Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-04-30 / 32. szám

VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Sgyes mám ára ...................... 2 P 80 fill. 3 P 50 fill. — P 12 fii*. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter sorortkint díjszabás szerint üstre st Esít hatatlan Vevő körül Beszámol st Vsíci Kereskedők Egyesülete Városunk legagilisabb egyesülete tagadhatatlanul a Váci Kereskedők Egyesülete. Egy vezérlő és irányiló egyéniség sem látja világosabban ba­jainkat, vágyainkat s a midőn tesz, közrejár, kivív valamit ez az egyesü­let, népszerűvé az által lesz, mert a közérdekért lép mindig sorompóba. Felfigyel munkájára az egész vá­ros. Vasárnap közgyűlést tartott és szűk volt a városháza hatalmas fe­hér terme. Oly nagy volt az érdek­lődés. Starnberger Rezső elnök ön­zetlen fáradozásainak meg van a ju­talma : A közönség figyelemmel ki­séri a nagy munkát, a város keres­kedő társadalma pedig ellentmondás nélkül követi vezérét. Az érdekes közgyűlésről, mely a fővárosi sajtót is foglalkoztatta, ez a beszámolónk. Siamberger Rezső elnök a Hiszek­egy után üdvözölte a diszes vendég­seregei. Bejelentette, hogy Ereszig Elemér főispán egészségi állapotára való hivatkozással kimentette magát. Ezután az elnöki megnyitó követke­zett. äz elnöki beszámoló A fáradhatatlan és nagy eredmé­nyeket felmutató tiz hónaops munkásságról szóló beszámolóból az alábbi részleteket jegyeztük fel : A Váci Kereskedők egyesülete - mondja bevezetéskép az elnöki je­lentés — megalakuláskor hitet tett az áldozatos munka és a magyar jö­vendő mellett. Csak tiz hónap múlt el a múlt közgyűlés óta, de ily sötét napok, minők a mostaniak, még so­ha nem értek magyar kereskedőt. A kereskedelem az ország legérzéke­nyebb fokmérője s a hol az virágzik,, a gazdasági élet vérkeringése egész­séges, de a hol agonizál, ott az elé­gedetlenség és a csüggedés honol, mint n ál uh k. Ezért ha a magyar ke­reskedőt támogatják, elősegítik azt a munkát, mely az egyetemes nem­zeti munka érdekében indult meg. Ma a harcot már alig birja a keres­kedelem : nincs vevő, nincs üzleti tő­ke, nincs olcsó hitel ! És a baj álta­lános, sehol nincs nyoma a nagy koncepciónak, mely legsürgősebben szabadítaná fel gondjai és terhei alól a gazdát, iparost, kereskedőt, latei- nert, tisztviselőt, munkást, minden magyart. Az őserő, a föld, a mezőgaz­daság világszerte uralkodó elszegc- nyesedésében van a válság magva el­ültetve. Fel kell tehát karolni a föld népét, nehéz munkával szerzett ter­ményeit értékben is meg kell becsül­ni, vásárlóképességét emelni és ha a mezőgazda megtalálja befektetésé­nek és fáradtságos munkájának gyü­mölcsét, akkor önként kapcsolódik be láncszemként az iparba és keres­kedelembe, foglalkoztatván mindketr lől az egészségessé vált testben meg­indul az uj, a friss, az eleven élet ! Ilyen gond ólai igazságokkal telt volt Starnberger elnök megnyitója, melyei odaadó figyelemmel ajándé­kozón meg a terem nagy hallgató­sága. • Ezután visszapillantást vetett az ágii is egyesület elmúlt évére, alkotá­saira. vívmányaira, melyekről a Váci Hírlap annak idején melegében be­számolt. így városszerte ismert az egyesület mozgalma a telefon, a va­súti jegyfüzet, a Mavart személyszál­lítása, a kirakatok szabályozása, a kiskereskedői kölcsönök, a menet­rend, adóügyek, a gyorsvonat meg­ái ti tása és sok más közérdekű kér­désben való eredményes állásfogla­lása és ezt követő sikere. A közön­ség szinte1 csodálkozva látta, hogy a közért egv társadalmi egyesület mily nagy munkát fejthet ki és tapsaiban hálásan nyugtázta azt az elismerést, mely kijár elsősorban az egyesület vezérlő egyéniségének, az elnökének és utána lelkes tisztikarának. Az elnökség áldásos működéséért Völgyi János mondott keresetlen sza­vakkal köszönetét. Utána Fenyő Er­nő pénztáros beszámolója követke­zett. Az egyesület összes bevétele : 289Ü P, összes kiadása 601 P volt. Az egyesület vagyona : 3541 P. A jö­vő évi előirányzat : 900 P. A jelen­tést a közgyűlés elfogadta és a fel­men l vény eket megad t a. Most a számvizsgálóbizottság tag­jaivá megválasztották Breilner Ist­vánt, Fodor Ferencet, Ungár Jónást. Beszéd a névtelen adófizetőről Az OMKE egyik titkárának, dr. Nádor Jenőnek minden részletében nagy hatást kiváltó beszéde követke­zett ezután, a melyből az alábbi rész­ieteket közöljük : Wells Írja egyik munkájában, hogy a Venus lakóit vastag ködbur­kolat veszi körül, mely elzárja őket a világegyetem szemléletétől. De ha ez a ködburkolat valahol felszakad­na, úgy gyönyörű látvány tárulna eléjük. Mi, földön élő emberek, is igy vagyunk. A hatóságok vezetői nem engedik meg maguknak, hogy egyik, vagy másik foglalkozási ág, vagy sza­kasz dolgaiba jól belelássanak. De ha egy ily vasárnapon, itt belepillan­tanak bajaikba, panaszaikba, úgy mindjárt más világ tárul eléjük. Olvastam egy apró hirt, a mely leírja, hogy egy külföldi város pol­gármesterének szobájában tűz tá­madt. Senki sem vette észre. A mi­kor a lángok az Íróasztalhoz értek s a villanycsengők drótja is meggyul­ladt, rövidzárlat támadt, a mely az épület összes csengőit megszólaltat­ta. Erre észrevették a tüzet és meg­menekültek a nagyobb veszedelem­től. A bezáruló üzletek redőny zöreje kell, Fogy csengésén, hogy figyelmez- !essen ! Még jó, hogy itt, Vácon kő­zei a polgármesteri hivatal, a hol hamarább észreveszik a tüzet, bár ezt az országban már a húsvéti lo­csolás alkalmával kellett volna fello­csolni ! Mi komolytalan dolgokkal nem állunk a hatóságok elé, de sü­lni fülekre gyakran találunk. Lás­suk csak a névtelen adózó könyvelé­sét és a kincstárét. Tartozik a kincs­bír kereseti lehetőséget teremteni an­nak, a ki azt elérni akarja. XIV. La­jos francia király pénzügyminiszte­re Colbert mondta : Ne csak arra le­gyen gondja a kormánynak, hogy az adózó fizessen, de arra is, hogy tud­jon fizetni! Ezt a mondást még sen­ki sem tudta megcáfolni, tehát ér­vénye van. A követel oldalon a kincs­tár követeli a közterheket. Ennek felsorolásával estig se lennénk ké­szen. itt a forgalmi adó, a melyhez adva van a burkolt belekalkulási jog. Ki tudja belekalkulálni ? Min­den iparos, minden kereskedő a nagy konkurencia miatt saját zsebéből kénytelen fizetni. Mi az egyenleg ? Egy nagy csomó beváltatlan ígéret, de reméljük, hogy ezeket egyszer mégis beváltják !- A névtelen adózó könyvelése ugyanez, csak fordítva. Még a saját pénze után is kamatot fizet. A -név­telen adózó mindig tartozik! Követel? Nem is követel, vár, kér, rimánko- clik olyan helyzetért, a melyben két keze munkája elég a száraz kenyér biztos megszerzéséhez. Az egyenleg ? A remény, hogy ha minden sikerül, a külföldi tőke beáramlása jobb na­pokat eredményez ! De nem szabad mindent erre a lapra feltenni : ne­künk is dolgoznunk kell ! — Búd miniszter Békéscsabán azt mondta, hogy e bajok forrása : Tria­non ! Ne Búd fedezze fel nekik Tria­nont, tudják ezt ők maguk is ! Ab­ban igaza van Búdnak, hogy reggel­től estig lehetne felsorakoztatni a ba­jokat, a miken a minisztereknek nem áll módjukban segíteni, de az adózók estétől másnap estig tudnák megszakítás nélkül egymás után azo­kat a panaszokat, a miken a minisz­terek segíthetnének. Mindig Trianon­nal takaróznak. Én olvastam azt a csúfos papirt, de az egyfázisú for­galmi adó rendszer bevezetését nem till ja Trianon ! A Magyar-hét a magyar munka, az akarás gyönyörű eredménye, igy kell dolgoznunk tovább is ! Takaré­kosság kérdésében hivatkozók a Pénzintézeti Központ kimutatására. De ott van Popovics Sándor kijelen­tése, a mely fokozottabb takarékos­ságra inti a kincstárt. És végül a leg­súlyosabb a hercegprímás kijelenté­se : A kinek az isten megadta a min­dennapi kenyeret, ne vegye el a má­sét ! Bizonyára nem ok nélkül mond­ta ezt Serédi ! A váci Pokol kellemes hely, de a Társadalombiztosító intézet, a mily szép inlenciójú, olyan pokol az ad­minisztrációja. Ott egy alantas liszl- viselőre három főnök esik. 1928-ban 55.000 adózó, ma ennek kétharmada fizet liz pengőnél kevesebb forgalmi adót, ez mind rámegy a nagy admi­nisztrációs kői tségekre.- A Lánchíd, a melyet a Nagyszál köveiből építettek, a pénzügyminisz­tériumhoz vezet. Ez a hid itt Vácon Starnberger igazgató szive, a min ke­resztül a panaszok tömege keres és talál orvoslást. A közelmúltban egy orvos előadása során a következő­ket mondotta : Amerikában nemcsak a biztosítás megkötése előtt vizsgál­tatja meg az intézet a biztosítottat, de azután is minden évben ingven és kevesebb lett azóta a halálozások száma, az intézetek nagyszerűen meg­találják számításaikat, mert mindig kéznél van az orvos. Minket csak a jóakaratról szoktak biztosítani s bi­zony nagyon betegek vagyunk. Jöj­jenek az orvosok, mert ha elpusztu­lunk, az adóalanyok pusztulnak el ! Görgey 1849.-ben éj) it,t Vácon adta ki proklamáció jái, hogy: hű ma­rad hadseregéhez ! Az OMKE is itt Vácon tesz fogadalmat, hogy hű ma­rad megkezdett nagy munkájához, mig a vidék kiskereskedője talpra nem áll ! Nem lehet a gyors, de igen válto­zatos témájú nagyszerű beszédet tel­jesen közölni. Hatása alatt állt hall­gatósága óriási tapsviharral honorál­ták a szellemes, mindenre kiterjedő beszédet. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy az OMKE megalapítóját, a 70 éves Sándor Pált születése napján táviratilag üdvözli. Képviselőnk is beszélt Most Szabókig Alajos államtitkár képviselőnk tartott rövidebb beszé­det.- Örömmel jöttem — mondotta — hogy választó kerületem egyik társa­dalmi egyesületének közgyűlésén megjelenhessek. Örülök, hogy az egyesület ily méltón képviseli szak­máját. A kereskedő produktiv elem: közvetíti az ipar, mezőgazdaság ter­melését. Ezt a kereskedő csak a saját erejéből végezheti, mert az állam, ha segít is, ez nem lehet állandó jellegű. A helyes kereskedelmet csak önmaga irányíthatja. A termelés fokozása alapja a kereskedelem boldogulásá­nak s igy lesz a külkereskedelmi mérlegünk aktiv, örülök, hogy itt Vá­con is van egy egyesület, a mely' ne­veli a kereskedőket. Mert én azt hi­szem, hogy a kereskedők nincsenek eléggé nevelve! A mig Ausztriával közös volt a vámterületünk, addig a külföldön való elhelyezéseket Bécs végezte. Ma erről nekünk kell gon­doskodnunk. Erre tehát nevelni kell a kereskedőt, mert ez az ő ügye. (Va­laki közbekiáltja : Ha nem nyomor- gatnák agyon adóval, meg vámmal!) A közterheket — igaz — csökkenteni kellene, de ehhez az állam kiadásai­nak is csökkennie kell ! Az adó nem azért sok, mert sokat fizetnek, de azért sok, mert az üzletmenetei nem megfelelő (nagy helyeslés). Közmun­kák, olcsó hitel, mind oly kérdések, a melyek megoldásához türelem és pénz kell ! A mig hitelünk nincs, adósságokat nem csinálhatunk. Hiszi,

Next

/
Thumbnails
Contents