Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-02-18 / 13. szám
Ara 2000 korona. 39-ih évfolyam. 13. szám. Vác, 1V25 február 18. VÁCI HÍRLAP PolitíKai és társadalmi hetilap, megjeleniR hetenKint Kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 15000 K. Vidéken egy hóra 20000 K. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényl Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. Kedves csősz barátom! A földművelésügyi miniszter váratlanul nagy hatalmasságokká avandzsálfa a hegyközségi és mezőőröket. Eddig minden évben kiadta ugyanis a minisztérium rendeletét, hogy a gyümölcsfákat tisztogatni kell a hernyófészkektöl, de bizony senki se törődött azzal, hogy a rendelkezést végre hajtják e. Ennek a szomorú következménye, hogy ma már Magyarországon termett gyümölcs száz százaléka férges és oly kevés, mert a java érés előtt lehull, hogy pl. Stájerországból drága pénzen hozzák be hozzánk az almát. Ezentúl máskép lesz. A miniszter kiadta újra a rendeletét a hernyófészkek irtásáról, de most már nem az elfoglalt hatóságokra bízta az ellenőrzést, hanem — csőszökre. A derék hites férfiak ezentúl megvizsgálnak minden gyümölcsfát hegyen és a síkon és a melyik gazda nem pucolt, azt feljelentik, a hatóságok egy millióig terjedhető bírságot szabhatnak ki. Nagy emberek leltek a csőszeink! Nem lesz hát ritkaság, ha a legfukarabb gazda is barátságosan fog szólni hozzájuk imi- gyen: — Kedves csősz barátom, nem iszik meg egy pohár bort? Aztán fel ne jelentsen! . . . Ezért fog továbbra is a váci határ férges gyümölcsöt teremni . . . Gindrich József meghalt A váci társadalomnak egy köztiszteletben állott vezető egyénisége tűnik el: Gindrich József a váci hengermalom nyugdíjba vonult igazgatója hosszú szenvedés után kedden reggel meghalt. Mint nagy vállalatának vezetője, 35 éven át a váci és a nagy környékbeli kereskedelem élén állott, a városnál mint képviselő és pénzügyi bizottsági tag, a pénzintézeteknél pedig mint igazgatósági tag vivőit ki munkás egyéniségével pozíciót. Bár a közszerepléstől irtózott, munkásságát sehol sem nélkülözhették 9 ő szívvel, lélekkel dolgozott minden közérdekű dologban, A forradalmak után a lelki izgalom a férfiút tönkre tették, visz- szavonult a hengermalom vezetésétől, lemondott állásairól s eltűnt a szem elől. Szinte nem is tudták róla, hogy él-e. Kedden reggel váltotta meg a halál szenvedő seitől 63 éves korában. Nemes egyéniségének emlékét, ki vele érintkezett, meg fogja őrizni. Temetése csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz a hengermalomból. Hült tetemeit Budapestre szállítják és a kere- pesi úti temetőben levő családi sírboltban teszik örök nyugovóra. A főispán érdekes felolvasása Az Országos Nemzeti Klub rendes heti vitaestéjén február 18-án, szerdán este fél 9 órakor Preszly Elemér dr, Pestvármegye főispánja tart előadást „Politikai eszmék Az Ember tragédiájában“. A vitaestét megelőző lársasvacsorát a Klub az Országos Kaszinó első emeleti termében tartja. Pestvármegye alispánja a községek és városok fejlesztéséért A világháború, a forradalmak s a nyomai kát követő. gazdasági krízis mély nyomokat szántott a városok és községek háztartásán is. A korona rohamos zuhanása, a pénzügyi helyzet teljes bizonytalansága, az anyagárak és munkabérekben máról holnapra beállott nagy arányú eltolódások s betetőzésükként ma az önkormányzati testületek gazdálkodási megkötöttsége súlyos gazdasági, helyzet elé állították a városokat és községeket. A vármegye alispánja a nyár folyamán bejárta a vármegye területén a közutakat s igen szomorú képet nyert. Az utak, hidak, községi épületek a lehető legrosszabb karban vannak, nem újakat építeni, de karbantartani sem lehetett s világháború okozta változott viszonyok is oly község és városfejlesztési problémákat toltak előtérbe, melyeknek megoldásáról, életre keltéséről komolyan kellett gondolkozni. Komolyan és tervsze rűen felépített akciót kellett létrehozni, a midőn az állami költségvetésből nem lehet a szanálás következtében egy fillért sem ilyen célra kiszorítani. Alkalmasnak látszott e célra a községek és a vármegye által létesített Vármegyei Kőbánya és Útépítő rt.» mely a szükséghez mérten építési anyag kereskedéssel is foglalkozik. A vármegye a hitelkérdés problémáját oly formában kivánja megoldani, hogy kereskedelmi ala pon nyugvó szövetkezetek vármegyei intézményt, pénzintézetet hoz létre, mely úgy a vármegye, mint a városok és községek közigazgatási kérdéseinek anyagi részét lesz hivatva biztosítani. Ezért felhívta az alispán a vármegye minden községét és városát, hogy hatóságuk területén a szükséges középitkezések (út, hid, csatorna, magas építkezés) munkatervét 10 évre előre állapítsák meg egyetértve a Pestvármegyei Kőbánya rt.-al s igy áttekinthető lesz az egész vármegye 10 éves munkaterve a megvalósutás reményében. Jézus szive szoborszentelés a ferencrendiek templomában Szent Ferenc harmadik rendjének kezdeményezésére a rendtagok és a hívek önkéntes adományaiból művészi kivitelben készült életnagyságú Jézus szive szobor, melyet egy fővárosi szobrászművész készíted, farsang vasárnap, február 22-én a 10 órai szentmise és szentbeszéd keretében fog megáldatni. Szent Feren: első és harmadik rendje kéri a híveket, hogy az ünnepen minél számosabban vegyenek részt s úgy magukat és családjaikat, valamint az anyaszentegyházat és magyar hazánkat az Ur Jézus szentséges szive oltalmába ajánlani el ne mulasszák. A szepesiek farsangzárója A szepesiek asztaltársasága e hó 22-én családias farsangzáró táncmulatságot ren- déznek a Nagysörhőz külön termében. Egy váci kislány nyerte Hollandiában az első dijat flamand nyelven irt meséjével E hónapban lesz egy éve. hogy néhány váci gyermeket a Gyermekvédő Liga s áldott jószivű belga családok jóvoltából Hollandiába vittek. Köztük volt Wolkóber Margit a váci polgári leányiskola III. oszt. tanulója. Hoogrslraten nevű városkába került, szerető családi körbe egy művelt földbirtokos családhoz. Rövidesen flamand iskolába vitték, a hol pár hét alatt teljesen elsajátította a nyelvet. Igen érdekes „élményeket mesélt a kisleány. így többek között az ott levő magyar gyermekekből műkedvelői színtársulatot szervezett egy belga magyarbarát esperesplébános. (Magyaországon is járt!) Több helyen flamand nyelven magyar színdarabokat, költeményeket énekeket és táncokat adtak elő. Sőt egy nagyszabású felvonu- lásos szsnt Erzsébet-ünnepélyt is rendeztek magyar ruhában, magyar jelmezekben erősen kidomborítván a magyar voltukat címerrel, zászlókkal. December végén került vissza a kis Wolkóber Margit íestileg-lelkileg meggyarapodva s azóta élénk levelezésben van a belga „papával", „mamával“, „testvérével“ és az ottani ismerőseivel. A minap érdekes levelet kapott az egyik volt tanitóné- jától. Arról értesítik, hogy az egyik flamand ifjúsági lap pályadiját sok flamand gyermek elöl ő nyerte el ftamand nyelven Írott meséjével. Wolkóber Margitnak ez már a második sikere, ugyancsak tavaly karácsonykor egy magyar ifjúsági lap irodalmi versenyén ő nyerte el az első dijat. Tornáry János — doktor Egy érdekes fogadás története A budapesti Pázmány Péter tudomány- egyetemen szombaton avatták a jogtudományok doktorává Tornáry János városi fogalmazót. Ez az avatás egy érdekes fogadás befejezését is jelenti. A nyáron lesz négy éve, hogy egy társaságban arról beszélgettek, hogy a közigazgatás és az államszolgálat bármelyik ágában mennyire szükséges a jogvégzettség. — Az én véleményem szerint — szólt közbe Tornáry János, — a gyakorlat sokkai fontosabb, mint liz diplomái — Ezt csak azért mondod, volt rá a felelet, mert neked sincs jogvégzetíséged ! Tornáry egy pillanatig hallgatott s aztán igy szólt: — Hát fogadjunk, hogy mához négy évre jogtudor leszek! Á kis epizódot a jelenvoltak talán már elfelejtették, csak Tornáry János vette komolyan fogadalmát ... A terminus még nem telt le és a negyedik évben a jogtu dományok doktorává avatták az egyetemen. Annál szebb, mert a diplomát mint nős, családos ember szerezte meg.
