Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-04-06 / 28. szám
Ára 16 fillér. 41-ik évfolyam. ____________________________________ 28. szám.__1927 április 6. a VÁCI HÍRLAP Poiífgkai és fársc^almi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: J I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. I Felelős szerkesztő és laptulajdonos Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. fö&KCSÉS^YI ÖE2S© Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes szám éra ............................— P 16 fill. J díjszabás szerint Élni! Élni! Élni! Válasz a Váci Hírlap érdekes pályázatára Az élet — szenvedélyben és erőben mérhetetlen és a legszabadabb tevékenységre van alkotva. Ha így tekintjük az életet akkor nem szabad feltenni ezeket a kérdéseket: Mit is akarok tulajdonképpen, a mikor élni, élni vágyom ? Mért érzem azt életnek, a mire úgy vágyom ? és mi az tulajdonképen, a mire azt mondom, hogy ez igy nem élet. A szenvedélyben, változatokban, erőben mérhetetlen és gazdag életet mindnyájan éljük és élnÜDk kell. Igaz, hogy az életnek a folyása nem olyan könnyű, nem olyan sima, mint valamikor volt. Az életviszonyok megnehezedtek a háború óta és az ember sokszor közel van az összetöréshez, már már azt gondolja, hogy nem bírja tovább. De azért mégis megy. Az ember él tovább, mert élnie kell. Senkinek sem áll módjában, hogy életviszonyait, társadalmi helyzetét, kereseti körülményeit megváltoztassa. A szegénység, a deklasszirozottság épen olyan adott dolgok, mint a gazdagság, a beérkezettség, az emberiség magaslatain való tündöklés. Túl magas régiók felé nem szabad törekednünk. Élünk mindannyian, éljük sokszor keserves életünket és érezzük, hogy ez az élet. De az a baj, hogy nem tudjuk módját ejteni, hogy ebbe az életbe több öröm, több napsugár költözzék. Szinte kultúrái válságot élünk. Az a kultúra, a melyet az öregek mint adottat és szilárdan állót tiszteltek, a fiatalság előtt a bizalmatlanságnak a tárgya és a kétségbeesésnek a forrása. Nihilizmus támadt és cinizmus. A szellememberek a kétségbeesés örvényének a fenekére jutottak. Másrészt meg a túlfinomodás és saját erején való túlnövés tragikuma jelentkezett és ez az igazi hanyatlás. A modern ember azonban kezd kialakulni. És a modern ember kultúrájában a hangsúly már nem a pszihikai funkciókon és az érzékkulturán, hanem azon az intellektuson van, a melyet a természettudományok felfedezéseit és a technika vívmányait meg tudja érteni, mig ellenben az érzelmi értékeket az antik világnak szépségét és értékét már ke- vósbbé tudja élvezni. Hogyan hozzunk szépséget, lelkiemelkedettséget sivár életünkbe ? Kell valaminek lenni a tulajdonképpeni élethivatáson kívül, a mi a hétköznapiságon felemel és magasabb régiókba visz. És ez a valami az emberi természetek különbözősége szerint különféle. Lesznek, a kiket az irodalom, a művészet tud lelkesíteni. Hisz a művészet iránti sóvárgás végeredméj nyében lelki szükséglet kielégítése. Má- j soknak viszont a sport fog örömet sze- j rezni és annak űzésében találják meg ; lelkűk egyensúlyát. A turisztika pl. kö- j zelebb hozza az embert a természethez j és annak szemlélete felemeli a lelkét. A 1 rádió, a technikai vívmányok e legcso- dálatosabbja is sok embernek fog ünnepi hangulatot szerezni és sok emberrel fogja elfelejtetni az élet sivárságát. Ezek persze csak szórakozások, de azokra is szükségünk van. Széppé teszik életünket, leküz- dik fásultságunkat, javitják hangulatunkat, úgy, hogy alkalmasabbak leszünk sokszor élethivatásunk betöltésére és arra, hogy a kötelességünkről való fogalmaink tisztuljanak, mert hisz végeredményben arra kell törekednünk, hogy kötelességeinket j e földön a lehető legjobban teljesítsük. I És itt elérkeztünk a lelki életnek sok fon- . tos problémájához. j Szent Ágoston azt mondja vallomásai- | ban : „Nem volnék tehát, én Istenem, semmi ; sem volnék, ha Te bennem nem volnál, mert Tőled, általad és benned vannak miudenek.“ Mindennapi viaskodásában bizony sokszor megfeledkezik az isten képére leromlott ember, hogy Isten benne lakozik, sugallja a jót és képessé teszi a ! rossznak leküzdésére. Megfeledkezünk I életcélunkról, a mely nem lehet a hasnö- I vesztő jólét, epikureizmus, érzéki túlfinomodás, hanem rendeltetésünknek betöl- i tése azon kegyelmek segélyével, a me- ! lyeket a vallás és Isten szeretete nekünk j nyújt. Bűneinkre kell eszmélnünk, mert azok lelkünket aljasitják, a lélek nemesítésére és felújítására a bünbocsánat után ! sok nemes akarásra, erőre és imádságra í van szükség, hogy szellemerő maradjon | akkor is, ha befejeztük földi pályaíutá- ; sunkat. Dolgozni a megszakadásig, hinni és bízni ez a nemes lélek legfőbb feladata. Bízni kell erőnkben, mert minden erő termékenyít. A gondolat az érzéssel egyesül és értékeket termel, mind maga a gondol kodé és munkálkodó ember részére, mind pedig azok számára, a kik annak gyümölcsét élvezik. Szeretjük az életet úgy, a hogy kaptuk és a munka és a gondolat erejével leküzdjük kételyeinket és a sötétséget. Az élet az nemcsak az élvezetért van, hanem érte meg is kell szenvednünk. P. F. Gy. A váci erdöhivaial új vezetője A városházának egy kis szobájában nagy csendben dolgozik a váci kir. erdő- hivatal, melyet nem régen állított a földművelésügyi minisztérium. Most a hivatalos lapban olvassuk, hogy a miniszter Szecsődy József m. kir. erdőtanácsost Balassagyarmatról Vácra helyezte át az itteni erdőhivatal vezetésére. A volt váci diákok képviselőnknél A váci iskolatársak egyesülete abból az alkalomból, hogy Szabóky Alajos dr. államtitkár, nemzetgyűlési képviselő mandátuma átvételekor kijelentette, miszerint legszebb terveinek egyike, hogy Vác város haladását és felvirágoztatását előmozdítsa, üdvözölte. A meleg hangú üdvözlésre Szabóky képviselő az egyesület alapitó tagjai közé lépett s most Preszly Elemér diszelnök vezetése alatt egy küldöttség, melynek tagjai Szűcs István elnök, államtitkár, Acsay István tankerületi fő. igazgató, Korpás Ferenc reáliskolai igazgató és Jakabffy Kálmán posta és táviró titkár, egyesületi főtitkár voltak, kereste fel hivatalában a képviselőt. Szabóky képviselő nagyon hálásan fogadta az egyesület képviselőit s kijelentette, hogy az iskolatársak egyesületével, munkás tagjaival karöltve, szeretettel fog Vác jövő boldogulásán dolgozni. A kultuszminiszter ajándéka IV8 úzeumunknak Még élénk emlékezetünkben van kultuszminiszterünk beszéde, melyet volt képviselőnk beszámolója alkalmával mondott, melyben körvonalazta kulturprogramját, melyet akadályt nem ismerve, vas következetességgel visz lépésről lépésre a megvalósulás felé. Ritka egyéniség, ki nem marad meg az invenciónál, hanem elgondolásait egymásután váltja valóra. Nem csupán a célkitűzésnek mestere, hanem azok mesteri megvalósítója is. Kultúrpolitikájában, mint a beszámoló alkalmával tőle hallottuk, szerepet szánt Vácuak, helyet jelölt ki városunknak. Kijelentésének első megnyilatkozása napokban jutott Vácra, egy könyvsorozat alakjában. A Magyar Történelmi Társulat legújabb kiadványainak értékes sorozatát, az újkori történelmünk ritkabecsű forrásait ajándékozta múzeumunknak s egyúttal városunknak épen az 1627. szőnyi béke négyszázesztendős évfordúlóján, melynek előkészítő tárgyalásain a három fontos kérdés egyike, melyről oly nehezen tudtak határozni, — Vác hovatartózandóságának kérdése volt. E tartalmilag és anyagilag is értékes ajándék, jutalma annak a csendes, értékes munkának, melyet kultúr- egyesületünk folytat, melyre a miniszteri kegy és elismerés rásugárzása, az önzetlen munkának felsőbb helyről jött elismerése és értékelése örömmel tölt el bennünket. ruggyantából, vagy rézből előnyös áron szállni a 'Postvidélti Nyomda Vácon
