Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-08-14 / 63. szám

2 VÁCI HÍRLAP m: LESZ A HÉTEN! AUGUSZTUS m M Iff B- 10. Ozséb. — Prot, B, 9. Ozséb B #s Wb Nap k. 4 ó. 53 p. nyug. 19 ó. 16 p. A Petőfi-asztaltársaság kirándulása Felsőgödre D. e. 9 —12-ig Jóbarátok befizetése a Nagysör­házban. ' ,, , ,. D. e. 10 —12-ig Jóbarátok, befizetése a Maternynei és a Flekensteinnél. VTE műsoros estélye a Lőházban Curia Kertmozgó : Farsangi mámor Nyitva az Irgalmatok gyógyszertára 15. H ss Nagyboldogasszony — Prot: A'lária VSE evezős vacsora és táncmulatsága a Lőházban. VÁC—VTE komb. csapatok mérkőzése a pokoli pályán. MAC amatőr csapat—Reménység mérkőzése a vásártéri pályán. Nyitva a Városi gyógyszertár IS. IC* Rókus hv. — Prot: Abrahárn IT. Sz. Jácint hv. — Prot: Anasztáz 18. Cs. Ilona csász. — Prot: liona I9. P. Lajos pk. — Prot: Fiúba AH Szt. István kir. — Prot: István kir. dáaíwB Hold k. 23 ó 9 p. nyug. 13 ó. 54 p. Lövészegylet évi rendes közgyűlése d. u. 6 órakor. Nyitva a Szent Antal gyógyszertár Cserkészélet a Dunán jelentés a váci kegyesrendi gimnázium cserkészcsapatá­nak idei vizi-táborozásáról. Néhány rövid sorban kellene beszámol, nőm arról a felejthetetlen nyolc napról- melyet a váci cserkészcsapat 12 tagja vizi mozgótáborban töltött el a Győr— Paks közötti útvonalon. Csak itthon vettük észre, hogy mekkora utat tettünk meg. Egymásután maradoztak el a nagyobb duna-melléki városok, melyek közül Győrben, Komáromban, Esztergom­ban, Szobon (vámvizsgálat), Nagymaroson, Vácon, Ercsiben, Dunaföldváron’és Pakson ki is kötöttünk, főleg élelmiszer-bevásár­lás végett. Első éjszakánkat a „Sas“ hajón töltöttük, majd Gönyü alatt, Nyergesujfalu alatt, Verőcével szemben, a csepeli lőszergyár mellett, Kulcspusztán, Solt közelében és vissza a Deák Ferenc hajón éjszakáztunk. Ha jellemezni akarnám vizi-táborunkat, azt mondanám, hogy a derű és a han­gulat tábora volt. Érdekes jelenség, hogy az erősen igénybevett szervezet mellett, talajra találtak a lélek és a szellem virágai is. Ezt tartom a viziút legfőbb eredményé­nek, mert kétségtelenül a cserkészszellem nevelő hatásának volt a produktuma. Talán az erős ellentét az iskolaév fára­dalmai és egy, az ősemberihez visszatérő primitiv életmód között, mely telítve a legnemesebb tartalommal: az Isten, a Haza és a Testvér tisztult fogalmával, — öntött erőt a gyenge tagokba, hogy mo­dern argonauták módjára verekedjük át magunkat azon a 251 km.-en, a mely számunkra megérlelte a megvalósított életideál örömének aranygyapját, a melyet mi, a modern kor páncélos lovagjai nem a nyakunkba, de a szivünk mélyén büsz­kén viselünk is. Utunk mint sportteljesítmény sem meg­vetendő . napi 40 km.-es átlag 14—16 éves fiúkkal, a forrón tűző nap perzselő suga­rainak kiszolgáltatva, többnyire szél ellen evezni a súlyos lapáttal, kifáradt testtel este láboit verni — főzni —, éjjel őrködni és szembenézni az egyedültöltött vigilia széparcú lantornával: nem volna-e jó most puha ágyban pihenni, szerető szülők közeiének jóleső tudatával, biztonságban, munka nélkül élvezni a megérdemelt pihenőt ? Derék polgártárs, a ki talán megmoso­lyogtad már a marcona arccal, büszke öntudattal lépegető cserkészt, hidd el, hogy egy sem volt, a ki e kemény najmk küzdelmes perceit még halvány kívánság alakjában is felcserélte volna az otthon puha kényelmével. Vájjon érdemes e? Óh látni, a mint a nap, mint vérvörös tűzgolyó, áttöri az ég hamuszin kárpitját és gyenge piros sugara lágyan megvilá­gítja a festői két csónakot kezdetleges vitorláival és a háttérben félmeztelenül mosakodó fiúk hangos társaságával, látni, a mint a gyenge karoktól feszitett hatal­mas lapátról ezüstös golyócskák táncolnak lefelé és elvesznek a felborzolt habok pirosló rengetegében, hallgatni azt acsodás hangversenyt, a melyhez hasonlót nem produkál ember, midőn a nap első fényi csóvája felcsókolja éjszakai pihenőjébő- az Isten legbuzgóbb dicsérőit, érezni azt a bóditó tiszta illatot, melyet a sok millió virág a hajnali harmat párájával útba- bocsát, elmerülni ebbe az örök szépbe, melynek kincstárából évezredek óta merí­tenek a költők, művészek és zenészek, — óh vájjon érdemes-e ezért felcserélni a dagadó párnák puha melegét? Naphosszat versenyt dalolunk az egek madaraival és vidáman forgatjuk a lapá­tot, mert nekünk a munka nem robot, hanem önként válalt kötelesség. És midőn a napos kiosztja az aratót megszégyenítő kenyér-kolosszust és szalonna monstru­mot, a mely jobban esik, mint otthon a pástétom és a torta, pedig milyen kemény és kényelmetlen itt minden; oly jó arra gondolni, hogy mennyire nincs rászorulva az ember a technikai kultúra csodás kényelmet biztositó vívmányaira, mennyire emberibb ez az életmód a maga eredeti tisztaságában, a hol a szeretet a jelszó és Isten neve hangzik az egyszerű ebéd előtt és után. Délután felfrissülünk a Duna, hűs vizében és vidáman játszunk, mig a parancs szava véget nem vet a pajzán örömöknek. Ha van szél, vitorlával megyünk. Óh mily öröm, midőn a szellő dagadóra feszíti az oromvitorlának kinevezett sátorponyvát és jobbra-balra hajlítja az árbócrúddá elő­léptetett csáldyát ... és mi repülünk . . . és lelkünk szárnyas szellemét ölébe veszi a nyájas Zephir . . . tulrepü! a tájék le­nyűgöző szépségein és oda száll, a hol tilos magyarul örülni az életnek . . . De olajággal tér vissza; a remény szi- vetviditó zöld olajágával. Az alkonyodó csendben felhangzik a sok irredenta nóta, a mely egy csapásra komoly ünnepi voná­sokat rajzol a legkisebb fiú lágy profiljára is és ökölbe szorítja a nagyobbak kérges kezét. És végül a szent fogadalom, hogy hiszünk Magyarország feltámadásában, melyet százszorosán adnak vissza a par­tok és magába issza az öreg Duna, hogy levigye délre, Nándorfehérvárra, onnét Orsovára . . . De ime, a nap sugarai már gyengén tűznek és nekünk éjjeli szállásról is gon­doskodnunk kell. A legközelebbi kies helyen lecövekeljiik csónakjainkat, az egyik csoport a vacsorafőzéshez kezd, a többi néhány perc alatt állítja fel a sát­rakat. Közben a nap, a mi jó öreg úti­társunk, mégegyszer lángbaboritja a fel­hőket és biborpalástot térit a környező hegyekre, hogy átadja helyét a méla, csendes holdnak. „Visszanéz mégegyszer mérges tekintettel“, talán azért, mert utolsó sugara megizlelte a készülő gulyás zamatos szagát. Mi pedig búcsút intünk az irigy Vándortársnak és kajánul kezdjük szürcsölni a konyhaművészet e remekét, mig Ó a holnapi harmatig koplalni kény­telen. Vacsora után esti ima, lelkiismeretvizs- gálat, parancskiadás — komoly percek. De már világit amott a tábortűz barátsá­gos lángja és hivogatóan ropognak a rőzsegalyak. Soh’ sem volna vége a vidám daloknak, tréfáknak és életöröm egyéb kedves megnyilvánulásainak, de egyik­másik demonstrál Arany verse ellen : előbb elhallgat, azután nagyot koppan — a feje. No még Krasznahorkát fiúk . . . és nemsokára „az édes álom pillangó Nyilt-ter Ügyfelem megvette özv. KollmannLipótné GrófCsáky Károly-út 22. szám alatti sütödéjét. Felhívom az eset­leges hitelezőket, hogy követeléseiket 8 napon belül annál is inkább jejenisék be, mert a későbbi bejelen­téseket nem veszem figyelembe. Vác, 1927 augusztus 13. Blauner Miksa dr. ügyvéd Köszönetnyilvánítás Mindazoknak a jó ismerősöknek, jóbaráioknak és rokonoknak, kik szeretett édes apánk, Koncsek Lukács végtisztességadásán resztvettek s ezzel is szívünk nagy fájdalmát enyhíteni óhajtották, valamint Breischneider Vilmos és fia cipőgyár munkásainak, kik személyes megjelenéssel fejezték ki részvétüket, ezen az úton mondunk hálás köszönetét. Vác, 1927 augusztus 10. A gyászoló család. képében, elvetődött arra tarka köntösé­ben“, a jóságos tündér birtokába veszi a tájat és csak az őrség kemény lépése zavarja a békák zenéjét . . . Elhiszed polgártárs, hogy jó, szép és kellemes cserkésznek lenni. Láthatod, hogy mi nem merev doktrínákat követünk, hanem szivünk nemes érzéseit hámozzuk ki a mindennapi élet szürke burkából és igyekszünk kialakítani magunkból az „emberebb ember“ és a „magyarabb magyar“ típusát. E munkában segítőtár­saink a Hit, a Hazaszeretet és a Természet. Ha végignézek e lenyűgöző szépségű nyolc nap emlékein, bátran merem ismé­telni Vörösmarty szavait: „Ez jó mulatság, férfimunka volt“ ! S. T. Mai szásnunK 6 oldal. M VÁCI iGgJcözelela'hi száma augusztus 21-én, vasárnap /e- lenilc meg. Hass miniszt er személyesei» adta át Gáli igazgatónak a kütsümtetést Vass József h. miniszterelnök szerdán Budapestre hívta Gáli Józsefet, hadiárva- intézetiink igazgatóját és meleghangú be­széd kíséretében tűzte fel mellére a kor­mányzó elismerését. A h. miniszterelnök hangoztatta, hogy a kitüntetésre méltó vezető férfiú munkásságával a legteljesebb mértékben meg van elégedve. Elismer© oklevél és érem két szövőgyára munkásnak Gönczöl Teréz 38 éve, özv. Szalay Pálné 30 éve áll a szövőkötőgyár szolgálatában s e hosszú idő után most a kereskedelmi miniszter is méltányolta szorgalmas, hű­séges munkásságukat, elismerő oklevelet küldött nekik. A kereskedelmi és iparka­mara pedig ugyanebből az alkalomból mindkettőt kamarai éremmel tüntette ki. A kitüntetéseket a gyár ajándékával együtt Starnberger Rezső igazgató adta át péntek délután a munkások jelenlétében buzdító szavak kíséretében az ünnepeiteknek. C ur la Kerlmozg ó SzoiiibatoUj Vasárnap, Vs9 órakor 5, 7, 9«kor HARRY LIEDTKE parádés szerepe, amelyben bizonyságot tesz arról, hogy nemcsak könnyed bohémiás szerepekben arat sikert, hanem melegség és szív lakozik benne és komoly szerelmes színész szelepekben is értékes színész FARSANG! HÁMOR Dráma 8 felvonásban Vörösbob Izgalmas sportdráma 8 felvonásban

Next

/
Thumbnails
Contents