Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-04-06 / 26. szám

A szt Imre-ürmepségeket rendező bizottság megalakult Nagy tervek szent Imre emlékének méltó megörökítésére — Szent Imre­iskola, szent Imre-iér, szent Imre­szobor Az a lázas munka, a mely liliom- lelkű magyar szt Imre herceg' halá­lának 900 éves évfordulója alkalmá­val az egész országban megindult, a püspöki Vác katolikus társadalmát is sorompóba állította, hogy az ősi ka­tolikus városhoz méltó módon vegye ki a részét a szt Imre jubileumi ün­nepségek rendezésében. Kokovay János pápai prelátus, kit a megyés főpásztor a munka ve­zetésével megbízott, szerdán alakuló értekezletre hívta össze a papság, vá­ros és a különféle társadalmi egye­sületek, iskolák vezetőit. A szép szám­ban megjelent bizottsági tagok előli megkapó szavakkal ecsetelte a ma­gyar katolikus élet megmozdulását és röviden ismertette azt a programot, a minek a végrehajtása a bizottság­ra vár. Ezekután megalakult a bizottság vezetősége, melynek elnöke Kokovay János prelátus kanonok, társelnöke Rusztek Lajos dr. fegyintézet! igaz­gató és jegyzője Gergely Ferenc ta­nító. A bizottság megalakulása után esz­mecsere indult meg a további teen­dőkről. melynek folyamán az elnök több tervet veteti föl szent Imre em­lékének megörökítésére. így lenne a városban szent Imre-iskola, szt. Imre- tér, szt. Imre-szobor. Megemlítette, hogy Gergely Ferenc egy három fel- vonásos aktuális színdarabot bocsá­tott a bizottság rendelkezésére, a melynek kiadását a bizottság vál­lalja. P. Lenárcl nagy melegséggel kö­szönti az elnököt és az átfogó szép tervek végrehajtására úgy a maga, mint a bizottság teljes támogatását ígéri. Kokovay prelátus elnök záró- szavai után azzal végződött az érte­kezlet, hogy április 9-én a további teendők megbeszélésére újból össze­jönnek. Mindenütt kapha-ó! ORSZ. #5 Termeli SVIAQY. TEJ SZÖVETKEZETI KOZPQWT Budapest, I., Horthy Mik!ós-út 119—12! Vásároljon kerékpárt Nagy Lajos puskaművesnél, Vácon, ahol minden kerékpár­vevő ingyen életbiztosítást kap. Kerékpárok teljesen fel­szerelve már l©5 pengőért kaphatók, elsőrangú kivitelben, a legelőnyösebb heti- vagy havi részletfizetés mellett, jótállással unrv javítóműhely llflul AUTÓ GÉN HEGGESZTÉS Felhívás Pest vármegye Testnevelési Felügyelősége használt pritschnyergeket szándékozik vásárolni. Aki el akar adni nyerget, jelentse be 1930 április 9-ig 9—12 óra között városháza I. 12. sz. szobában. y á c í w s« l a p MOSOLYT VAGY LELKET? Elgondol kozó írás dr Kornis Gyula államtitkár úrhoz Amerikáról Irta: Sziics-Szomor Lajos II. „Ennek a gépkorszaknak egész csillogása mint egy felületes ál-kul­túra küiső fénye jelenik meg előt­tünk.“ — Kornis Qyula, 1922. Megírtam Méltóságodnak, hogy ér­tékélő kényszerrel vagyok megverve. Ritka betegség. S csak a nem-pro- duklivnknak adatik meg. Mert az ér­tékelés reflexió ; önmagunk fölé haj0- lás. A ki pedig termel, az munkája fölé hajol. Egyik kiváló tudósunk évről-évre nagy könyveket dob piacra. Elmen­tem hozzá és megkérdeztem : «Mi el­men tölti Professzor úr ezt az egyet­len életét könyvirással ? Mivel igazol­ja ezt ? Mi ennek végső értébe?» Mint­ha épen akkor ébredt volna fel: -Ej­nye, ezen még sohasem gondolkoz­tam ! Pedig európai. Sőt pap. Csakhogy termelő tudós. Ám Amerika maga a hőstermelés. Nem is fog soha eszébe jutni : mi is az én végső értékem ? De én most megkérdezem tőle. Én már ezzel vagyok megverve. 0 Amerikának csodálatos a produk­ciója : hajrá, Amerika alán ! A ban­kett tósztozóinak egyike örömmel üd­vözölte Méltóságodnak azt az (általa igv vélt) átalakulását, mely szerint a lelkes humanistából most — főleg az angol-amerikai viszonyok hatásá­ra — a természettudományok lelkes pártolója lett. a ki itthon iskoláink­ban a «fizikus» szellemet s e szellem révén életrevalóságunkat és produk­tivitásunkat fogja fokozni. —- Azon a ponton voltam, hogy felállók a hu­manista védelmére : Kornis Gyulá­ban «két lélek lakik ; s mikor az egyik megírta, hogy a természettu­domány nemcsak a mechanikai tör­vényeket kutatja, hanem a valamire való világtörténetet is csinálja : egy­szerre csak fölébred a második, az irodalom és költészet tején táplált lélek s egy új fejezetet mond az első tollába, melynek cime : «a mai kul­túrát fenyegető veszélyek». S igen szépen fejtegeti e veszélyek általá­nos okait, azt a satnyitó, szárazló ha­tást, mellyel az egyoldalii természet­tudományi műveltség járaz ame­rikanizmust, az áj bar bar izmust, mely közönyös minden iránt, a mi nem pénz, befolyás és hatalom. S most odamenekül ő is a «spekulativ-eszté- tikai» korba segítségért, egy kis hó­mén napsugárért..» — Nem álltam fel ünnepron tónak. Méltóságod ugyan mintha rázta volna a fejét, de egyéb­ként a fizikussá való pálfordulás in- szinuációja tiltakozás nélkül maradt. Eolytattam hát magamban az idé­zést: < a történetíró . . . nyugodtan kérdheti : mi jogon teszed ezt? Leg­alább elméleted után ily rögtöni for­dulatra nincs jogod s gimnáziumi re­formterved e tekintetben levegőben lóg.» A mi átható észerejű Pétcr- l'ynk védte e szavakkal Du Bois-Rey- mond két-lelkét, a humanistát a íizi- kus-amerikanns ellen, majd — 50 év­vel ezelőtt ! S a profetikus nagy né­met természettudós géniusza és sze- replése oly meglepően hasonlít Mél­tóságodéhoz (ez alább jobban is ki­derül), hogy kénytelen volt eszembe jutni. Produktivitást Büszke öntelten csattant lel a tószt végén a ragyogó modern bálvány. A cél kitűzve, eléré­se megokolva. Ugyan mi több kelle­ne ? A miről mindig megfeledkezünk. Méltóságod Lélektana erről igy szól: «a célok elérésének eszközeit és hatá­sait a tudományos-racionális gondol­kodás is segít megismerni. Vájjon azonban van-e a kitűzött céloknak értéké: ezt lelkiismeretiünk mondja meg. A fiatal csak jövőt érez s csak a. lehetőségeket látja : lelkiismer elle­nül törtet. Ám mikor az ember már túl van, akkor megkérdi : mi értéke? Amerika fiatal. De az öreg Európa fiára szégyen volna ezt meg nem kér­dezni. Egyik, hatalmas produkción tállevő nagy fia ezt a választ adja: Uraim I Mikor az ember megkoro­sodik és mélyebben lát bele az élet­be, úgy látja — ha ugyan van egyál­talán belső világa —, hogy a dolgok külső menete által, az u. n. kulturális haladás által nem jutottunk előbb­re, hanem egy helyben maradtunk és kénytelenek vagyunk megkeresni azokat az erőket, melyeket elődeink is megkerestek. Otthonosabbakká kell válnunk Isten országában, az örök­kévalók s a szeretet országában. És megérti az ember, hogy Jézus Krisz­tus csupán erről az országról akart bizonyságot tenni és beszélni. S hálás neki érte. — Munka és kultúrhala- dás értékes dolgok, de a legfőbb eszmény nincs beléjük zárva. Nem, nem annyit élünk, a mennyit dolgo­zunk. hanem a mennyit mások sze­retedének örvendünk, s a 'mennyi sze­reteted mimagunk gyakorlunk !» — Korunk protestáns világtekintélyé­nek : A. Harnacknak szavai ezek a kereszténység lényegéről. De már régebben is mondott va­laki hasonlót. Márta sürgött-forgott s termelt testi életünk számára.-Mária dologtalanul ült a Mester lábainál és lelkét Isten országában legeltette. S a Mester Márta életformájával szemben Máriáét dicsérte meg : kon­tinensekben kifejezve : Európát Ame­rikával szemben. Épen az amerikai produktivitástól óvott, mert «nem le­hetséges egyszerre el oly ózni a mű­vön és a leiken /» A csak-produkliv Amerikának nin­csen lelke. Csak az ünneprontás gondolata tartott vissza tőle. hoav olL a banketti Kösnönefn^il^ánKá« Mindazok a jóbarátok, ismerősök, kik Péts Sándorné nemes emlékét azzal is megtisztelték, hogy halóporait utolsó útjára elkísérték, koporsójára pedig az emlékezés virágát helyezték, fogadják ezen az úton hálás köszönetünktt Vác, 1939 április 2-án. A gyászoló-család iósztra el nem mondtam ezeket. Itl- hon azután még valami jutott eszem­be : ime Keller Helen amerikai volt és mégis volt lelke. Igen, az amerikai produktivitás-láz közepette süket-ne- ma-vaknak kell lennie az embernek mint Keller Helén volt —, hogv lelke lehessen. 0 Amerika a mosolygó egészség cso­dálatos hazája : hajrá Amerika után. Az Újvilág sok csodálatossága kö­zül ez nyugtalanít legmélyebben. Ijesztő jelentőségét talán jobban ér­zem, mint bárki más a világon. De Méltóságod kifejezésbeli talentuma s egy könyvnek elvont lapjai kellené­nek igazi megéreztetéséhez. Mi lehet benne egy hírlapi vázlatban ? //. G. Wells emberismerettel teli regényében, «A szenvedélyes bará- /oÁ»-ban, e hasonlatot találtam Ame­rika hatásáról az ő európai lelküle- tére : < Ugy kiderítette a telkemet, mint ahogy az üclitő szél elsöpri a [felhőket valamely hegyi tájról. Igen. Kifújja az euróbáiból minden fárasz­tó komplikáltságát, túlkultnrált ér­zékenységét, évezredes hagyomá­nyokkal terheltségét. S egyúttal a lel­két A lélek tekintet. A tekintetlen ösz­tön könnyű. — A lélek tartalom. A tartalmatlan szellem könnyű. — S fő­leg : a lélek felelősség. A felelőtlen élei könnyű. Európa öreg : tekintetes, tartalmas, felelős. Nehéz neki. Ameri­ka fiatal: tekintetlen, tartalmatlan, felelőtlen. Könnyű neki az élet. Tehát hajrá ? A produktivitás bálványa mö­gé is egy lépést tettünk, midőn a lel- kiismerelen lemértük. Hajdan egy titkos kéz Babylonban ezt irta a fal­ra : megmérettél és könnyűnek ta­láltattál. S az írás ezt nem végső ér­tékül mondja, hanem végső elitélte­tésnek. H. G. Webset megmagyarázom : Amerikába bele jutni = tömeghatásba belejutni; tömeghatásba belejutni = önmagunktól megszabadulni. Kész. De megpróbálom pontosabban : a lé­ifAROSI FILMSZÍNHÁZ ÉS TUDOMÁNYOS Igazgató : Sxentgyörgyi Gusztáv Szombaton 5—7—9 Két filmszenzáció, amelynek dicséretétől ismét hangos a város mttértő közönsége: 9. / • Vasárnap 3—5—7—9 Ddeneei éj$za^ál( (Az élet karneválja) Romantikus nagy dráma 10 felvonásban Irta: Michel Linsky — Rendezte: Mario Almirante — Magyar szöveg: Mihály István Személyek : Jefferson, amerikai multimilliárdos Malcolm Tod Parker, a titkárja __ __ __ Alex Bemard Morosin herceg _ ____ ____ Bonaventura Ibanez Giorgio, a fia __ __ __ __ __ Manlio Manozzi Gábriellé — — — — ____Maria Jacobini Germaine _________________Germaine Josyanne Lakáj — — — — ________Joseph Brignone Színhely : Velence—Lido — Aix-Ies-Bains—Riviera II. r és kereszt Színmű 8 fejezetben. A főszerepben : Híradó Norman Kerry Vasárnap d. e. II—12-ig jegyelővétel Vilógszeme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents