Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-11-06 / 85. szám
riai számum* o oiuai 41-ik évfolyam. ■ CP ■ W ■ ■■■ WiB ■ Vác, 1927 november 6. 85. szám. váci hírlap Politikai es társadalmi hetilap, megjelenik hetenkini kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Vidéken egy negyedévre ..4P 80'fiii- Egyes szám ára ...............................— P 16 fill. Felelős szerkesztő és iaptuiajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-uf 4 sz. (iparudvar}. Telefon 17. Hirdetések és nyiiffér milliméter soronkint díjszabás szerint Kossuth napja. Irta : Ifj. Pinter Imre. Az alsógödi 85 vendég vacsorája miatt megsemmisítették a váci mandátumot! Ünnepre fel 1 Ma minden kéz megálljon, Minden ajak az O nevét kiáltsa ! Milliók szive egy nagy dobbanással Sikcltson be a magyar éjszakába ! Fejünk lehajtva hulljunk térdre mind, Szálljon az égre hálaadó ének ! Testvérként forrjon Össze mindenütt, Minden szív — a hol magyatul beszélnek ! . . . Erezzük át, hogy e tépett hazában, Kik itt élünk : egy kis család vagyunk. Szeressük egymást ! támogatva, óva. Ne hagyjuk veszni drága otthonunk ! Felejtsük el tengernyi szenvedésünk, Bocsássuk meg egymásnak bűneink ! E nagy napon : lelkünk tisztára mossa Szívünkre hulló égő könyeínk . . . Emlékezzünk rég megpihent Apánkra 1 Kinek szelleme felettünk lebeg. Jaj, százszor jaj ! annak, ki most se látja. A ki a szavát most se érti meg ! Zarándokoljunk dicső szelleméhez ; Lelkünk tárva : hittel hallgassuk Öt 1 Tanuljunk —: Benne becsülni a múltat, S általa hinni — : egy szebb, jobb jövőt! . . . Az O szava 1 . . . — : milliók drága álma . . . Halkan zendülő fohászos zene. Magyar pusztákon, csendes alkonyaikor ; Tílinkós pásztor kőnyes énekel . . . Az Ö szava ! . . , — : pacsirta csattogása, Magasba szálló hímnuszos ima ! Melyre megzendűl minden szív és lélek . . ♦ Az Ö helye — : az Úrnak zsámolya ! . . . Az O szava — ; haragvó tenger árja, Mely maga elől mindent elsöpör ! Világot rázó egek harsanása, Igazságtevő : bosszuló ököl! Az Ö szava : Fény, Nap az éjszakában, Az örökké élő — lelkíísmeret: Kit megtagadhat reszketve a bűnös, De elfojtani soha nem lehet! . . . Az Ö szavára szálltunk harcba egykor. S ma újra minden szem Reá tekint I Várjuk a hívó, harci riadóját: Hogy kész legyünk — ha menni kell megint ! . . . Az Ö szava — : az örök magyar Elet I Az Ö hite — míndannyíunk hite: Hármas halmon lobogó büszke zászlónk S nem tizennégy, — hatvanhárom megye 1 . . . . . . Bár ismét ránktőrt szennyes áradat S belénk lojtá igazságunk, szavunk . . . De a Hit és Becsület zászlaját: Most is fentartva — élünk és vagyunk ! . . . Maroknyi nép, egy kis sziget csupán, A Nemzetek örvénylő tengerébe'. De előttünk: az Ö nagy szelleme És mögöttünk: egy szent múlt ezer éve ! . . . . . . Ünnepre hát! Már messze zeng a hangja. . . Csudát látni magyarok jöjjetek! Virradni kezd ... — : s nyugatról kél a nap fel! Az Ö napja kél — Anglia felett! Romba fog dőlni a gazok világa, S a rablók felett: törvényt ül a Jog ! . . . Velünk lesz Apánk ... és velünk az Isten ! S ki Benne bízik: bizton győzni fog! . . . A közigazgatási biróság a váci választást megsemmisitette. Nincs jogunk a biró döntéssel perbe szállni. Inkább arról kell határoznunk, hogy mi a teendőnk? A felelet csak egy lehet: Szabóky Alajos államtitkár keil még nagyobb szótöbbséggel megválasztanunk. Ezt kívánja a kerület becsülete. Mert mi nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt választás a váci kerületnek spontán megnyilatkozása volt, a mikor óriási többséggel Szabóky Alajosnak juttatta a mandátumot. Mi nagyon jól tudjuk, hogy Andrássy Gyu- lénak semmi keresni valója nem volt a váci kerületben. Az intelligencia: a tisztviselők, lelkészek, földbirtokosok, az iparosság, a kereskedők felekezeti különbség nélkül mind Szabóky zászlaja körül csoportosultak. Ha a váci kerület most elhagyná Szabóky zászlaját, ezzel maga magát bélyegezné meg. Rásütné saját homlokára a Káin-bé- lyeget. Joggal mondhatná mindenki: ime, micsoda kerület ez, egy évvel ezelőtt megválasztotta 4000 szótöbbséggel Szabóky Alajost, most pedig cserben hagyja. Joggal mondhatná mindenki, hogy az elmúlt választás nem volt tiszta választás. Ezt a szégyent nem hagyhatjuk magunkon száradni. A váci kerület mindig tiszta kerület volt. Emlékezzünk rá, hogy hányszor választott ellenzéki képviselőt? Emlékezzünk rá, hogy 1910-ben Preszly Elemér a nagyhatalmú földmivelési államtitkárt buktatta meg? Biztosra vesszük, hogy ennek a becsületbeli kötelességnek érzete hatja át a kerület minden önérzetes polgárának lelkét és nagy lelkesedéssel fogunk tömött sorokban Szabóky mellé sorakozni. Nem tett szolgálatot a városnak az, a ki ezt a petíciót forszírozta. Nem tett szolgálatot a városnak az, a ki nem engedi, hogy lelkek megnyugodjanak. A ki uj választásba hajszolja bele a kerületet. A választás mindig sok izgalommal jár. Fellobbantja a szenvedélyeket. Sok piszkot és szennyet kavar fel. Arra kérjük polgártársainkat, őrizzék meg nyugalmukat, ne engedjenek éket verni a városi egységbe és leadandó szavazatukkal mondják ki imponáló erővel, hogy elitélik az egyenetlenkedés szitását, hogy unták a herce-hurcákat, a petíciókat. Kiáltsák oda, hogy elég volt és kiáltsuk valamennyien éljen Szabóky Alajos a váci kerület képviselője l A közigazgatási biróság pénteki tárgyalását teljes bizonytalanságban kereste fel az a kis hirlapirógárda, mely eddig minden tárgyaláson hűséggel kitartott. Senki sem tudta bizonyossággal, hogy lesz-e ma Ítélet ? Erre már nem is számítottak, mert Lampel elnök engedélyt adott Tömösváry dr. ügyvédnek, hogy újra szót emeljen Andrássy Gyula érdekében. Magával hozta Lukácsi Mihály vácrátóti lakost, kit a biróság most Ítélt el kormányzósértésért és azt akarta, hogy hallgassák ki. Roppant elvetette a sulykot utolsó beszédében, mikor szószerint ilyeneket mondott: — „Ha Szabóky többsége biztos volt, miért tették lakat alá az egész kerületben Andrássy bizalmijait?“ — „Csak Szabókyra volt szabad szavazni a választás napján.“ — „Kisnémedin Andrássynak besúgták, hogy élete forog kockán!“ — „Alsógödön elhangzottak az államtitkár úr vétkes Ígéretei.“ — De, kérem, ezek mind nincsenek benne a petícióban — szólt egyszerre három biró is, mire a következő bom- baszttal fejezi be az ügyvéd beszédét: „A biróság ne adjon alkotmánytalan mandátumnak alkotmányos tartalmat!“ Lányi dr. rögtön válaszolt: — Ha az ügyvéd úr beszéde választási időben hangzik, törvénybe ütköző lenne, mert az a valótlan adatok halmaza. Felszólalásának közel száz százaléka a tényállás összezavarását célozza s felelőtlen valótlanságokat vagdal a biróság fejéhez. Tömösváry megint próbál beszélni, de a biróság kiindult a teremből, végül az előadó bírót akarta elfogni, de az élénken tiltakozik : — Elég volt már, elég! A biróság sokáig tanácskozott és csak 12 óra 10 perckor jelent meg újra. Lampl Hugó elnök kezében egy sűrűn teleirt papírlap volt: az ítélet. — A magyar állam nevében, kezdi csend- ben az elnök — a közigazgatási biróság a következőkép Ítélt: A panasznak a választási birás- kodásról szóló törvény 61. szakasza alapján helyt ad és a váci mandátumot megsemmisíti ! Az egész terem csupa fül. Mondhatjuk, hogy még Tömösváryék sem voltak elkészülve erre, a nekik kedvező Ítéletre ! De hallgassuk az indokolást: A biróság beigazolva látja, hogy múlt
