Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-03-01 / 16. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 16. szám. Vác, 1925 március 1. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ...................... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ...... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos BERCSÉNYI BEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint A VÁCI FÖLDOSZTÁS Két évi várakozás után dönt az OFB — A birtokrendező bíróság munkája — Kik a kisajátítási szenvedettek ! — Kiknek jut a föld ? — Hogyan tárgyalták a váci föidhözjuttatást? — ítéletre várni kell! Földbirtokrendezés ! Mennyi vér és könny, mennyi pusztulás fűződik e szóhoz. Forradalmak, felelőtlenek magántulajdon hará- csoiása, teljes bizonytalanság, aztán nagy küzdelmek a földosztás mellett és ellen a nemzetgyűlésben! Végre megindulta nagy munka, mely korszakalkotó a magyar föld történetében és talán nyugalmat fog hozni felzaklatott telkeknek. Napról, napra olvassuk az országos föld- birtokrendezö bíróság munkájáról, körülöttünk már több községben rendezték a birlokügyeket, csali Vác nevével hallgattak. Múlt héten azután a Váci Hirlap hírül adhatta, hogy a váci érdekeltség kerül sorra. Hogyan folyik le egy ilyen tárgyalás, a váci földbirtokrendezésben mi történt eddig, erről szól alábbi tudósításunk. Budapesten, az igazságügyminisztérium uj palotájának második emeletén vagyunk. Puritán egyszerűséggel bútorozott terem. A középen egy zöldteritős asztal, körülötte az elnökön kívül öt biró és két gazdaszak- érlö. Oldalt a jegyző és a pénzügyminiszter képviselője ül. Az egyik sarokban rövid asztal a kisajátítást szenvedők ügyvédei részére, hogy legyen hol szétrakni aktáikat. Azoknak az érdekelteknek, a kik ügyvédi képviselet nélkül jelennek meg, már csak néhány nyikorgó szék jut az elnök előtt, vagy öt lépésnyire. (A kisajátítást szenve- dók nagyon ideges lelkek, mert az összes székek nyöszörögnek) Mindez felülről tej fehér világossággal leöntve, mert a bíróság, mint a váci esetben is, este is tárgyal, oly sok a munkája. A hirdetmény úgy mondja, hogy a „földbirtokrendező bíróság nyilvános ülésben tárgyalja a váci földigénylök ügyét“, mégis nagyon nehéz ebbe a terembe bejutni. Nem érdektelen, hogy a kik bármily jogcímen földet, házhelyet kértek, azok közül senki sincs jelen, pedig vannak jó háromszázan. (Utólag tudtam meg, hogy a Váci Hirlap híradását, miszerint a földbirtokrendező bíróság tárgyalni fogja a váciak ügyét, ők úgy magyarázták, hogy ez Vácon lesz és a pontos időben szépen gyülekeztek is a — városházán) Jómagámat künn, benn háromszor is igazoltatnak, de mégis csak bejutok. Érdekes, hogy a bíróság tekintélyes tagjai közölt két jó ismerősünk van. Az egyik a komor, mindenre figyelő elnök: Gyurkovics András kúriai biró, Meiszner János, taka- réki volt főpénztáros veje, oldalt mellette Holies Béla dr. táblabiró, a ki a váci járásbíróságról került be a „nagyméltóságú országos földbirtokrendező biróság“-ba. Nem ismerjük az előadó bírót, a ki előtt emeletnyi akta. Szatmáry József biró idekünn végezte a közel két év óta tartó nagy munkát, itt a tanács egy tagja a referens. Az elnöki igazoltatások után ő kezdi világos fejtegetéseit a váci földbirtokrendezésről. Az ő előadásából tudjuk meg, hogy a váci határ több, mint 10500 kát. hold az erdőkkel, ebből közel 6000 hold van kisgazdák kezén, a többi közép- és nagybirtokosoké. A földigénylök kielégítésére a törvény alapján szolgálhat: a váci püspöki uradalom 264 holdas hétkápolna alatt elterülő földjei, a 2400 holdas cselötei uradalom, melyből azonban csak 700 hold szántó, a többi erdő, (itt megjegyzi az előadó, hogy erre nemcsak a váciak, de a kosdiak is igényt tartanak,) a váci székeskáptalan közel kétszáz holdas gombhidi és ennél jóval nagyobb szóri gazdasága, Marx János 800 holdas, Huber József '74 holdas, Zsoldos Károlyné 265 holdas kláraházi birtoka, továbbá Aradi Béla 26 holdas gom- bási, Hírmann István 28 holdas gombási és László Fülöp 8 holdas papvölgyi háborús szerzeménye (László Fülöp csekei 25 holdas kis gazdaságát a rádiak részére már teljes egészében igénybe vette a földbirtokrendező bíróság.) Az előadó biró most sorrendbe veszi, kitől mennyi földet és kik részére lehet elvenni. (Birótársai lelkiismeretes buzgalommal jegyeznek) Természetes, hogy a püspökség volt lovaglótéri földjéből 64 holdat házhelyek céljára, de kosd-cselőteiból is elvesznek a váciak részére, mikor a kosdi igénylők ügyét tárgyalják. A káptalani birtokok Nógrádban fognak földet leadni, Marx, Huber és Zsoldos-birtokok pedig nem haladják meg a középbirtok fogalmát mentesülni fognak. (Marx János utódai részes művelésre 40 holdat ajánlottak fel, ezt a váci kisemberek évek óta igénybe is veszik.) Vác városának a volt vásártér 40 holdat meghaladó területe is igénybevehetö lett volna, de igazolta, hogy az egészet parcellázta és a város lakosságának megfelelő árért felajánlotta. Ellenben Aradi, Hirmann és László földjei alkalmasaknak látszanak, hogy a törvény alkalmazásával a földigénylők azokból részben kielégítést nyerjenek. Most az előadó felsorolja, hogy kik menynyi földet kértek. Vannak hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, kisiparos és földműves, mintegy kétszázan, a kik házhelyeket 2—300 öl nagyságban, továbbá, a kik 800 ölet kerlgazdaságnak kérnek. [Öt törpe (6—12 holdas) gazda földjük kiegészítéséül csupán hét holdat kér. Kér a csendőrség 9 holdat, Vác város sporttelepe részére 10 holdat, az ev. egyház papja részére 30, kántora részére 20 holdat, az izr. iskola 10 holdat, a fegyintézet összes alkalmazottai és fegyörei részére házhelyeket és kertet, külön a fegyintézet céljaira — 2000 holdat. Most azután, mert a földet igénylők közül senki sem jelent meg, kisajátítást szenvedők szólaltak fel és rövidebb-hosszabb beszédben mondották el,hogy miért kellene mentesíteni földjeiket. Elsőnek Jakabházy János dr. a püspökség, majd Aradi Béla dr., Hirmann István a saját érdekében emelt szót, egy budapesti ügyvéd pedig László Fülöp érdekeit védte. Ez is eltartott egy kis órát s azután Gyurkovics elnök szól: — A nyilvános tárgyalás befejezést nyert, a bíróság zárt ülésben határoz. Meghajtjuk magunkat és a gyéren világított előteremben várunk. Tippelünk, hogyan határoz a bíróság. — Mire várnak még az urak? kérdi egy benfentes. — Hát az ítéletre 1 — No azt majd vagy két hónap múlva megkapják — Írásban. Nem olyan könnyű Ítéletet hozni milliárdos értékekről és 4—500 földigénylő elbírálásáról. Egy kicsit lehűtöttek, hogy igy ismerjük az O. F. B. rendjét, mindjárt Ítéletet aka- rünk. Szedjük a télikabátokat. A hatalmas lépcsőház üvegablakait vihogó rabnők mossák. Fegyőrök felfigyelnek. Az utcáról mi is felfigyelünk a második emeleti világos ablakokra: ezek mögött van most szó a váci földosztásról. . . , Hát most már várjuk csak itthon türelmesen az O. F. B. Vácról szóló ítéletét. Jó llesz mindenkinek adóbevallást adni! Schiller Henrik pénzügyi főtanácsos, a váci állampénztár főnöke a Váci Hirlap utján az alábbiak megszivlelésére hívja fel az adózókat: A pénzügyminiszteri rendelele az ált. kereseti és jövedelmi adókról megszabja azt a határt, melyen alul nem kell adóbevallást adni. Ez az évi 800 aranykorona kereset és a 4000 koronát meg nem haladó vagyon, vagy a 15 holdon aluli ingatlan« Azoknál, kik nem tesznek vallomást, hivatalból állítja ki az áll mpénztár a becslést, mely természetszerűleg jóval magasabb lesz, mint a mennyit az adózó fél bevallana, ennek következménye tehát, hogy az állam- pénztár magasabb adót követel, mint a minőt az illető várna. Ajánljuk tehát, hogy a ki károsodni nem akar, adóvallomásál tegye meg még akkor is, ha erre nem kötelez- telett, viszont pedig a kik erre kötelezettek azért is, hogy a büntetésből kiszabott adópótléktól meneküljenek.
