Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-09-25 / 74. szám
Ara 16 fillér 41 -ik évfolyam. 74. szám. Vác, 1927 szeptember 25. VÁCI HÍRLAP P©5ití!?a? és társadalmi hetilap, megleSeaiik hetenként kétszer szerdán és vasárnap ESőfszetés* ár: Melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám ára ...... 3 P 80 fill. 4 P 80 fill. P 16 fill. Felelős szerkesztő és iapíulajdoncs DERCSÉNY1 DEZSŐ Szerkesztésé^ és kiadóhivatal: Csáky-ufi 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Nem lesz általános! városi csatornázás! Közgyűlés a városházán — Iparosok harca az iskolával — Téli kikötő — Rendőrpalota épül — A vízvezeték szabály rendelet nagy vitát keltett — Nem tömik be a kutakat! A közgyűlési terem négy óra tájon még | nem mutatta, hogy itt ünneplés lesz. i Szürke közgyűlésre jöttek össze a város- j atyák szorgalmasai s mikor Podhoránvi József, a pénzügyi bizottság elnöke belépett, lett melegebb hangulat, mert lelkes éljenekkel fogadták. A polgármester mindjárt üdvözléssel kezdte : A képviselőtestület legkiválóbb és legnobilisabb tagjainak egyikét — mondotta — érte kormányzói kitüntetés. A legmagasabb helyen meglátták a jót, tevékenységben a fáradhatatlant, a mi egyik büszkeségünket: a meleg szivű, nagy energiájú Podhorányi Józsefet, ki vácivá ' s ezzel minden nemes gondolat szolgájává í lett. Újpest testvérváros pedig megadta a ; legnagyobb kitüntetést két évtizeden át volt plébánosának, dr. Varázséji Bélának, a mit polgárság adhat, ki munkájával, lebilincselő jóindulatával és kedvességével tette magát érdemessé volt polgártársai kitüntetésére. A képviselőtestület meleg tiszteletét tolmácsolja előttük. Podhorányi József: — Hálás szivvel fogadja e polgármester üdvözlését, melyben a képviselőtestület is osztozik. Úgy érzi, hogy senki sincs a városban, ki ki- ! tüntetését irigyelné. Nem tudom cseleke- teimet elbírálni, mondotta tovább, de a kik elbírálták, meglátták, hogy mégis tettem valamit. A pap nem zárkózhatik el a köz- j élettől s ha a város javáról van szó, oda kell állania munkájával. Ezt az elvet kő- | vettem, ott voltam a város örömében, bá- j natában és minden gondolatom, hogy Vác ] haladjon. Ezért áldozza idejét, munkáját 1 szívesen s ehhez kéri mindenki támo- támogatását. Az iparosok nem tartanak inast ! Még zúg az éljen, mikor a tárgysorozat lemorzsolásához kezdenek. Gyorsan is | megy az egész az utolsó tárgyig. Az ipar- j iskola költségvetésénél szólalt fel Kvell Rudolf. Az ott dívó rendszer ellen emel óvást. Csekély mulasztásokat azzal a drákói szigorral bünteti az igazgató, hogy múlt évben csupán büntetéspénzekből 1500 pengőt gyűjtött össze. Az iparosok most már nem hajlandók inast tartani s ezért nem sikerült az évvégi kiállítás sem. — Hogy mennyire nem akarnak inast tartani iparos polgártársaim, válaszol csen desen a polgármester, arra legjobb felelet, hogy az idén kénytelen voltam az ipariskola párhuzamos osztályát felállítani, a mire eddig nem volt példa, mert oly sokan vannak. A büntetésekre nézve pedig majd tárgyalok az igazgatóval és a büntető biróval, a mit a törvény keretén belül tehetünk, mindent megteszek. Lesz féli kikötő Vastag János és unokái illetőségét elismerték, Horváth Pál, Velki János, Pau- hisz István és Bencsik István illetőségét megtagadták. Nagy Sándor főszámvevő, mint legfőbb városi Dunaőr, szabályrendeletet hozott, hogy a. Büki alatt kitűnő zárt víztükör van, legyen ott téli kikötő. Egy négyszögmétert negyven fillérért adunk. — Aztán ki lesz. felelős a drága hajókért? kíváncsiskodott Biauner Miksa dr. — A téli kikötőben mindenki a saját vízi járművére vigyáz! mondja a főszámvevő és az uj jövedelmi forrást megszavazták. A polgármester sem tud segíteni ! Úgy volt, hogy a rendőrpalotát a Káptalan-sorház telkére épitik. Nem kell a rendőrségnek — inkább az iparudvar. Bánt minket a Káptalan-sorház elnevezés — szólal fel Podhorányi — semmi közünk hozzá és ha ezen a csúf telken valaki rossz bort mér, még ezért is a káptalant szidják. — Hát ez az, kérem, — felel rá a polgármester mosolyogva, a min még a polgármester sem tud segíteni! Tűrni kell! — Rombolják le a rozoga épületet! szól közbe egy képviselő, de az indítványnak nem volt viszhangja. Végezetül Mericske Rezső pénzügyőri biztost, Vojtko Andor főtanácsos-birót, Fugli Lajos máv főkalauzt és Vargadi Józsefet a város polgárai közé felvették, Galba Károlynak, Gyetvai Mihálynak, Mei- szinger Henriknek, Balog Rúzsa Jánosnak, Nell Pálnak, Vogt Lipótnak, Puskarcsik Józsefnek és Skultéti Jánosnak a Mezőutcában 140—140 öles telket házépítésre 5 pengő 60 fillér négyszögölenkinti árban eladtak. A vízvezetéki szabályrendelet Tiz perc alatt rohantak át az egész hosszú tárgysorozaton, hogy az utolsónál alaposan megüljenek. Váczy-Hübscbl Kálmán műszaki tanácsos ismerteti a vízvezetéki szabályrendeletet, mely 80 város szabályrendeletének lelkiismeretes tanulmányozásával készült. 730 ezer köbméter vizet fog egy év alatt termelni, naponta egy-egy lakóra egy hektó víz fog jutni. A vízpazarlás meggátlására 1600 vizórát vásárolunk, a mi újabb kiadást, 60,000 pengőt jelent a városnak. A polgármester hozzáteszi, hogy most folyik a városban a statisztikai felvétel, megállapítják, hogy egy-egy udvarban mennyi viz kell. A többletfogyasztást a vizóra szerint külön meg kell fizetni. Övezetekre osztják a várost. Meiszner János örül a szabályrendeletnek, de mi lesz a kutakkal ? Ha üzemzavar lesz, vagy tűzvész, nem használhatják azokat! Csak a hatósági kifogás alá eső, egészségtelen kutakat kell betömni. . . — Akkor mind be.;kell tömni, mindnek rossz a vize ! — válaszol Hör) dr. főorvos. Polgármester : A kutakkal nem törődöm, fő, hogy fizessék a vizdijat. Ha jó vizet adunk, úgyis elsorvadnak a kutak. Sáfár Béla, Kesztler István, Huber József és Bruzda József után (az utóbbi köz- kutakat kívánt az utcákra) Váczy-Hübschl tanácsos felvilágosítást ad, hogy vízmüvünket olyan szakértő építi, a ki nagy tekintély e téren. Ő mondja, hogy egész vízműre üzemzavar nem lehet, legfeljebb szakaszonkint. Ezeket az utcákat a modern vizszállitó kocsikon zavar esetén ellátják vízzel. Meiszner János most azért szólal fel, hogy a két frontos ház 60, a három frontos ház ötven százalékát fizesse a vízvezetéki alapdijnak, a mit elfogadnak. A nagy lehűtés Bruzda József jött most a nagy kérdéssel: Vízvezeték nem képzelhető el nsatoj- názás nélkül — mi van a csatornázással ? — Nincs bátorságunk nagyobb adósságot csinálni! — válaszol a polgármester. Pénzünk nem elég a csatornázásra, ezért csak a Konstantin-tér és a Székesegyháztér közt épül most meg a csatorna. Más helyeken emésztő gödrökkel kell a vízelvezetést megoldani. Majd később részletekben építjük meg a többi városrész csatornáját. Nem élhetünk vízóra nélkül ! Bruzda József ezután felveti, hogy nem nélkülözhetnők e hosszabb ideig a vízmérő órákat? Nagy megterbeltetés lesz ez a háztulajdonosoknak. A 60 ezer pengőn inkább csatornázzunk. Váczy-Htibschl szerint ezt a minisztérium sem engedi meg. A városokból szerzett tapasztalat pedig óva figyelmeztet, hogy vízmérő óra nélkül ne kezdjetek vízvezetékhez, mert nagy a vízpazarlás. Most aztán arról indul vita, hogy hol kezdődik a vízpazarlás, a miért büntetni lehet. Hisz, ba a vizmérő órán mért vizet fogyasztjuk, megfizetjük, akkor nem büntethetnek. Megállapodnak jó sokára, hogy a díjszabásban közük, hol kezdődik a vízpazarlás. Egyetlen kutat sem tömnek el ! Füstös István is megszólal, hogyha betömik a kutakat, mi lesz az állatokkal ? Hörldr.: Örüljenek, hogy egészséges vizet adhatnak az állataiknak! Polgármester: Egyetlen kutat sem zárunk le, sorvadjanak el! Most aztán még egy vita: Grósz Ármin dr. szóvá teszi, hogy a közgyűlésnek semmi
