Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-06-29 / 50. szám

41 -ik évfolyam. 50. szám. Vác, 1927 junius 29. * VÁCI HÍRLAP Politika» és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Felelős szerkesztő és lapfiulajdonos Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. BERCSÉNYI DEZSŐ Egyes szám ára ...........— P 16 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. {Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiStSér milliméter soronkint díjszabás szerint Kínából frásza főit egy váci frászlulajáonosfrászaspár Szép szál fiatal ember, nagy energiát, intelligenciát eláruló szemekkel. Egy vál­lalkozó magyar, kinek, ha munkáról van szó. nem a világ közepe ez a csonka or­szág, honnan nem szabad mozdulni A vi­lág minden nációja mer, megy és dolgo­zik, ő azon kevés magyarok közé tartozik, a kik erőt, kitartást meríteni haza jönnek a további nagy munkához, de itthon sen­kinek a kenyere nem kell, senki protek­ciója, mert tízezer és tízezer kilométer távolban, Kínában maga alapozta meg dol­gos iparkodásával jó sorsát. Harminc éves. Nyitott szemmel jár a merő idegenben, lát, tapasztal, öröm vele beszélgetni. Neve : Hasenőrl Ferenc, főhadnagy volt az egri hatvanasoknál. A felesége bájos, szép és vakmerő asz- szonyka. Leánya Szász Sándor áilamvasuti volt főellenőrnek, ki itt végezte iskoláit Vácon és innen nősült. Bállá Istvánnénak a rokona, kinek az a Burgundia-utcai ház a tulajdona, mely a Dunánál egy gyönyörű kilátásos házban végződik és az alsóvárosi gyerekek minden ideálja: a két ház közt elterülő valóságos, szép termő szőlő bir­tokosa. Szász Sándorné leányával csendes öz­vegységben Egerben élt. A háború után Kínából levél érkezett. Olyasféle volt benne, „hogyha nem felejtett el és még szeret, reszkirozza meg a nagy utat; jöj­jön utánam — megesküszünk . . .“ És a bátor egri kisleány (mit nem tud a sze­retem!) eUnáult a világba, hajóra ült, hetek, hónapok múlva kikötött Kínában. Mig a formaságokat elintéztek (háború után az idegenek házasságkötése sem ment simán Kinában, hát még a vesztes magyaroké, kiknek már képviseletük sem volt, azt sem tudták, ki nációja) egy an­gol házaspárnál lakott a kedves menyasz- szony. Aztán a fiatal férj ujult, friss kedv­vel fogott a munkához, a melynek megint gyümölcse lett: egy napon, mikor épen nagyon romlásban volt a magyar korona, angol fontutalvány érkezett Kinából Bállá Istvánné nevére, a melyen HasenŐrlék megvásárolják a szép váci dunaparti házat, a melyről előzőleg oly sok kedveset me­sélt a sárga Jan-Ce-Jang partján az ő hű­séges élete párjának . . . Most mindketten a hosszú, hosszú út után, a földgolyóbis másik feléről hazaér­keztek megnézni a dunaparti kilátásos házukat, melyben öregségükre visszavo­nulnak, hogy meglátogassák a boldog mamát, a váci rokonokat, Kmetty István járásbirósági főtisztet és Göndör Sándor dr. ügyvédet. ; Öröm Hasenőrl Ferenccel beszélgetni. : Lát és agyán át megszűri, komoly konzek­venciákat von le azokról az események­ről, melyek ha messzi távol is történnek tőlünk, egész világra való kihatásuk ta- j gadhatatlan. — Hadifogságom után, 1919-ben kerül- i tem tiz napos utón Wladiwostokből Sang- : fiaiba, a kínai kereskedelem fókuszába, | kezdi érdekes előadását Hasenőrl Ferenc. Hamburgi cégnek lettem a tisztviselője, j nagy import-export cégnek s miután be- j váltam, néhány év múlva igazgatója. Vál- ! lalkozásunk nagyságáról adjon képet, hogy európai tisztviselőgárdánk mellett 70 kínai tisztviselőm van s hogy mi képviseljük a sok között a világhírű AEG villamossági vállalatot, a Junkers-műveket és ne tes­sék mosolyogni: a — Kristály-vizet Kiná­ban. Ez a viz rendkívül népszerű Kinában, minden angolnak főitaia a „Krisztali“* Külföldi 30 ezer él Sanghaiban, az idegen negyedben, melyre most az európai nem­zetek katonái vigyáznak. Lehetünk vagy negyvenen magyarok is. Van magyar or­vosunk is. — Kérem, beszéljen a kínai forradalmi harcokról, igaz, hogy a bolsevikiek győz­nek ? — Kina, mióta elkergették nemzeti di­nasztiájukat, mely több ezer éves, régibb, mint bármelyik európai uralkodóház, nem tud rendbe jönni. Pekingben levő kormány árnyékkormány, senki sem engedelmekes- dik neki, csak él a vámbevételekből,melye­ket az angolok kiadnak neki. Az Európában, Amerikában tanult kinai ifjúság modern eszméket hozott haza és látták óriási országuk elmaradottságát. Megalakult a nacionalisták pártja, melynek kormánya ma Hankauban székel. Ezek azt akarják, hogy Kína legyen a kínaiaké és kivált­ságokat egyetlen idegen nemzet se kapjon. Most azután az orosz bolsevisták érdekes módon kapcsolódnak bele a kinai polgár- háborúba. Rövid fél év alatt csak Han­kauban 140 bolseviki család telepedett le, vezetőjüket láttam, egy erélyes, 50 év körüli férfi: Borodin Mihály, a naciona­lista kormány orosz tanácsadója. Szovjet- Oroszország nagy tervekbe vágta fejszé­jét: A gyűlölt Anglia hatalmát Európá­ban soha megtörni nem tudja, ezért a gyarmatokra vetette magát, ahol Angliá­nak elképzelhetetlen nagy befektetése, kereskedelme és ipara van. Kinában az angolok ezer milllió fontja fekszik hajó­zásbari, földekben, gyárakban, ha innen ki tudná vetni, Angliában a munkanél­küliek száma rögtön százezrekkel szapo­rodnék, a kik itthon önmaguktól készí­tenék elő a talajt a bolsevizmusra. Lenin- tanitás, hogy a mely nemzet kisműveltségű, ott a bolsevisták a nemzeti alakulás mellé álljanak. Erre példa a mi szegény hazánk, a hol az intelligenciát is úgy ejtették meg, hogy majd ők fogják visszaszerezni a történelmi határokat, miután azt a Károlyi-kormá ly nem tudta. Kínáiban is rögtön a nxcionalista kormányhoz sze­gődtek a bolsik, tanáccsal, pénzzel a veze­tőket, munícióval, felszereléssel a katona­ságot látják el. Katonát nem adnak, de a tisz­tek egy része orosz, a repülőik mind. Előbb, vagy utóbb, de egész bizonyosan kirob­ban a nacionalista párt és a bolsevikiek köz' az ellentét s a mint az utánam kül­dött kinai újságban olvastam, Nankingban már is önálló nacionalista kormány alakult. De még együtt vannak és együtt harcol­nak a militaristák, az u. n. generálisok ellen. A generálisok mind saját zsebükre dolgoznak, a melyik területet elfoglalják, ott adót szednek maguknak. Ne tessék azt hinni, hogy Kinában véres harcok folynak. Nem. Ott bolseviki módra agitá­torokkal, nyomtatványok millióival megy a térítés. Ha aztán sikerül egy-egy csa­patot meggyőzni, azok fegyverestül szépen átsétálnak a másik táborba.* Minden a tisz­tektől függ, a kuli semmit sem tud, fogalma sincs, miért harcol. Katonát pedig mindig kapnak, mert az óriási Kina valamelyik részén mindig van éhinség, onnan annyi kulit hoznak, a mennyit akarnak — egy marék rizsért. Van-e kilátás igy győzelemre? — Ma még a nacionalista párt igen gyenge, ezért „harcol“ együtt a bolsevis­tákkal. De ősszel valószínűleg mégis el­foglalja a területeket. Ma Kina óriási rendetlenség. A nép folytatja a földek mivelését, a kereskedelem Tiencin, Han- kau, Kanton és Sanghai városokban zavar­talanul folyik, mert az idegenek a kínai­val igen jó megértéssel tudnak üzletet kötni. A kinai pontos fizető. — Hát csőd, kényszeregyezség nincs Kinában? kérdi Göndör dr. tréfálkozva. — Ilyen fogalomban nincs, mert a kinai nemcsak a vagyont, de az adósságot is örökli apjától. Az apa egyszerűen eltűnik, ott a 15—20 fiú. (Kinában, ha a törvényes feleség nem szül fiúgyermeket, tűri a törvény, hogy még 5—6 feleséget vegyen a férj.) Ezek aztán fizetnek kötelesség- tudó an. — Az angolokról kérünk most érde­kesebb részleteket. — Mig Oroszországnak semmi veszteni valója nincs, addig Anglia íőkereskedel- mének nagy részét vesztené. Az ő kezé­ben van a kereskedés, a hajózás, a gyárak tömege. A vámot kezeli, de nagyobb kinai

Next

/
Thumbnails
Contents