Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-09-04 / 68. szám

ára 16 fillér. 41-ik évfolyam. 68. szám Vác, 1927 szeptember 4. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkisit kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám ára ........................... Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3 P 60 fiii. 4 P 80 fül. — P 16 fill. Felelős szerkesztő és lapiulajdo^os BERCSÉNYI DEZSŐ Csáky-ut 4 sz. (iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Nagy Péter könyve Lapunkban megjelent s A siketnéma- oktatás története című könyv ismerteté­sének kibővítését célzó cikkre az alábbi két választ kaptuk : Nagy Péter könyvét teljes tárgyilagos­sággal méltattam a Váci Hírlap e hó 14-iki számában. A 28 iki számban valaki meg­támadja a könyvet, mert Borbély Sándor működését nem látja benne eléggé ki­domborítva és azt állítja, hogy a sn.-fog­lalkoztatóról nincs henne megemlékezés. Noha a könyv magyarul a Sn.-intézetek címet viseli, mégis 3 oldalon át foglal­kozik Borbéllyal, pedig az egész könyv 40 (helyesen 34) lap, az érdemes tanfér- fiúnak a képét is hozza és a két foglal­koztatót (noha ezek nem tanintézetek) képekben is bemutatja, szóval a címénél többet ad. A kákán csomót keresést tehát vissza kell utasítanom, a könyvet meg­védelmeznem és a bírálat elfogulatlansá­gát megállapítanom. (Tv. dr.) * Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Utóbbi bírálóm az „elfogulatlan tárgyilagosság“ nevében két dolgot kifogásolt. Engedje meg k. szerkesztő uram, hogy az elfogult­ság vádjával szemben e helyen röviden védekezhessem. Mint mindennek a világon, úgy az én szerény kis munkám létrejöt­tének is megvan a maga története Heinicke Sámuel, a német siketnéma-oktatás meg­alapítójának emlékezetére, születésének 200, évfordulója alkalmával, a többek között a siketnéma-oktatás történetének illusztrálására egy nagy képes-albumot is adtak ki, melynek magyarországi részé­hez az anyagot tőlem kérték be. Hogy feladatomnak minél jobban megfeleljek, megírtam hozzá a magyar siketnéma-ok­tatás rövid történetét és pedig életrajzi alapon, mert a megjelenő mú szellemének ez felelt meg legjobban. Munkámra a szerkesztő azt válaszolta, hogy legjobban szeretné azt eredetiségénél és érdekes­ségénél fogva egész terjedelmében le­közölni, de minthogy egy 3-400 oldalra tervezett s a világ siketnéma-oktatásának történeti alakjait magába foglaló munká­ban a magyarországi részre 40-50 oldalt nem szánhat, arra kért, hogy abból csak a legérdekesebb alakokat, esetleg meg­rövidített formában is adhassa közre. Egy­úttal késznek nyilatkozott, hogy a már kiszedett résznek felhasználásával sajtó alá rendezi az egész könyvemet s mint­hogy közben a kiadó a fizetési részleteket illetőleg is a legmesszebbmenő kedvez­ményt helyezte kilátásba, belementem az üzletbe. És minthogy szegény ember létemre, a mai nyomasztó viszonyok mel­lett, nem mertem nagyobb vállalkozásba bocsátkozni, a könyvem csak megkurtitott alakban jelenhetett meg. Ezek előrebocsátása után lássuk mégis, hogy az adott helyzet mellett, mit és mennyit irtani én könyvemben Borbély Sándor ny. igazgató úrról ? Életrajzi- és tanulmányi adatai mellett kiterjeszkedtem irodalmi működésére s a nevével kap­csolatban felsoroltam mindazokat a nagy­szerű alkotásokat, a melyek az u n. Náray- regime idején létrejöttek s hozzátettem, hogy ezek legtöbbjének nemcsak a kez­deményezője és szervezője, hanem meg­alkotója és végrehajtója is volt. Majd pedig megállapítottam, — talán némi el­fogultsággal, de mindenesetre jóindulatú elfogultsággal —, hogy a mig Borbély Sándornak, mint szaktanácsi előadónak módjában állott a gyógypedagógia ügyeit irányítani, a magyar siketnéma-oktatás és vele a siketnémák váci kir. országos intézete is fénykorát érte el. Eanél többet, adott helyzetben, még Borbély Sándorról sem álkttt módomban elmondani. A mi a fiúfoglalkoztató ügyét illeti, itt