Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-04-09 / 27. szám

mmmíWV'AiZim p m ■■mwwiwg-mp np 2 VÁCI HÍRLAP Halló . . . Adóhivatal! . . . Kérem nagysád sürgősen az adóhivatalt . . . igen a magyar kirá­lyi állami adóhivatalt . . . prompt. Halló, kérem itt én beszélek, sürgő­sen fizetni akarok ; Miután hatszor foglaltak és már két árverést tűztek ki nálam, ma elhatároztam, fizetek. Elvégre elseje van, vagy mi a szösz! Kedves főtanácsos úr, volt 35 pengő hátrálékom múlt évről, volt 7 pengő kamatom az elmaradottak után, volt 70 pengő idei adóm. késedelmi ka­mat nemlom mennyi, én most tize­tek. mikor mehetek fel ? . . . halló . . főtanácsos úr . . . halló . . . Kérem központ, mi az ? Ne kapcsoljon szét, egyszer akarok fizetni, akkor is szét­kapcsolnak . . . halló, kérem abszur­dum ! . . . halló .... hallói . . (eke ké­rem, én fizetni akarok . . . Mit V . . . hogy az adóhivatallal nem lehet már beszélni ? De miért '! Kikapcsoltak ... mit ? A m. kir. adóhivatalt kikap­csolták V Honnan ? A forgalomból ? Miért ? Mert nem fizetett"? Az adó­hivatal ? A teremburáját ! Hát én fi­zessek, amikor az adóhivatal nem fizeti ki a telefondijat ? Hát az adó fizető fizessen ? De az adóhivatal nem fizet ? Micsoda abszurdum a ? Erdőben vagyunk, vagy Vácon ! Kis­asszony kérem, én fizetni akarok ! Igen az adóhivatalnak ! — Kedves uram ! Ne molesztál­jon tovább, értse meg : az adóhivatal telefonját a m. kir. posta kikapcsol­ta. mert nem fizette ki a telefondíj hát ralikul. * Vasárnap délben visszakapcsolták, fizetett a váci kir. adóhivatal. Bravó posta ! Csak szigorúan, ha adóhiva­talnak is hívják ! Hazajön a Váci Püspöki A mikor végignézünk utcáinkon és látjuk a házak kapuira kirakott sok cédulát, konstatálni kell, hogy ez a város néptelenedik s ma talán nincs annyi lakosa sem, mint volt tiz év előtt. Sokkal több az emigráló, igen kevés a beszivárgás. Ez a ki­vándorlás néhány év előtt kezdődött s akkor nagy és régi vállalat, a Váci püspöki uradalmi bérpincészet r. 1. költözködött el elsőnek városunkból pedig minden anyagi gondolat Vác- hoz fűzte. Nem is vette a város jó néven. De a Váci Püspöki (a hogyan a tőzsdén nevezik ezt a nagy vál­lalkozást) most mindent kiengesztel és mindent helyrehoz : visszaköltö­zik régi otthonába. Arról értesülünk ugyanis, hogy mig a borexport szü­netelt, addig működését is szűkebb- re vonta és fővárosi pincéiből látta el megrendelőit. Most azonban a ma­gyar bornak ismét feltámad a becsü­lete külföldön, a Váci Püspöki újra terjeszkedik s ismét teli lesznek a hires püspöki emeletes pincék világ­híres borokkal és a mi fő, ismét ke­nyeret fog adni a nagy vállalat sok szakembernek Vácon. Jól informált helyről adják tudtul, hogy a Váci püspöki bérpincészet részvénytársa­ság visszaköltözik Vácra, régi ottho­nában megkezdi működését és úgy a váci és környéki, mint a külföldi szállításokat már a legközelebb a püspöki pincéből fogja ismét telje­síteni. Hortobágyi juhtúró Mindenütt kapható. ^ Termeli: ORSZ. »HAGY. \ÉJn/ TEJSZÖVfETKEZETI HVj*' KÖZPONT Budapest, I., Horthy Miklós-út 119—121 MOSOLYT VAGY LELKET? Elgondolkozó Írás dr Kornis Gyula államtitkár úrhoz Amerikáról Irta: Szűcs-Szomor Lajos III. Das Leben ist der Güter Höchstes nicht! (Az élet nem a javak legfőbbike.) Schiller (Ugye megengedi Méltóságod, hogy úgy folytassam Írásomat, mint­ha a szerkesztői olló nem is szelte volna szét ?) «Amerikának csodálatos a techni­kája : hajrá, Amerika után /» — So­hasem láttam Amerikát, valószínű­leg nem is fogom. A «csodálatosan technizált város példájaként azon­ban Pittsburgot hallom emlegetni. Ám kitűnő Cholnoky Jenőnk megnéz­te Pittsburgot helyettem is, s az ő nagyszabású. Amerikáért lelkesedni is tudó monográfiájában egyszer ezt olvastam róla : Ma igazán rettene­tes a gyárkéményeknek az az erdeje, a mi itt sűrű füstfelhővel homályo- sitja el a Napol. Pittsburg... kor­mos utcáin, óriási gyártelepeinek egyhangú keritésfalai közt. az olaj­szagú levegőben, a folyton kormot hullató felhők alatt igazán nem kel­lemes az élet. Mivé lettek itt azok a gyönyörű őserdők, amelyekben az indiánusok élték vad. de talán mégis boldogabb életüket !> Az emberi életnek a boldogság sem nem célja, sem nem értékelve. De azért csak hadd álljon itt még ez a mondat a le'gtudoaranyosabb Törté­net filozófiából (épen Kornis Gyula a szerzője) : «El kell ismernünk, hogy... az emberi társadalom tech- nikai-indusztriális átalakulása nem fokozta, hanem csökkentette a bol­dogságot.» Aki tehát — kegyelmet a kifejezésnek ! — lúltechnikái akar. boldogtalanságot akar!*) S most kijátszom a nagy ütőkár­tyát. Az amerikai technika Taylor-rendszerének ,,rideg célja a gazdaságos ki­használás végett az embereket puszta kvantitássá, lelketlen, személytelen tárgyakká szárí­tani. így a munka gazdaságos ugyan, de egyhangú, lelket­emésztő és örömtelen. A lélek egyoldalúvá válik, elveszti egy­ségét, centrumát önmagán ki- vUl érzi: az élet vak robottá s hajszává válik. A tárgy, amelyet mi alkottunk, amelynek szol­gálnia kellene bennünket, mint hatalom fölénk kerekedik, fői­lázad s a léleknek parancsol, így az ember is lelketlen gép­résszé alakul át.“ Megfigyeltem, hogy a cselekvő em­berek optimistán bíznak, az elmélke- dők viszont óvatosan értékelnek. Goethének bámulatosan mély meg­jegyzése alapján ezt azzal magyará­zom, hogy a gondolkodás kitágít, de megbénít, mig a tett elevenebbé tesz és felejtet. Ezért appellállam érté­kelésünknek ezen kényes pontján az aktiv Államtitkár Úrtól az elmélke­dő Kornis Professzor Úrhoz : az ő, számomra feledhetetlen élményt je­lentő könyvéből (Bev. a tudományos gondolkozásban Bpest, 1922) vettem a fenti katasztrofális idézetet. Talán jobb is lett volna az én egész mondó- kám helyett e műnek nagyszerű utol­só fejezetét kiírnom. De egész íráso­mat érdemessé teszi, hogy benne ezt a pár sort idézhettem. *Hogv miért törtet feléje mégis úgy az em­beriség? Azelőtt azt hittem, mert fénylik. Magá­hoz ránt — mint égi bogarat a lámpa — mielőtt a káprázat észbekapni engedne. Most csúnyáb­ban sejtem. A szegény kénytelen a munkát oly formában elfogadni, ahogy a gazdagabb adja. A gazdag pedig ... de erről a szöveg szól tovább. Van-e Amerika túltechnika nélkül? Nincs. Együltjár-e a lélektelenség a lúl- lechnlkával ? Igen. : aki Amerikát akar, túltechnikát is akar s aki túltechnikát akar, lel- ketlenséget is akar. Ill a példa : Amerikának már nincs lelke ! A vádlótl vallomása. — [Egyszer két órás látogatást tettünk a váci fegyintézetben. Mindenben rend, tisz­taság s modern nagyszabású üze­mek. Tetszett nekünk. De minek ér­zik mindezt azok. akik benne élnek? A lelki élet 2. kötetében Méltó­ságod bebizonyítja, hogy a legéle­sebb tekintet is mennyire elégtelen arra, hogy bonyolultabb dolgokból épen a lényeges vonásokat lássa ki a prima vista. Ily helyesen ítélő áttekintésre csakis a benneélés gya­korlottsága képesít.] Méltóságod váci előadásában a lá­togató benyomásait vázolta nekünk Amerikáról. Én meg épenséggel a távolból vádoltam őt tisztán saját el­gondolásaim alapján. De vádbeszé­demet most már abbahagyom s. az utolsó szó a vádlottat illeti. Az igazán amerikai irodalomnak sajátos reprezentánsai Upton Sin­clair és Sinclair Lewis. Az előbbinek főműve fővárosról, az utóbbié prai- rie-városról szól. De mindkettő meg­döbbentő egyértelműséggel ugyanazt hirdeti : az amerikai város sivár lé- lektelenségét. És Sinclair leleplezé­seit amerikai kormányintézkedés iga­zolta. Lewis éles rajzait pedig az em­lített amerikai professzor egyenesen az amerikai «lélek» megismerésére ajánlja. De tovább megyek és a két iró vádja helyébe épen az amerikai nagyipar szeniorjának beismerését szólítom elő. A «petróleum-király» Rockefeller ugyanis legutóbb 70-ik születésnapja alkalmával kifejtette, hogy fájdalommal kell megváltania azt a jóvátehetetlen lelketlenséget, mellyel a Mammon elvakult szolgá­latában annyi exisztenciát elpuszti- tolt. A maga és hasonló társai lel- ketlenségét vádolta. Mi szükség van több tanúra? .De nemcsak városi Amerika van ám !’ — Martha Ostenso «Vadludak». című regénye Észak-Amerikának ipa­ri centrumoktól távoleső óriási föld­területeiről szól. «Az ő művelőjétől többet követel e föld, mint a látha­tatlan Isten. Nemcsak a bennelevő jót, de a gonoszát és közömbösét is. Saját lelkét kellett odaadnia fizikai tápláléka gyanánt.» És szól az anya is : «Itt szivünk csak azt érzi, amit a föld szájunknak adhat.» Egészben három ember tudja csupán, hogy' egyéb is van, mint föld és termés ; ők ráismernek a vadludak hívásá­ban magasabb emberi vágyaink ijedt vészjelére : elmenekülni e lelketszi- poly,özó rabságból. Kelten közülük — egyikük az írónő — elmenekül­nek, A harmadikat hiába ébresztet­te föl a szerelem : ottmaradt s Telke meghalt és csak nagy teste... dolgo­zott mint a gép.» A 10.000 dolláros északamerikai nagydijat kapta nem­régiben e mű. A newyorki eredeti szerint idéztem. «Az élet szereti látni magát vala- miben, mini nő a tükörben.» A mo­dern regény a modern élet tükre. S az amerikai tükörből az látszik... de e szakasznak zárószavát is Ameriká­nak saját szájából kell vennem : Mégis csak érdekes és széj) do­log volt az a létek !» «Lélek ? Mit is értettek tulajdon­képen rajta az emberek ?> New Vork és Moszkva rádióbeszél­getése. Authentikus. És világos. Ön­vallomás és — önilélet. Wlit mond a váci csízió? A köznépnek az időjárásra vonat­kozó megfigyeléseit és közhitbe át­ment szabályait a tudomány is fi­gyelemmel kiséri. Nálunk «Az Idő­járás című közlöny, a hazai me­teorológia hivatalos orgánuma foglal­kozik ilyen vizsgálatokkal. Egy könyv jelent meg Vácon 1797-ben ezen cím­mel : «Huszonöt esztendőre szegődött házi és mezei szolga.» Ebben már­ciusra ezt olvassuk : «Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára igen na­gyon vigyáznak. Ha ezen reggel, nap­kelet előtt szép és tiszta idő van s a csillagok szépen tündökölnek, jó és bő esztendőnek jele s minden do­loghoz alkalmatos.» — Akiktől ed­dig megkérdeztük, hogy napfelkelte előtt Gyümölcsoltókor milyen volt az idő, sajnos, mind azt mondjar hogy nem volt tiszta és nem tündököltek a csillagok. Bácskai bor literenként 80 fillérért kapható Zádor János dr-nál Budapesti-főút 9. szám alatt TTr”M,,,TTirTiifflr imn«,lawTr»01l!,,lf,*IHIB^^ Mese a gramofonról*! Feleségem mindig morgott, vettem gépésztől gramofonot Mig gramofonozik a párom, a korcsmákat vígan járom. Eternola víSághirügramofonok és lemezek kis részletre is kap­hatók Kunschner moxigépész üzletében Vácon, Széchenyi-utca 4. MAROSI FILMSZÍNHÁZ V ÉS TUDOMÁNYOS «9 Ssentgyőrgyi Guaxiá* Szerdán 7-9 Olc só hely árakkal Híradó Csalt 16 éven felülteknek! Egy házasság története 8 felvonásban A főszerepekben : George Banerofi, Betty Compson, Olga Baklanow Esetleg Napóleoni A címszerepben : Reginald Denny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents