Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-05-18 / 37. szám
r &rs 12 fillér. Mai számunk 6 oldal. 44-ik évfolyam. 37. szám Vác, 1930 május 18. VÁC I HIRL AP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I ».*...1«, kiad* j Szerkesxtő»é9 és Kiadóhivatal: Heiyben egy negyedévre . . 2 P 80 fill. és laptuíajdonos S*échényi-utca és Csanyi-út sarok. Tel. 17 ~ Vidéken egy negyeoevre . . 3 P 50 fill. I rcnfríuwi n__.i j Hirdetések és nyilltér milliméter soronkinS Cgyes szám ára .................................. p -J2 fill. I DERCSENYI DEZSŐ I dijszabás szerint A képviselőtestület csütörtöki közgyűlésén elhatározta a város csatornázását Nem banális kijelentés, hogy Vác város képviselőtestülete ismét hatalmas lépést tett mulasztásai pótlására. 1 örténelmi nevezetességűnek is nevezhetnek a csütörtöki közgyűlést, mely boldogan szavazta meg a hatszázezer pengős kölcsönt, hogy a város öreg utcái még ebben az évben csatornázva legyenek, hogy jövő év elején megkezdhessék az alsó vámtól a felső vámig a közel öt kilométeres főutca kövezését. Megszűnik tehát rövid időn belül városszerte a pöcegödrök Ivloakák bűzössége, végig lehet menni a Duna szép partján a nélkül, hogy az orrunkat befognánk, a szomorú, de bűzös éjszakai menetek eltűnnek utcáinkról. minden szennyvíz eltávozik azokon a hatalmas csatornákon, melyek a hétkápolna alatt is csak hétszáz méterre nyitnak meg, hogy tartalmukat a Duna befogadja. Óriási haladás, ez más városokkal szemben és bizonyos, hogy Vác utcafásitásai után az egészséges városok sorába lé]). Lakosainak egészsége lesz a köszönd azért az áldozatkész haladásért, mellyel a modern városok sorába emelték a mai kor vezetői. A Váci Hírlap szerdai száma hosz- szú cikkben számolt be azokról a nagyszabású tervekről, mely már közeljövőben a megvalósulás stádiumába lépnek. A képviselőtestület aggódó lelkiismeretét kell megnyugtatnom, kezdetié nagy és érdekes előadását a polgármester. Még sajog élénken a vízvezeték megépítésére felvett kölcsön és mindnyájunkat terhelő kiadások. meglevő adósságaink mellé újabb kölcsönt miért vegyünk ? És ismertetni kezdte, a mit a Váci Hírlap néhány napja bőségesen megirt, itt tehát csak röviden foglaljuk össze : A város kövezése előtt állunk, de előtte el kell végezni a csatornázást legalább is a főutcán és a belé sarkaló utcákban, valamint a Dimaparton, hog}^ a házak szennyvizét messze elvezethessük. A megtartott verseny tárgyal ásón megái 1 ap i tást nyert, hogy ez a nagy munka félmilliójába kerül a városnak, melyet kölcsön utján kiván a polgármester fedezni. — Senki külön nem fog fizetni I jelentette ki a polgármester, sőt a házak bekötését sem akarja kényszeríteni, maguktól fognak jönni a háztulajdonosok, hogy az egészséget szolgáló csatorna- és pöcegödör bekötéseket kérjék s egyszer s mindenkorra a ma fizetett (SO pengő csatornabekötési járulékot fizessék. Honnan fogjuk ezt az ujahh nagy terhet megfizetni ? Kérdezheti mindenki és erre a következő magyarázattal szolgál a polgármester : A Speyer-köl- csönl vizműépitésére kaptuk és fedezel ül lekötöttük a forgalmi és kereseti adó részesedésünket. A vízmű bevételei ma már majdnem fedezik a kölcsön törlesztését, tehát felszabadulnak a lekötött adórészesedések, melyekből évente százezer pengőt tud a csatornázási kölcsön amortizációjára fordítani. A Pesti hazai takarékpénztár adja a kölcsönt két évre ma 9 percent mellett (egy százalékot a kamatból lealkudott a pénzintézetnél képviselőnk,) de ha két év alatt hosszabb kölcsönre nem tudnánk áttérni, ezt a Pesti hazai meghosszabbítja a hivatalos bankkamatláb fölött három százalékos kamatfizetés mellett. A vármegye és a kormány beleegyező hozzájárulása biztosítva van, most a képviselőtestületen a sor, hogy határozzon és a nagy munkanélküliségen is segítsen. Ezután ismerteti, hogy mely ideákban lesz csatorna (Szerdai számunkban részletezve közöljük, hol, melyik utcában és téren fog csatorna épülni.) Podhorányi József a pénzügyi bizottság nevében jelenti ki, hogy közszükséglet az, a mire most a város vállalkozik, a kövezés, csatornázás logikusan összefüggenek, ő örömmel szavazza meg a hasznos beruházó kölcsönt. Grósz Ármin dr : A fejlődés követelménye, hogy csatornahálózatunkat megépítsük s erre kell pénzünknek lenni, ha a modern városok sorába akarunk emelkedni. De szerinte a kormány utján megkérhetjük a Nemzeti Bankot, hogy mai kamatlábon adjon liitell s akkor három százalék kamatot megtakaríthatunk. Most parázs beszélgetés kezdődik, melyben részt vesz Hubcr József dr,, Farnek László dr, Planner Miksa dr. és mások is megállapítják, hogy a Nemzeti bank csak pénzintézeteknek ad kölcsönt szabályzata szerint. Kvell Rudolf nem hive a kölcsönök felvételének, de mert ez a munkanélküliségen fog javítani, ezért megszavazza. De kiköti, hogy a munkákat náci iparosok kapják. Polgármester: — Ki kell jelentenem, hogy ez lehelellen ! Inkább ne is szavazzák meg a kölcsönt ilyen feltétellel. A szakértő szerint vidéki iparos itt nem használható. Ilörl Péter dr. arra volt kiváncsi, hogy a Speyer kölcsönből nem marad l-e csatornaépítésre. Polgármester : — Nem maradt, mert az uj Dunaparlol építettük meg és több utcának a sürgőssé vált c.ső- vizcsalornáját. Iuanoviis János nem nyugszik meg abban, hogy váci iparos nem kaphat ebből a nagy munkából. A polgármester kijelentette, hogy őt nem lehet vádolni azzal, hogy nem pártolja a váci iparosokat. A magas építéseket megkaphatják, mást nem. De itt nem ez a kérdés, hanem,hogy felvegyék-e a kölcsönt. Már szavaznak. Az egyetlen Kvell Rudolf nem szavazta meg (Ha nem kap munkát váci iparos, nem kell a kölcsön sem, mondja) a többiek nagy örömmel álltak készen a város haladásának előmozdítására. Eljegyzés Dr. Lobi Gyula orvos és Weisz Annuska (Foktő; jegyesek. Egyházi zene Székesegyházunkban Vasárnaj): Mise : Führer C-dur. Intröitun : Griesbacher : «Cantate Domino Graduate helyén: Griesbacher: «Dextera Del». Offertorium : Goller : Jubilate Deo . Communio : Griesbacher : «Dum venerit». Szt Imre-emlékbizottság pompás kiállításban kitűnő szereposztásban mutatja be Gergely Ferenc ,,A három Imre“ színművét Hirt adtunk már róla, hogy a Reménység-egyesület agilis elnöke és a szt. Miklós-téri iskola tanítói testületé rendezi azt a színművet, mely az egész országban napról-napra nagyobb teret hódit. Az előadást, mely a felnőttek részére május 28-án este 8 órakor kezdődik — a Reménység- egyesület zenekara nyitja meg. A felvonásközöket a Miklós-téri iskola I. oszt. növendékeinek kedves jelenetei töltik ki. Úgy mondják, hogy Gálilem Rezsőnek — a Reménység kitűnő műkedvelőjének művészi alakítása feledhetetlenné fogja lenni Kasza cipész alakját. A kitűnő együttes nagy szorgalommal készül a bemutatóra. Tekintettel arra, hogy a bemutató iránt a város társadalmának minden rétegében nagy és méltó érdeklődés nyilvánul meg, kívánatos a jegyek elővételben való megszerzése, amely a Szereplőknél, a szent Miklós-téri iskolában már 19-étől kaphatók. A jegyek számozoltak. Fenntartott hely 1.50 P, a többi ülőhely 1 P. Állóhely nincs. A tisztaság, szépség és lélekne- messég ömlik kél. órán keresztül a hallgatóság leikébe. Ezt a művet mindenkinek látni kell és az eseményeket hinni kell ! I a SINGER VARRÓGÉPEK | MÉGIS A LEGJOBBAK !» | Pestmegye városai vezetnek az iskolánkivüli népművelés terén A szegén Vác lakosonként73 fillért, mig a vagyonos Pécs 3 fillért ad iskolánkivüli népművelésre A magyar népoktatás legfiatalabb hajtása az iskolánkivüli népművelés. Az iskolánkivüli népművelés célja a legszélesebb néprétegek általános kulturszinvonalának emelése, melyet analfabéta tanfolyamok és elemi ismerd terjesztő tanfolyamok tartása által, továbbá a modern gazdálkodás, a technika újabb vívmányainak ismertetése révén valósit meg. A magyar állam 1929. évi költségvetésébe 52.000 P van felvéve a fenti célra, ami az iskolánkivüli népművelés feladatainak megoldására egyáltalában nem elégséges. Ezzel az iskolán kividi népművelés ügye megoldhatatlan problémák elé került volna, ha a támogatásra nem siet a magyar városok és községek kulturális érzéke és áldozatkészsége. Az 55 vidéki város 1930-ban hatszor annyit áldoz az Iskolánkivüli népművelésre, mint a magyar állam, mert költségvelésükben 320.000 P szerepel erre a célra. Az egyes városok által iskolánkivüli népművelésre fordítóit összegekből 1 lakosra esik Budafokon 87 fillér, Vácon 73 fillér, Nagykőrösön 66 fillér, Újpesten 56 fillér, Pesterzsébeten 41 fillér, Kiskunfélegyházán 28 fillér. Kispesten 26 fillér, Karcagon 17 fillér, Komáromban és Kőszegen 15 fillér, Miskolcon és Cegléden 14 fillér, Szolnokon 13 fillér, Kecskeméten 11 fillér. Gyulán 10 fillér, Székes- fehérváron és Balassagyarmaton 9 fillér, Hódmezővásárhelyen 8 fillér, Egerben 5 fillér, Sopronban 1 fillér, Pécsen 4 fillér, Baján 2 fillér stb. Feltűnő a pestmegyei városok nagy fölénye, amely összegszerűleg is jelentős, mivel a 320.000 pengős kiadásnak több mint fele esik a pestmegyei városokra. Ha nem all meg a gyorsvonat, állj on meg a gyorsított Veszélyben van a reggeli 1/28-as, a délutáni 2 órai, öt és hét órai helyi gyorsvonataink. Lapunk legutóbbi számában irtunk ugyanis arról, hogy a gyorsvonatok nem fognak a jövőben sem megállani az újpesti állomáson. Most az újpestiek azt fogják kérni, hogy a reggeli és a kora délutáni gyorsított személyvonatok álljanak meg Újpesten. Csak azt kérik a Máv igazgatóságától, hogy ha a leszállást nem. de legalább a felszállást engedjék meg az újpest—rákos- palotai vasú tál 1 om ásón. %Art> a Juliska élete « R * N T I i\ a Városi Filmszínházban r i n