meg kellett elégednem azzal a megcson­kított szöveggel, a mit a német szerkesztő a nagy képes atlaszban leközölt. A mun­kám ugyanis legnagyobbrészt annak külön lenyomata. Azonban igy is benne van mindaz, a mi a dolog érdemi részéhez tartozik s a mit ezt illetőleg kritikusom is fel kivánt vétetni. Hogy N. Szabó Sánd >r volna a fiúfoglalkoztató megalkotója, most hallom először. Hisz ilyenformán nulliíi- kálni lehetne Borbély Sándornak és min­den más tervezőnek, szervezőnek minden érdemét. Lám, lám. Fentebb kevésnek találtatott az a sok, a mit Borbély Sán­dorról Írtam, itt meg azt a keveset, a kezdeményezés tényét is elvitatják tőle. Azonban, ha ezeket az adatokat annak idején rendelkezésemre bocsátják, mint ahogy azokat ismételten kértem, minden­esetre ebben az értelemben állapítottam volna meg a fiúfoglalkoztató megalkotá­sának a tényét. így azonban ezt illetőleg az intézet értesítőire és egynémely bará­tom, kartársam tájékoztatására voltam utalva. Ezek -alapján azonban .csak a következőket állapíthattam meg: 1. Mindkét foglalkoztató a „Váci és Vác- vidéki Magyar Védő-Egyesület“ és a „Siketnémákat Gyámolitó Váci Egyesület“ együttes kreációja. Mindkét egyesület elnöke pedig Borbély Sándor volt s a tisztviselők legnagyobb része a tanári testület tagjaiból került ki. 2. Mindkét foglalkoztató az anyaintézet­ben kezdte működését, ez védte, gyámo­lította bölcsőjében s ennek védőszárnyai alatt, anyagi- és erkölcsi támogatása mellett indultak önálló útra. 3. A fiúfoglalkcztató részben az anya­intézet tulajdonát képező telken s az anya­intézetnek hagyományozott H. Nagy Sán- dor-féle alapítványból épült fel. 4. Az anyaintézet még ma is kötelesség- szerűleg védi, gyámolitja a foglalkozta­tókat, főleg a leányfoglalkoztatót, a mely még ma is vendégjogot élvez az anya­intézetben. Mindezekből azt a következtetést bátor­kodtam levonni, hogy a foglalkoztató- intézetek az anyaintézet hajtásai, ágazatai (Zweiganstalten) és nem filiáléi. Még egyet! Azt kifogásolta, hogy nem közöltem a munkámban a fiúfoglalkoztató intézeti képét. Igaz, az intézet nemsokat mutató frontiscipiumi képét nem közöltem, de bemutattam helyette az iparüzem szempontjából sokkal fontosabb és érté­kesebb gépműhely igazán imponáló képét, a mit a különben kitűnő üzleti érzékkel biró Kondra Mihály igazgató is bizonyára helyeselt. Nagy Péter siketnéma-intézeti igazgató. Sh«»y püspök Vácon Az uj székesfehérvári püspök pénteken délután főpásztorunk látogatására váro­sunkba érkezett. Kíséretében van Potyondy Imre dr. pápai kamarás, püspöki iroda­igazgató. Látogatást tett azután a püspök polgármesterünknél is, a kihez rokoni kö­telékek fűzik. Kodak sportdélutánja Ma, szombaton rendezi a Kodak Szóra- koztatató Egyesület szokásos évi sport- délutánját fél három órai kezdettel a gyár sporttelepén. Az ügyes kézzel összeállított sportszámok a komoly atlétika mellett a humornak is tág teret engednek s igy előre láthatólag a gyár sportfiainak férfias vias- kodása mellett sokat fog nevetni a közön­ség. Lesz tojásfutás nők és férfiak részére, magasugrás, összekötött lábú futás nők és férfiak részére, távolugrás, 66 méteres gyorsúszás, kerékpár lassúsági verseny, akadályíutás, tű és cérnafutás, a melyben a nők társat választanak maguknak, taliga­futás, kötélhúzás, és zsákbafutás nők és férfiak részére. A győztesek értékes dija­kat kapnak, a miket Davey Ernőné oszt ki a verseny végén. Este kilenctől reg­gelig tánc lesz. Adói kell fizetni ! A városi adóügyosztály figyelmezteti az adóhátrálékosokat, hogy szeptember hó 10-ig fizessék ki bátrálékukat, mert 12-én megkezdődik a lefoglalt zálogtárgyak ösz- szehordása, a mi külön költséggel jár. Leventék figyelmébe A levente egyesület közli, hogy ma, vasárnap reggel fél nyolckor megkezdő­dik a leventeoktatás. A ki a vasárnapi csoportba tartozik, beosztási helyén pon­tosan jelentkezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents