Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-06-29 / 50. szám
41 -ik évfolyam. 50. szám. Vác, 1927 junius 29. * VÁCI HÍRLAP Politika» és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Felelős szerkesztő és lapfiulajdonos Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. BERCSÉNYI DEZSŐ Egyes szám ára ...........— P 16 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. {Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiStSér milliméter soronkint díjszabás szerint Kínából frásza főit egy váci frászlulajáonosfrászaspár Szép szál fiatal ember, nagy energiát, intelligenciát eláruló szemekkel. Egy vállalkozó magyar, kinek, ha munkáról van szó. nem a világ közepe ez a csonka ország, honnan nem szabad mozdulni A világ minden nációja mer, megy és dolgozik, ő azon kevés magyarok közé tartozik, a kik erőt, kitartást meríteni haza jönnek a további nagy munkához, de itthon senkinek a kenyere nem kell, senki protekciója, mert tízezer és tízezer kilométer távolban, Kínában maga alapozta meg dolgos iparkodásával jó sorsát. Harminc éves. Nyitott szemmel jár a merő idegenben, lát, tapasztal, öröm vele beszélgetni. Neve : Hasenőrl Ferenc, főhadnagy volt az egri hatvanasoknál. A felesége bájos, szép és vakmerő asz- szonyka. Leánya Szász Sándor áilamvasuti volt főellenőrnek, ki itt végezte iskoláit Vácon és innen nősült. Bállá Istvánnénak a rokona, kinek az a Burgundia-utcai ház a tulajdona, mely a Dunánál egy gyönyörű kilátásos házban végződik és az alsóvárosi gyerekek minden ideálja: a két ház közt elterülő valóságos, szép termő szőlő birtokosa. Szász Sándorné leányával csendes özvegységben Egerben élt. A háború után Kínából levél érkezett. Olyasféle volt benne, „hogyha nem felejtett el és még szeret, reszkirozza meg a nagy utat; jöjjön utánam — megesküszünk . . .“ És a bátor egri kisleány (mit nem tud a szeretem!) eUnáult a világba, hajóra ült, hetek, hónapok múlva kikötött Kínában. Mig a formaságokat elintéztek (háború után az idegenek házasságkötése sem ment simán Kinában, hát még a vesztes magyaroké, kiknek már képviseletük sem volt, azt sem tudták, ki nációja) egy angol házaspárnál lakott a kedves menyasz- szony. Aztán a fiatal férj ujult, friss kedvvel fogott a munkához, a melynek megint gyümölcse lett: egy napon, mikor épen nagyon romlásban volt a magyar korona, angol fontutalvány érkezett Kinából Bállá Istvánné nevére, a melyen HasenŐrlék megvásárolják a szép váci dunaparti házat, a melyről előzőleg oly sok kedveset mesélt a sárga Jan-Ce-Jang partján az ő hűséges élete párjának . . . Most mindketten a hosszú, hosszú út után, a földgolyóbis másik feléről hazaérkeztek megnézni a dunaparti kilátásos házukat, melyben öregségükre visszavonulnak, hogy meglátogassák a boldog mamát, a váci rokonokat, Kmetty István járásbirósági főtisztet és Göndör Sándor dr. ügyvédet. ; Öröm Hasenőrl Ferenccel beszélgetni. : Lát és agyán át megszűri, komoly konzekvenciákat von le azokról az eseményekről, melyek ha messzi távol is történnek tőlünk, egész világra való kihatásuk ta- j gadhatatlan. — Hadifogságom után, 1919-ben kerül- i tem tiz napos utón Wladiwostokből Sang- : fiaiba, a kínai kereskedelem fókuszába, | kezdi érdekes előadását Hasenőrl Ferenc. Hamburgi cégnek lettem a tisztviselője, j nagy import-export cégnek s miután be- j váltam, néhány év múlva igazgatója. Vál- ! lalkozásunk nagyságáról adjon képet, hogy európai tisztviselőgárdánk mellett 70 kínai tisztviselőm van s hogy mi képviseljük a sok között a világhírű AEG villamossági vállalatot, a Junkers-műveket és ne tessék mosolyogni: a — Kristály-vizet Kinában. Ez a viz rendkívül népszerű Kinában, minden angolnak főitaia a „Krisztali“* Külföldi 30 ezer él Sanghaiban, az idegen negyedben, melyre most az európai nemzetek katonái vigyáznak. Lehetünk vagy negyvenen magyarok is. Van magyar orvosunk is. — Kérem, beszéljen a kínai forradalmi harcokról, igaz, hogy a bolsevikiek győznek ? — Kina, mióta elkergették nemzeti dinasztiájukat, mely több ezer éves, régibb, mint bármelyik európai uralkodóház, nem tud rendbe jönni. Pekingben levő kormány árnyékkormány, senki sem engedelmekes- dik neki, csak él a vámbevételekből,melyeket az angolok kiadnak neki. Az Európában, Amerikában tanult kinai ifjúság modern eszméket hozott haza és látták óriási országuk elmaradottságát. Megalakult a nacionalisták pártja, melynek kormánya ma Hankauban székel. Ezek azt akarják, hogy Kína legyen a kínaiaké és kiváltságokat egyetlen idegen nemzet se kapjon. Most azután az orosz bolsevisták érdekes módon kapcsolódnak bele a kinai polgár- háborúba. Rövid fél év alatt csak Hankauban 140 bolseviki család telepedett le, vezetőjüket láttam, egy erélyes, 50 év körüli férfi: Borodin Mihály, a nacionalista kormány orosz tanácsadója. Szovjet- Oroszország nagy tervekbe vágta fejszéjét: A gyűlölt Anglia hatalmát Európában soha megtörni nem tudja, ezért a gyarmatokra vetette magát, ahol Angliának elképzelhetetlen nagy befektetése, kereskedelme és ipara van. Kinában az angolok ezer milllió fontja fekszik hajózásbari, földekben, gyárakban, ha innen ki tudná vetni, Angliában a munkanélküliek száma rögtön százezrekkel szaporodnék, a kik itthon önmaguktól készítenék elő a talajt a bolsevizmusra. Lenin- tanitás, hogy a mely nemzet kisműveltségű, ott a bolsevisták a nemzeti alakulás mellé álljanak. Erre példa a mi szegény hazánk, a hol az intelligenciát is úgy ejtették meg, hogy majd ők fogják visszaszerezni a történelmi határokat, miután azt a Károlyi-kormá ly nem tudta. Kínáiban is rögtön a nxcionalista kormányhoz szegődtek a bolsik, tanáccsal, pénzzel a vezetőket, munícióval, felszereléssel a katonaságot látják el. Katonát nem adnak, de a tisztek egy része orosz, a repülőik mind. Előbb, vagy utóbb, de egész bizonyosan kirobban a nacionalista párt és a bolsevikiek köz' az ellentét s a mint az utánam küldött kinai újságban olvastam, Nankingban már is önálló nacionalista kormány alakult. De még együtt vannak és együtt harcolnak a militaristák, az u. n. generálisok ellen. A generálisok mind saját zsebükre dolgoznak, a melyik területet elfoglalják, ott adót szednek maguknak. Ne tessék azt hinni, hogy Kinában véres harcok folynak. Nem. Ott bolseviki módra agitátorokkal, nyomtatványok millióival megy a térítés. Ha aztán sikerül egy-egy csapatot meggyőzni, azok fegyverestül szépen átsétálnak a másik táborba.* Minden a tisztektől függ, a kuli semmit sem tud, fogalma sincs, miért harcol. Katonát pedig mindig kapnak, mert az óriási Kina valamelyik részén mindig van éhinség, onnan annyi kulit hoznak, a mennyit akarnak — egy marék rizsért. Van-e kilátás igy győzelemre? — Ma még a nacionalista párt igen gyenge, ezért „harcol“ együtt a bolsevistákkal. De ősszel valószínűleg mégis elfoglalja a területeket. Ma Kina óriási rendetlenség. A nép folytatja a földek mivelését, a kereskedelem Tiencin, Han- kau, Kanton és Sanghai városokban zavartalanul folyik, mert az idegenek a kínaival igen jó megértéssel tudnak üzletet kötni. A kinai pontos fizető. — Hát csőd, kényszeregyezség nincs Kinában? kérdi Göndör dr. tréfálkozva. — Ilyen fogalomban nincs, mert a kinai nemcsak a vagyont, de az adósságot is örökli apjától. Az apa egyszerűen eltűnik, ott a 15—20 fiú. (Kinában, ha a törvényes feleség nem szül fiúgyermeket, tűri a törvény, hogy még 5—6 feleséget vegyen a férj.) Ezek aztán fizetnek kötelesség- tudó an. — Az angolokról kérünk most érdekesebb részleteket. — Mig Oroszországnak semmi veszteni valója nincs, addig Anglia íőkereskedel- mének nagy részét vesztené. Az ő kezében van a kereskedés, a hajózás, a gyárak tömege. A vámot kezeli, de nagyobb kinai
