Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-07-06 / 52. szám

2 Ml LESZ A HÉTEN? JULIUS 6. Sz. Izaias prof — Pröt: Eseaias D. e. 3/i 10 órakor Rendőrségünk házi ünnepe vitézzé avatott bajtársa tiszteletére. 7. Cs, Ciril és Met. — Prot: Ciril és Met. 8. P. Erzséb. kir. — Prut : Terez ________________ 9. Sz. Veronika — Prot: Lukrécia. Hold k. 14 ó 41 p. nyug. 0 ó. 36 p. m »• B. 5. Amália. — Prot.: B. 4. Amália. 8%i* Wm Nap k. 4 ó. 12 p. nyug. 19 ó. 58 p. Nyitva a városi Népkönyvtár MTE váci oszt túrája : Nógrádvár—Berkenye — Magyarkút—Verőce. Vezető Balázs Ferenc. Indu­lás reggel 8 órakor a csángóval. Váci Polg. Dalkör közgyűlésé d. e. 11 órakor az ipartársulatban Váci Polg. Fuvózenekar és Zenekedvelők nyári táncmulatsága a Lőházban. Nyitva a Városi gyógyszertár Krakker Ráimánné a E^lANSz ujj elnöke Pénteken este parfőmillattól volt terhes a városháza fehér közgyűlési tenne, hölgy­társaság lepte el a nehéz székeket: a váci MANSz elnökválasztásra jött össze. Pauer Jánosné rövidesen beleunt a dicsőségbe, az ő érdemeit méltatta Podhorányi József prelátus, igazgató s már is rátér a min­denki által tudott megoldásra: Krakker Kálmánná hosszú rábeszélésre hajlandó az elnöki tisztet vállalni. Nosza küldöttség ment az uj elnökért, künn pedig hozták a malomkerék-nagyságú virágcsokrot, a mivel köszöntik az uj elnököt. Nemsokára derűsen, roppant nagy éljenzés közt lépett be a küldöttséggel Krakker Kálmánná s ott, hátul a teremben fölösen drukkolt a férj, vájjon az első nagy nyilvános szerep­ben megállja-e a helyét a feleség. Hát nagyszerűen megülte. Podhorányi igazgató beszéde alatt ragyogott és csak mosolygott, aztán felállt és egyszerű, keresetlen sza­vakkal köszönte meg, hogy a választás rá esett. Meg akarja hálálni, dolgozni kí­ván a hölgyekkel és mindenki támogatá­sát kéri. — Majd megkérem még a polgármester urat is, szólt kedvesen, hogy ő is segítsen és virulni fog a váci MANSz. Helyeslés, nagy éljenzés, virágcsokor és a terem uj tervek megbeszélése között lassan kiürült. Piaristák áthelyezése Múlt számunkban jelentettük Szepesi Bódog árvaházi igazgató áthelyezését Magyaróvárra, most megjött a piarista tanárok áthelyezéséről szóló értesítés, melyből látjuk, hogy ez idén a változások a legszűkebb mederben történtek. Az is­merős tanárok közül csupán Schwarcz János nevét olvassuk, ki Debrecenből Nagykanizsára megy. A régi váci diákok­nak írjuk, hogy Szabó József nyugalma­zott tanár, ki eddig megszállott területen, Nagykárolyban élt, visszatért a csonka­országba s ezentúl a debreceni rendház­nak lesz tagja. Természetesen nem fog tanítani. Ezüstmise a barátoknál Nagy ünnep volt vasárnap a barátoknál. Pater Demeter ezüstmiséjét mondotta s hogy mennyire népszerű a nép egyszerű, csendes papja, mutatja, hogy az egész templom hívők seregével telt meg. itt volt a rendiőnök, itt volt Zadravecz István volt tábori püspök, ki a manuduktori tisztet töltötte be. Délben nagy ebédet adott P. Zeno g várd ián, melyre a világi társa­dalom több tagja is hivatalos volt. ______ V ÁC« HDUAP A hadiárv évzáróján Bent, a városban tengődik az élet. El­megyünk egymás mellett s olykor kalapot emelünk. Tovább nem érdekel senki, semmi. Idegenek fedeznek fel köztünk évek óta élő kiválóságokat, szépen virágzó intézményeket, tőlünk észre sem vett ter­mészeti szépségeket. Vasárnap délelőt- tönkint is odaipj Hantunk a templomba menő, vagy onnan távozó katonásan fegyelmezett századára a hadiárváknak. Futó mosoly, pillanatnyi jóleső megelé­gedés s elvonulván a század, elmosódik a benyomás. Ha egymásután négy vasár­napon nem ötlenének szemeinkbe e kis katonák, senkinek sem hiányoznának. Felhőfolt az alkonyi égen, melyet pár percre megaranyozott a lemenő nap su- gára s azután egybeolvadt az éj sötétjé­vel. Megvan-e még, vagy szertefoszlott ? Senkit sem érdekel. Pedig ez az intézmény megérdemelné, hogy minden váci szülő és nevelő láto­gassa. Csak egy napot töltsünk falai kö­zött figyelő szemmel, bíráló értelemmel, a szülő szivével, a nevelő elmélyülésével s már ingadozik bennünk az a sokszor hangoztatott igazság, hogy a családi kört a nevelésben semmi sem pótolhatja Sze­retem a gyermekeimet, fejlődésüket ag­gódó szívvel kisérem, napokon, éjeken át töprengek, mint szülő s mint hivatásos nevelő is azokon az eszközökön, a melyek segítségével belőlük szivem szerint való férfiakat neveljek, nehezen tudok tőlük egy napra is megválni — és mégis teljes lelki megnyugvással merném a hadiárvák intézetére bízni. Elismerésem nem feltétlen behódolás az intézeti nevelésnek, nem is lekicsiny­lése a családi nevelés értékének, de azon szellem mellett, a mely ennek az inté­zetnek a vezetőségét áthatja, megtalálom itt a családi szeretet melegét, veszedelmes túlzásai, megtalálom a társaslénnyé ne­velő intézeti életet, az egyént eltemető lelki egyenruházata és rideg szabály- szerűsége nélkül. Ezek a gondolatok foglalkoztattak s azt hiszem, minden szülőt is, a mikor a hadi­árvák szombaton megtartott záróvizsgá­latáról a legőszintébb megelégedéssel el­távoztam. Legyen ez a néhány sor szerény jutalma azoknak, kik önfeláldozó munká­val példát adtak mindannyiunknak s hadi­árváinkból testben, lélekben, értelemben, férfias magatartásban, kor- és tekintély­tiszteletben derék polgárokat nevelnek. A szép ünnepségen ott láttuk Pettkó Aladár h. államtitkárt, Ferenczy Emil min. tan., iparoktatási főigazgatót, Kris Géza min. tanácsost, az áll. munkaközvetítő igazgatóját, Hepp—Baján Ernő dr. min. titkárt, Puky Endrét, a képviselőház al- elnökét, vitéz Csécsi Nagy Imre altábor­nagyot s Krakker Kálmán polgármesterrel élén sok váci érdeklődő szülőt és nevelőt. Az elméleti vizsgálat sikerét felesleges részletesen ismertetnem, elég csak annyit megemlítenem, hogy hasonló eredmény­nyel minden szülőt boldoggá tennének gyermekei. A záró ünnepélyen a lélek és értelem esztétikai kulturáltságát tapasz­taltuk. Ének, zene, beszéd, szavalat, a szemekben ragyogó tiszta férfiasság, a kötelességteljesités megszokásával együtt járó nemes önbizalom látása könyekig meghatotta a hallgatókat. A tornagyakor­latokról nehéz újat mondanom. A test­nevelő művészet nyilvános porondján a leghivatottabb bírálókat is kielégítő ízlé­ses, ügyes gyakorlatok bámulatos fegyel­mezettséggel peregtek le előttünk, a leg­nagyobb dicséretére Tatarik Józsefnek, a ki most megválik az intézettől, olyan örökséget hagyván utódjára, a meíyet színvonalon tartani is hatalmas feladat lesz. Munkájának jutalmául, távozása alkalmá­val a minisztertől is meleghangú elisme­résben részesült s bennünket csak az------ ­vigasztal, hogy továbbra is a váciaké marad s tovább plántálja azt a szellemet, a mely a hadiárvák intézetében oly szép eredménnyel működik. Sok növendék részesült jutalomban, ki­tüntetésben, de nyugodt lélekkel állítom, hogy még a legkisebb hadiárva is kitün­tetést érdemelt volna. A turisták közgyűlése és dalestje Szombaton délután zúgó fergeteg, a bor­zalmasan szép természet vészes orgona­játéka mellett nyitotta meg Krakker Kál­mán dr. elnök a váci turisták egyesületé­nek második rendes évi közgyűlését. Beszéde beillett a természet hatalmas sziníoniájába, a mely a világháború lezaj­lása óta borzalmas, szokatlan jelenségeivel gondolkozóba ejti a büszke embert. Élő tiltakozás az ellen, hogy a természet leg­tökéletesebb alkotása, a szívvel, értelem­mel megáldott teremtmény borzalmas pusztításaival versenyre kel az elemek mindent elsöprő erejével, ahelyett, hogy összetartással, egymás testvéries támo­gatásával tennék könyebbé az amúgy is küzdelmes életet. Bazsó Gábor jelentése eseményekben gazdag esztendőről számol be s a jelenlevő Vörös Tihamér büszkén tekinthet jó! megalapozott egyesületére. A 113 tagból álló egyesület áldozatkész­ségét és összetartását igazolja, hogy rö­vid két esztendő alatt már csinos vagyon­nal is rendelkezik. Este a Lőházban a váci turisták frissen alakult vegyeskara az esztergomi turista dalárdával együtt élvezetes hangversenyt rendezett. Derekas munkát végzett Pikéthy mester s a közönség megérdemelt meleg tapsokkal jutalmazta nehéz munkájának szépen érő gyümölcseit, az énekes höl­gyeket és urakat. Az esztergomi dalárdá­nak Vácon ez már a harmadik szereplése. Fejlődése erős iramban halad előre. A nehéz darabok előadásában őszintén gyö­nyörködtünk, bár nagyon sajnáltuk, hogy ők is a délutáni haragvó természet után igazodtak, szívesen hallottunk volna tőlük a csendes, napsütéses, vagy holdvilágos természetbe illő könyebb darabokat is. Brodszky Ferenc tanár, cellóművész öt gordonkamű előadásával (köztük kettő Pikéthy mester szerzeménye) gyönyörköd­tetett bennünket, Matkovich Emmi pedig két szép magyar dalt adott elő kellemes, lágy mezzójával özv. György Elemérné megértő kíséretében. A tartalmas és jól összeválogatott műsort táncmulatság kö­vette s a fáradtsághoz szokott turisták öregje és fiatalja napsütéses hajnalig a legvidámabb kedéllyel maradt együtt. így számolt be nekem erről vasárnap reggel fiatalos kedvű alelnökiik: Miltényi Aurél. Másfél évre ítélték a váci feleséggyilkost Az őszi váci vásárra érkezett meg Duna­kesziről Horváth köszörüsmester feleségé­vel és az Uj világ ban szálltak meg. Az asz- szony vacsorát főzött az udvaron. A férfi türelmetlenül várta a tálalást, miközben parázs veszekedés keletkezett közöttük. A vita azzal végződött, hogy Horváth éles zsebkését, melylyel kenyeret evett, utána dobta az asszonynak s a kés a szeren­csétlen nyakába fúródott. Horváthné né­hány perc alatt elvérzett. A pestvidéki törvényszék Szekér-tanácsa most tárgyalta a bűnügyet és a köszörűst erős felindu­lásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértésért másfélévi börtönre Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents