Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-09-14 / 71. szám

Nyilt-ter SZEPTEMBER 14. Sz. Sz kér. felni. — Prot: Szerénke 15. Cs. Hetf. sz. M — Prot: Nikod. A váci dalegyesület választmányi gyűlésé délután 5 órakor a városházán Városi képviselőtestület díszközgyűlésé délután 6 órakor 16. P. Korn. p. — Prot: Edit (7. Sz. Sz. Fér. s. - Prot: Ludmilla Hold k. 21 ó 46 p. nyug. 12 ó. 58 p. V B. 15. Kúp J. — Prot, B. 14, Titusz n Nap k. 5 ó. 40 p. nyug. 18 ó. 8 p. Nyitva a városi népkönyvtár cl. e. 10—12-ig Nyitva a Szent Antal gyógyszertár üác sportja a fővárosi újságokban A következő sorokat kaptuk: Igen tisz­telt Szerkesztő ur! Látom a készséget és jóindulatot, a mellyel b. lapjában városunk sportját felkarolja, ezért bátorkodom az alábbi sorok közlésére felkérni. Megle­pődve olvassuk az egyik fővárosi sport­lápban hétről-hétre, folytatólagosan egyes helybeli csapatokra vonatkozó rosszindu­latú, vagy hozzá nem értő tudósításokat, a melyekkel a csapatok teljesítményeit igyekszik a valóságnak meg nem felelően lekicsinyleni. Bár ezek a rosszindulatú tudósítások nem befolyásolják városunk fejlődő sp írtját, még is e helyen szót kell emelnem az ellen, hogy egy helybeli fiatal ember, a ki ennyire „sportanalfa­béta“, ilyen megbízatást vállaljon és Ízlés­telenül elfogultságot tanúsítson testvér­egyesületekkel szemben. Ezt a cikket azért is nyilvánosságra kell hoznom, mert mindazok a sportférfiak, a kik a legutóbbi bajnoki mérkőzéseket figyelemmel kisér­ték, megütközéssel olvasták a „letört csa­patokéról szóló tendenciózus híreket, a mi­kor ezeknek épen ellenkezőjéről győződ hettek meg. Azt hisszük, hogy ez a fővá­rosi sportláp is tudomást fog szerezni a megbotránkozásról, hogy jelenlegi, talán még kiskorú váci tudósítója a hozzáértést és elfogulatlanságot ennyire nélkülöző hí­rekkel látja el és a jövőben a váci sport híreit higgadt és elfogultságát legyőzni képes sportférfi útján fogja megszerezni. Miklóssy igazgató bajai az újpesti Qiafaa Lujza-szinház körűi Nemrégen közöltük, hogy a nálunk is jólismert Miklóssy Imre kapta a sok vihart ért újpesti Blaha-színház bérletét. De sok baj van vele. Rohamosan közeledik ok­tóber elseje, amikor kaput kellene nyitni Miklóssy Imrének, az új igazgatónak, A kapunyitás elé azonban egészen váratlan nehézségek tornyosulnak, még pedig ez­úttal nem a hatóságok részéről, hanem a háztulajdonosok oldaláról, a kik most a színházi büifé körül különböztek össze Miklóssyval. Először a házbér lefizetése körül voltak bajok. Miklóssynak nem állt rendelkezésére az előre lefizetendő ne­gyedévi házbér — 30 millió — mire a háztulajdonosok elzárkóztak a szerződés aláírása elől. A múlt hét egyik napján azután megjelent Miklóssy 30 millió koro­nával, kijelentve, hogy bérbeadta már a ruhatárat és a büffét. Ebből azután megint baj lett. A háztulajdonosok nem fogadták el a házbért, azt hangoztatva, hogy ragasz­kodnak a büffé fölött való rendelkezéshez. Ehhez egyébként az új igazgatóis ragasz­kodik és most e pontnál áll a szinház- nyitás ügye. Végül is megfognak egyezni. Miért jött vissza a hajnali gyarmati vonat? Ha a vonat elindul végállomása felé, a vasút történetében ritka, hogy visszafor­duljon, mielőtt útját megtette. Elemek emelte akadály, vagy nagy szerencsétlen­ség az oka, ha nagy ritkán visszaérkezik kiinduló helyére vonat. Szombaton reggel, alig hogy egy fél­órája elment a balassagyarmati u. n. mo­toros vonat, (melyet különben mozdony húz, mióta a motorok befagytak) jelzi a felső őrház a forgalmi hivatalnak, hogy tolat vissza a vágányán az állomásba. Ez ugyancsak ritka eset, hát az egész sze­mélyzet kitódult a vonatot várni. Mikor a vonat megállt, a paklikocsiból egy moz­dulatlan testet emeltek le. Neumann Henrik mozdonyvezető volt. A gyarmati motoros két mozdonynyal ment ki Vácról szombaton, pontosan me- netrent szerint, reggel 5 óra 15 perckor. A második mozdony félhidegen futott, mert szolgálatát később, a vonalon kellett volna megkezdenie, addig pedig nem fűtik fel teljes gőzre. Ezen ment Neumann Henrik mozdonyvezető egy fűtővel. Neki nem kel­lett a vonatra, vonalra vigyázni, ezt elvé­gezték az első, vontató mozdonyon, ő arra ügyelt, hogy gépe használható állapotban van-e ? A hol a fővonal elválik a vicinálistól, Neumann a mozdonyán éles csikorgást vett észre. Menetközben leereszkedett a lépcsőn és a két korlátba kapaszkodva mélyen kihajolt, hogy megfigyelje, mi okozza a gép szokatlan hangját. Ekkor értek a magyarkúti állomásjelzőhöz. Már I megállapították, hogy ez a jelző 142 centi­méterre van a sínektől, tehát Neumannak még ennél is távolabb kellett kihajolnia, j Nem vette észre, hogy ehhez közeledik a haladó vonat, az oszlop iszonyú ütést mért a túlgondos mozdonyvezető fejére. Néhány pillanat múlva állt is a vonat, de a sze­gény ember már alig lélegzett. Az utasok közt orvos is akadt, a ki rögtön bekötözte Neumann sebét, de látta, hogy aligha van segítség, mert a szerencsétlen mozdony­vezetőt az ütés a kis agyon érte. A kartársak gyorsan határoztak: a vo­nat nem folytatja útját, hanem visszatol Vácra, hátha a gyors beavatkozás meg­menti a kolléga életét. A mily gyorsan csak lehet, tolatott a mozdony, a vonat hátulja most elől volt és csakugyan negyed­óra múlva visszaérkezett kiindulási he­lyére, a váci állomásra. Szegény Neumann mozdonyvezető már nem élt. Útközben kiszenvedett. 39 éves volt, Alsógödön lakott, három kis árvája siratja. Ä2 adófelszólamlási bizottságok nemsokára megkezdik működésüket. Lé­nyegesen meg fogja könnyíteni az adó- felszólamlási bizottságok feladatát az a körülmény, hogy a kormány az 1927 V. törvénycikkben nyert felhatalmazás alap­ján az általános kereseti adónál, a jöve­delemadónál és a vagyonadónál a kisebb adótételeket 1927-re megrögzitette és itt csak szórványosan történt uj adókivetés. Az 1926 V. törvénycikk indokolása arról informál bennünket, hogy például a jöve­delemadónál a szóbanforgó kisebb adózók az összes adózó feleknek 907o-át kép­viselik. Köszönet nyilvánítás Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek és jóakaróinknak, kik szeretett férjem, illetve édes apám elhunyta alkalmából részvétüket kifejezték és a végtisztességadáson is megjelentek, különösen pedig a postahivatal tiszti és altiszti karának ezen az úton fejezzük ki hálás köszönetünket. Vác, 1927 szeptember 11. A gyászoló Varsányi-család. Vasárnap nagy ünnepe volt Hóyt'ád verőcének Vasárnap lélekemelő ünnepség kereté­ben tartották meg a nógrádverőcei MANSz által ajándékozott levente-zászló felszen­telését. Az ünnepségen előkelő közönség jelent meg. A zászlóanyai tisztséget dr. Zsit- vay Tiborné, dr. Mayer Károlyné és Mohos Jánosné vállalták. Ott volt az ünnepségen Zsitvay Tibor dr., a képviselőház elnöke, Mayer Károly dr. földmivelésügyi állam­titkár, Pályi Pál főispán, Baross József dr. alispán, Karácsonyi Endre államtitkár, Péteríy Antal ezredes, a központi MANSz képviseletében Z. Huber Gizella és még sokan a megye és község társadalmi ki­válóságai közül. A zászlót a róm. kát. templomban Friedrich Sándor esperes­plébános szentelte meg, a ref. templom­ban pedig Makkay Sándor evangélikus lelkész áldotta nr g. Majd a községháza előtt Zsitvay Tibor dr. mondott beszédet. Az izzó hazafiasságtól átitatott, szivbe- markoló beszédben buzdította a leventé­ket, hogy összetartással, szeretettel, ha­zafiassággal újra feltűzhetik még ezt a zászlót a Kárpátok bérceire. A nagy tapssal fogadott beszéd után Mohos Já­nosné, a verőcei MANSz elnöke adta át a zászlót kedves szavak kíséretében a levente-csapatnak. A zászlószegek beve- rése után bankett volt, este pedig a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ren­dezett sikerült nagy irredenta ünnepséget. Eäsö váci, a ki nagyot repüli Lehet, hogy a mátyásföldi repülőtér 10-30 percre már látott váci embert, a ki a gépmadárba, rövid útra felkapaszkodott, de hosszú repülést még senki nem vég­zett, csak Ottó József, ki e héten Károly fiá­val elment Bécsbe, aMessére-repülőgépen. Reggel hét órakor szálltak be, hárman voltak utasok és félkilenckor már az as- perni repülőtéren nyitotta ki a szalutáló gépember szigorúan lezárt kabinjukat. Eleinte 1500 méter magasan repültek, de mert köd tengerbe jutottak, a repülőgép kétezer méterre emelkedett s ebben a magasságban tette meg útja javarészét. Innen már az embereket nem lehetett megismerni, a házak is apró játékszernek tűntek fel. Repültek vagy 120 kilométeres sebességgel és minden baj nélkül értek földet a volt császárváros előtt. — Csak az a kár, mondja Ottó József, hogy a legmodernebb közlekedési eszközt nem választottam visszafelé való utarnra is, a mit úgy megszerettem. A legmoder­nebbel mentem és a legócskábbal jöttem : ‘ tizenkét óráig hozott haza a gőzhajó Vácra. Halálozás Özv. Széli Józsefné élete 75-ik évében kedden délután elhunyt. Széli' Kálmán dr. püspöki titkár és Széli József dr. teológiai tanár az elhunytban édesanyjukat gyászol­ják. Temetése csütörtökön, szeptember 15-én délután 4 órakor lesz az alsóvárosi temető Virter-kápolnájából.

Next

/
Thumbnails
Contents