. Igyekezetük félig már sikerült. Külkereskedelmi mérlegünk a «béke» 11-ik esztendejében erősen passziv s dacára, hogy agrár állam vagyunk és termelésük bőséges feleslegét exportáljuk, behozatalunk oly óriási, hogy kivitelünk mellette elenyészik. Pipere, textil, szövet és különösen luxus cikkeket évről, évre oly óriási értékekben hozatunk külföldről, hogy az már kétségbeejtően megdöbbentő. Ha egy család állandóan többet költ «puccra», mint amennyi a jövedelme, következménye az elkerülhetetlen összeroppanás. Ugyanigy jár az állam, ha állandóan többet hozat be külföldről, mint amennyit el- lenértékképen a külföld vásárol tőlünk. Dacára a magas vámoknak, évről-évre jobban szegényedik, belső tőkéi elapadnak, mindig újabb és újabb külföldi kölcsönökre szorul, adóssága növekedik. A kamatdrágulás lerontja a belföldi egészséges hitel életet, kalkulációkat felborit, vállalkozásokat megakadályoz s ahol a vállalkozás szünetel, ott nincs munkaalkalom, már pedig munka nélkül nincs becsületes, tisztességes megélhetés. Ez a jövő képe ! Mindez azért, mert még mindig nem akarjuk meglátni csonka hazánk szegénységét. Kicsiny, elszigetelt ország vagyunk, csak ellenséggel körülvéve, de idegenektől várjuk a sült galambot, álomszerű tunyaságban élünk, sőt még nem elég az életben való öröm, tobzódni akarunk jólétben, fényűzésben, szórakozásokban. Szükséges és jogos, de nem minden nap állandóan, komoly munka helyett. Selyem alsó, csipke, selyem harisnya, antilop cipő, ajkakra rúzs, hogy vakitó piros legyen, ruhákra ordító parfüm, hogy száz lépésről érezhessék stb. síb. elsorolhatnám akár egy hétig is. Csakis a feltűnés, magyarul «flanc» kedvéért, mégha mindjárt kényelmetlen, egészségre ártalmas, hogy megvehessük, inkább hét számra nem eszünk rendes ételt. Mi a teendő, hogy megállhassunk a lejtőn ? Öntudatra kell ébreszteni és nevelni minden magyar lélekben. Magyar öntudatot, hogy igenis becsületesen meg kell dolgoznunk mindannyiunknak minden falat kenyérért, sokszor erőnk felett is, de magunknak és saját, családunk boldogulásáért, 'hazánk, magyar iparunk és kereskedelmünk fejlődéséért. A megdolgozott keresetünkkel pedig okszerűen sáfárkodjunk, elsősorban egészségünk, munkabírásunk érdeke, hogy rendesen táplálkozhassunk, normálisan éljünk, munka után adjuk meg a testnek is megérdemelt pihenőjét és időközönként szolid szórakoztatását. Ruházatunk a munkánk minőségéhez szabva, tiszta kényelmes és egészséges legyen. Nem szükséges és nagyon helytelen, ha a munkába divatos ruhát és selyemharisnyát huzunk és antilop cipőbe megyünk. Vájjon mit veszünk fel ünnepnap? Csakis magyar árút, magyar munkás kéz által termelt iparcikket, textilt, szövetet, harisnyát vásároljunk. Iparunkra, kereskedelmünkre nagy feladatok és kötelezettségek várnak. A magyar munkás mindenütt megállta helyét. Tud oly jól, sőt jobban termelni, dolgozni, mint bármelyik más nemzet fia. Hiszen, ha nyers anyagokat be is kell hoznunk külföldről, mert megcsonkított hazánkban nincs, még mindig jobb, ha azt itt magyar munkás kéz dolgozza fel s magyar ipar foglalkozik vele. A kereskedő ma még kénytelen egyrészt cseh árút tartani, áruig az jobb és olcsóbb, mint a hazai, másrészt pedig, amig a fogyasztó azt keresi. De vájjon Csehországban árulnak e magyar árút ? Jót termelni, olcsón árulni, ezzel a két jelszóval induljon a gyáros, iparos, kereskedő és ha e feltételek valóra váltnak, a fogyasztó önmaga is behódol a hazai gyártmánynak. A fogyasztó pedig gondoljon mindig arra, hogy ha cseh árút vesz, minden egyes esetben egy-egy darab magyar kenyeret von el magyar munkás testvére és annak családja szájától és magyar pénzen hizlalja a cseh munkást, iparost, gyárost, az egész cseh államot gazdagítja, tehát épen azokat, a kik tehetetlenségünket kihasználták, megraboltak bennünket és még mindig oly mérhetetlenül gyűlölnek minket. Singh oiler Sándor Mihály felsőházi $«£3! Pestvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartott közgyűlésén Kolossváry Mihály prelátust ismételten a felsőház tagjává választotta. Az ország első vármegyéje önmagát tisztelte meg, mikor az ország egyik legkiválóbb szónokát, a nagynevű tanügyi férfiút, a mi városunknak egyik előkelő vezérét választotta meg a nagy tisztségre. Ugyancsak felsőházi tag lett AgorasztóTivadSiV dv. a vármegye nyugdijbavonult alispánja A nőegylet elhalasztotta az estélyét a vívóbál miatt — ami meg elmarad A jót. nőegylet január 25-én tartja teaestjét 8 órai kezdettel, mert tudomására jutott, hogy január 18-án mégis megtartják a vivóbált. (Lapzártakor értesítik lapunkat, hogy a vivóbál elmarad.) A Váci Múzeum-egyesület működése 1929-ben Irta: Szarka Gyula dr. titkár Egyesületünk megalakulása óta,— tehát több mint három évtizedes át — feladatának tekinti a történeti ludat ápolását, a nemzeti érzés mélyítéséi. Ezt a célt az u. n. lokálpatriotizmus segítségével igyekszik elérni két úton haladva : muzeális munkával és irodalmi téren. Muzeális munkát folytat oly formában, hogy gyűjti elsősorban és főleg városunk emlékeit, irodalmi téren pedig kutatja vallási és társadalmi, politikai és gazdasági szempontból városunk letűnt nemzedéke életének minden számottevő mozzanatát. Az említett cél és szempontok vezették egyesületünket a 31. évben is, melynek eseményeiről a következőkben van szerencsém beszámolni. Közgyűlésünket ez évben is január 6-án tartottuk. Választmányi gyűlés egy volt, dec. 19-én, melyen megbeszéltük az egyesület ügyeit, egyúttal előkészítettük a közgyűlést. Közgyűlésünkön felújítottuk nemes Maizner Jánosnak, a kolozsvári egyetem híres orvos-professzorának, városunk nagy szülöttének emlékét. Elnökünk megnyitó beszédében Krenedits Ferencről, a magyar szabadságharcosról és Vác remetéről emlékezett. Krenedits Ferenc 48-as szabadsághős, rajztanár a gimnáziumban, si- ketnémaintézeti igazgató volt. Elnökünk ismertette Krenedits születésének 100. évfordulója alkalmából annak értékes társadalmi működését : felvirágoztatta a váci siketnéma-in- tézetet, általában jó nevet szerzett magának a siketnéma oktatás terén. A váci színtársulat, tűzoltóság szervezése is az ő nevéhez fűződik. Foglalkozód a képzőművészet minden elemével. Honvédemlékünk is részben az ő terve szerint készült. Majd Szent László, mások szerint Szent István korában élt Boldog Vác remetéről szólt. A hagyomány azt tartotta, hogy Vác tőle kapta nevét; ez azonban minden alapot nélkülöz. Bizonyos, hogy a XI. sz.-ban élt városunkban akkor erdőborította vidékén egy remete. Lehetséges, hogy ennek neve Vác volt. Valószínűbb hogy ennek a remetének épen a városunk nevéről adták a Vác nevet. A lengyelországi Csensztohova kolostorában egy olajfestmény őrzi ábrázatát. A pálos eredetű budapesti egyetemi templomban egy domborművön szintén látható Boldog Vác remete alakja. Csodatételeit nem ismerjük, a pálosrend évkönyveiben Boldog Vác mint szent életű remete szerepel. Miután nem tudjuk, hogy Vác remete tényleg boldoggá avattatott-e, vagy sem, az elnökünk indítványára a közgyűlést megbízta a választmányt, forduljon ez ügyben az egyházmegyei hatósághoz és ha a boldoggá- avatás tényleg megtörtént, kérje az egyházmegye főpásztorát, készíttesse el Boldog Vác officiumát és tegye azt kötelezővé az egyházmegyére. A szabadságharc 80. évfordulójára való tekintettel ismertette elnökünk a szabadságharcnak városunkat érdeklő eseményeit és abban Vác szerepét. Már hónapokkal előbb hivatkozással a közeledő évfordulóra, felhívtuk a káptalan figyelmét a tavaszi hadjárat legszebb ütközetében, a váci csatában a lőházi hídnál eleseti és az alsóvárosi temetőben nyugvó Götz tábornok sírjának rend- behozatalára, melynek céljaira az özvegy elég tekintélyes hagyományt telt. Mivel átiratunkra még választ sem kaptunk s mivel a múzeum anyagi eszkközökkéí nem rendelkezik, a választmány az év folyamán társadalmi utón igyekezett a sír jó- karbanhelyezéséről gondoskodni. Azonban az így nyert összeg közelről sem elég. Majd elnökünk Maizner Jánosról emlékbeszédet olvasta föl. Emelkedett gondolatokkal áldozott városunk nagy fia emlékének. Működését, munkásságát, érdemeit a mull évi titkári jelentésben vázol Luk. Ez évben múlt (nov. 15.) háromszáz esztendeje Bethlen Gábor halálának. Egyesületünknek nem lévén még alkalma itt újítjuk fel emlékét a magyar vallásszabadság és politikai függetlenség nagy hősének és az erdélyi kultúra megalapozójának. «Magyarország benne a XVII. század európai államrendszerének nagy tehetségű és nagy sikerű fejedelmet adott, aki a Habsburg-kornak századaiban egyedül bizonyította meg, hogy a magyarság fia, kedvező körülmények közt bekapcsolódva a nagy európai áramlatokba, mint s?u- verán, mint államvezető is tud olyan, ha nem jobb eredményeket elérni, mint kortársaink legjobbjai. Ez Bethlen Gábor működésének európai érlelnie. Nemzeti történelmünkben pedig, Erdély gazdasági, katonai, területi megszervezésével a magyarság életének egy új formáját alkotta meg. Erdély mint magyar életforma, Bethlennek igazi alkotása s ha ez az állam akkor még elsősorban protestáns is, melyben a helvét hitvallás hívein kívül más magyar alig érzi jól magát, eljött az az idő, mikor a Bethlentől megszervezel t államterület a protestáns felekezeteken is túlha- loló, minden magyart átfogó új erdélyi lelket táplált határai között.» Szektu ez Bethlen működésének nemzeti értelme. Ezért emlékszik meg róla a magyarság halálának három százados évi or du lóján. (Vasárnapi számunkban folytatjuk ) j OLVASÓINK ÉRDEKE j HOGY HA HIRDETÉSEINK UTÁN ? RENDELNEK, LAPUNKRA MINDIG J HIVATKOZZANAK, MERT ÍGY AZ j ILLETŐ CÉG ELLENŐRIZVE VAN \
