Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-03-29 / 24. szám

VÁCI HÍRLAP 3 VÁCI VIDANSA60K Csongor Gergely dr. gyűjteménye. Hanusz kutyáját egy vendég egyszer na­gyon megdicsérte, hogy nem alkalmatlan­kodik, mikor a vendég eszik, mert nem jön oda kunyorálni, mint a legtöbb kutya. — Jól van lakva, mondja Hanusz meg­hajolva. — Igaz, vágja rá Reitter Iván . . . hogyne volna jól lakva, mikor a Ricsovlcsba jár étkezni (A Ricsovics ellenlábas vendéglő volt abban az időben.) # Roller Guszti felel gimnazista korában a történelemből, — közepesen i egy a dolog, de megy. A kérdező piarista tanár nógatja, hogy hát mit tud még Ill ik, vagy vak Bé­láról ? Roller Guszti rávágja, hogy saját eszéből kormányozta az országot.Rámondja a kérdező tanár, hogy helyes ... de fe­leljen arról, hogy mik befolyásolhatják egy királyt a kormányzásban ? Roller Guszti erre azt feleli, hogy sok minden, igy például, az újságok ... to­vább . . . tovább nógatja a tanár . . . Rol­ler Guszti nagy merészen rávágja, hogy vak Bélát ez nem befolyásolhatta, mert ő nem olvasott újságot . . . nem olvasott pe­dig újságot először azért, mert abban az időben nem voltak újságok, másodszor pedig azért, mert ö különben is vak volt.. * Az elemi iskolában történt. Azt mondják az alsóvárosiban. A tanítónő szidja, szapulja a kis lányokat, hogy „hogy mertetek ti a Dunában fürödni“, hozzá még fiukkal, ez nem járja ! Az egyik kis leány feláll és mondja zo kogva: — Tanitó néni kérem, mi nem tud­hattuk, hogy ki a f'U, vagy ki a lány ? A tanítónő borzasztó zavarban van . . . de a kis lány folytatja és igy segíti ki. — Kérem szépen, nem lehetett megis­merni, hogy ki a fiú, mert nem volt nadrág egyiken sem, mindnyájan leveletíük a ru­hánkat . . .1 C Minden spinben IPŐKRÉME fémtisztitó kékitők, ANTRACÉN és egyéb tinták sehol olyan olc^ó, mint GEIGERNÉL Vác, Migazzi tér 4. Mindenki saját edényében kapja elsőrendű gyártmányaimat E3élyegzőket készít a Pestvidóki Nyomda Vácon A tegnap emberei XIV. A váci virtus megtestesítője. Egyéni vonásai között különösen szeretetreméltó- sága által tűnt ki. Ezzel nyerte meg ismerői szere- tetét és ragaszkodását. Mindenkihez előzékeny és nyájas volt, oly annyira, hogy a vele való érintkezés nagyon kellemes volt, noha barátsága és szeretetre- méltósága a legnagyobb tiszteletet tudta maga iránt ébreszteni. De a gyermekük jövőjéért aggodalmaskodó szülők az érem másik oldalát is nézik és meglátják a fogyatkozásokat is. Mi tagadás benne, a mérleg ser­penyőjén nagy adag könnyelműséget láttak, mely nem tette szemükben kívánatossá a deli legényt, hogy iá merjék bízni leányuk jövőjét. Mint minden váci embernél, nála is életszükséglet volt a bor, mely nélkül, mint kávéban a cukor, hiány­zott kellemes érzetének teljessége. Nem ivott sokat, csak mérsékelten, de a rendes napi és esti mennyi­séget semmi körülmény között sem engedte el. Ezt a jellemző tulajdonságát halála napjáig híven meg is őrizte. Ám a józan ész intelmei nem elháríthatatlan aka­dályok a szív érzelmi világában. A szerelem kicsiny istene mindenkor diadalmaskodni szokott: Amor omnia Vincit. Mikor a leány atyja látta, hogy az egyébként ki­fogástalan gavallér a kikosarazás után is makacsul kitart a leány mellett és továbbra sem szűnik meg őt udvarlásainak heves ostromával körülzárni, egy szép napon kiadta a parancsot: — Csomagolj leányom! Holnap reggel elutazunk néhány hétre. Azt hiszem, hogy az alatt kivered an­nak az ábrándos fiúnak a képét az elcsavart fejedből! — Csak ketten megyünk, atyám ? — Nem, édes anyád is velünk jön. A szigorú atyát nem lehetett további kérdésekkel ostromolni, de annyival inkább az engedékeny jó anyát. Ki is vette belőle a titkot, hogy a reggeli gyors fogja őket Trencsénteplicbe röpíteni. Másnap délben programszerűen meg is érkeztek Trencsénbe, este a teplici fürdőbe. A vacsoránál fel­tűnt az öregeknek, hogy leányuk folyton a szomszéd asztal felé kacsingat. Egyszer aztán megfordul a mama és szintén arra tekint, Uram fia, hát az udvarló kö­szönti szeretetreméltó főhajtással. Egy pillanat alatt belátták, hogy a szerelem mindenhatósága ellen nem tehetnek, áthívták az asztalukhoz az ifjút és mint vő­legényt vitték haza magukkal néhány hét elteltével. Talán sokáig is időztünk hősünk curriculum vitae- jénél, de azt tartjuk, hogy minden életrajz érdekes, különösen érdemes és méltó Clio tollára a sablontól elütő és kalandorban bővelkedő. Az övé, mielőtt biztos révbe jutott, csendes és nyugodt lett, nem volt küzdelmek és örömek nélkül való élet. A szenvedély viharai, a gondolat túitengése, a lázas tevékenység nem aknázták alá idő nap előtt. Megízlelte az élet kese­rűségét, de víg kedéllyel telle tiilmagát minden meg­próbáltatáson, bajon és veszedelmen. Az élet nehéz­ségeivel megbirkózott, ha nem térhetett ki előle, de szívesebben kerülte meg s tért ki az akadályok elől, ha józan eszével kibúvót talált Jellemző erre nézve a következő eset. Mostoha atyja mint foglalkozásnélküli ifjút azzal bízta meg, hogy járjon utána a szőlőmunkásoknak. Tartsa számon a napszámosokat, jegyezze föl naponta mennyi férfi, mennyi asszony dolgozik és figyelje meg szorgalmasan munkálkodnak-e ? Persze neki nagyobb gondja volt, hogy sem kigyalogoljon a Naszálalji Spinyérbe és könnyebb oldaláról fogta föl a dolgot. Elővette Amerikátjárta atyjának kitűnő tengerész-lát­csövét és fölment a két emeletes siketnéma épület padlására, odairányította a szőlő felé, belétekintett, följegyezte, hogy hány férfi és női napszám van, aztán elővette zsebéből a regényt és belemerült olvasásába. Néha-néha belékukkanl a látcsőbe, figyelte, szorgal­matosak-e a munkásai, nem nyujiják-e ki hosszasan a 10 órai pihenőt, az ebéd és uzsonna "idejét ? Mindezt pontosan bevezette napról-napra. Mikor aztán vasár­nap jöt' a vincellér az elszámolással, megfeddte ha­nyagságukért és ugyancsak leszidta, amiért több nap­számot mer fölszámítani, mint amennyi megilleti. Hiába erősködött az igaza mellett, hiába akarta zavarba hozni apja előtt, hogy az ürfinak még a színét sem látták kint a szőlőben, az elővette följegyzési könyv- vecskéjét és abból olvasta rája a bejegyzett esemé­nyeket : kedden reggel 3/t9-kor a vincellérné lement a hegyről és megszoptatta síró gyermekét, de többet fe­léje se nézett a munkának, szerdán délután 7,3-kor Csibor bácsi és a vincellér sógora elővették tarisznyá­jukat és odébb álltak, amiért csak fél napszám jár nekik és így tovább. A vincellér nem tudott hová lenni bámulatában. Ördöngösséget látott a dologban és a jövőben lelkiismeretesen folyt a munka. Történt egyszer, hogy a következő hétre maradt munkát már pénteken befejezték. Az asszony és a sógor dolgozott kint harmadmagával. A vincellér bejött délután a pén­zért. Az úrfit épen uzsonnánál találta : — Máma maga kint sem volt a szőlőben — fo­gadja — az asszony, a sógor és Kurdi koma már végin járnak a munkának. — Úgy van, kérem alássan, felelte a nagyon meglepett ember, akinek ugyancsak fúrta az oldalát, hogy honnan tudhatja ezt az úrfi, mikor feléjük sem ment. Akkor pedig majd hányát vágódott, amikor a jó kedvében talált úrfi fölvitle a padlásra és azt mondta, hogy nézzen bele egy csőbe. — Hisz ez az anyjuk, a présház előtt pofozza épen 3 Pistát! (Befejezése a szerdai számunkban.) PARÓKÁK legdivatosabb és legszebb kivitelben és minden pótrészek a legmérsékeitebb árakon HAJMŰTEREH PIECHNIK és Methtl Budapest, IV., Váei<*utca 8., félemelet 3 IRODABERENDEZÉSEK NAGY és VÉRTES RT. Redönyös Budapest, V., Arany János-u. 20. Képes árjegyzék ingyen ! 1 hitelre is ÍRÓASZTALOK ANITASZ kád- és zuhany-fürdő Csütörtökön és pénteken egész nap nyitva I ZSOLDOS MAGÁNTANFOLYAM ( Budapest, VII., Dohány-utca 95 Telefon : József 124—47 Előkészít polgári- és középiskolai ma- gánvizsgákra, érettségire vidékieket is SODORJON JANINA PAPÍRT 1 kompiét hálószoba, 12 személyes porcellán eladó Cim a kiadóhivatalban ANTIKBUTüROK ST1LSZERÜ JAVÍTÁSÁT A LEG- JUTÁNYOSABBAN VÁLLALJUK. MÜBUTOROK SZOLID KIVITELBEN RENDE­LÉSRE PONTOSAN KÉSZÜLNEK LUKÁTSOVITS TESTVÉREK VÁC, SZENTHÁROMSÁG-TÉR 6, SCHEFFER-HÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents