Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-02-04 / 9. szám

Ara 2000 korona. 39 -ih évfolyam. 9. szám. Vftc, iV25 február 4. VÁCI HÍRLAP PolitiKai és társadalmi hetilap, megjeleniK hetenlimt Kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: , n . . „ . Helyben egy hóra 15000 K. Vidéken egy hóra 20000 K.| ‘ eleiOS szerkesztő CS laptulajdonos P1M. x Epes 8zfm ára 2000 korona. Bercsényi Dezső Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. Vízvezetékünk és a vád gyáripar Ismertetjük vízvezetékünk ügyében a polgármester által összehívott értekezlet elé tárt adatokat, melyeket először a város gyáriparának képviselői előtt matatlak be Mit mond a polgármester ? A mai nehéz gazdasági viszonyok közöü szinte lehetetlennek látszik az ország ujjá- épitésére kiadott jelszó: „Csak munkával előre!“ megvalósítása. A munkanélküliség réme van felettünk. Kevés remény a magán- épitkezé’s erősebb megkezdésére, ami a többi iparágra és a város általános gazda­sági helyzetére hatással volna. Közmunkák­ról kell tehát gondoskodni, amelyek munka­alkalmat teremtenek. Városunkban ilyen közmunka volna régóta hangoztatott víz­vezeték. Városunk fejlődésének, ipari és keres­kedelmi fellendülésének egy hatalmas aka­dálya van: az egészséges és iparilag is felhasználható víz teljes hiánya. Kedvező földrajzi fekvésünk miatt évről évre jönnek a gyárvállalatok s bár megtáplálják a leg­kedvezőbb forgalmi előfeltételeket: a száraz­földi és vizi kereskedelmi utakat, nem találják meg a harmadik igen fontos elő­feltételt: a használható lágy vizet. Ezek megfontolásával elsősorban megvalósítandó volna a vízvezeték közmunkája, amely miy egyrészről közel három évig teremtene városunkban igen sok embernek munka- alkalmat, iparnak, őstermelésnek és keres­kedelemnek emelkedett jövedelmi forrást, másrészről megindítaná a város fennakadt fejlődési folyamatát is. 22 milliárd kei! a ifizwezetékre Zádor János dr. polgármestersége alatt a város alaposan foglalkozott ezzel a kér­déssel, most. pedig keresi a módot és lehető­séget, hogy ezt a nagy munkát a kivihetőség medrébe terelje. Szerencsére vannak, akik önzetlenül állanak a város vezetősége mellé, hogy munkájában segítségére legyenek. Elsősorban Becsey Antal mérnök nagy gyakorlati tapasztalataival, gazdasági jártas­ságával átdolgozta az 1914-ben rnár elké­szített vízvezetéki tervezetet és 33°/#-al redukálta annak előirányzott köliségeif anélkül, hogy az a célszerűség és teljesítő­képesség szempontjából bármit is veszitek volna. A 33 milliárdot kitevő építési költség így 22 milliárd lett. dehogy a válSalkozó tegye zsebre a hasznot:» mint a villanynál a Ganz! Következik ezután a másik munka : ennek az összegnek előteremtése, de úgy, hogy ez a város és lakosságának elviselhető megterhelésével járjon. Tőkét lehetne kapni erre a célra, mert a vízszolgáltatás mindenütt jövedelmező befektetés, koncessziós vállalat akár azonnal is hozzáfogna az építéshez, de a város okult a villanyvilágítás koncesz­sziós megoldásán, azt a hasznot, amelyet a vízvezetéket finanszírozó tökeérdekeitség vinne el a várostól, magának a városnak és lakosságának szeretné megtartani. A- vízvezeték létesítésére szükséges tökét tehát részben a helyi érdekeltségektől sze­relné a város felvenni, mert igy a tőke­jövedelem egyrésze itt marad. Ezért hívta össze polgármesterünk a váci gyáripar képviselőit, mint főfogyasztókat és tőkeérdekeiteket, akik teljes számban meg is jelentek. Podhorányi József a pénzügyi bizottság elnökével együttesen fogadták őket s Becsey Antal megbízottait, Zsoldos László és Kovács Gyula mérnököket, akik minden kérdésben szakszerű felvilágosítással szol­gáltak. Évente négy mütiárdba kerül a vízvezeték. UigyaEnisnreyii fizetünk a villanyért Az előzőkben közöltük polgármesterünk, megnyitó előadását. Zsoldos László mérnök részletezte azután a tervek alapján a teljes költségtervezetet. A 25 éves amortizációs kölcsön évenkint 4 milliárd papír- vagyis 265 ezer aranykorona évi megterhelést jelentene a mai pénzügyi viszonyok között. A vízmű évi 600,000 köbméter víztermelése mellett egy köbméter 45 aranyfillérbe ke­rülne, amelyben benne van a befektetés amortizációja, a vízmű üzemi és fentartási költsége és a közcélokra szükséges évi 120,000 köbméter vízmennyiség értéke is, (utcák öntözése, tűzvész esetén az oltásra es a csatornák öblítésére szükséges víz- mennyiség). Egy lélekre tehát havonkint 1 aranykorona vizhasználati költség esnék. Egy épület egy raiétes’ fs-onja mit fixet 1 Más számítási alapon, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a városnak körülbelül 45 ezer folyóméter ház- és telekfrontja van a ter­vezett vízvezetéki hálózat mentén, egy telek- front folyóméterre havi 38 aranyfillér meg­terhelés esnék. Ez az összeg azonban progresszív módon osztatnék el, vagyis valamivel többet fizetnének a belváros íetek- ulajdonosai, kevesebbet a második és at harmadik körzetben s igen keveset a negye­dik körzetben, ahol csak közkuíak látnák el a lakosság vízszükségletéi. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a villany­világítás a város közönségének ma ugyan­ilyen évi négy milliárd megterhelésével jár s ugyanezért a költségért minden ház, minden iparvállalat, mindenki hozzájut tet­szésszerinti mennyiségű1 egészséges,mosási és minden ipari célra alkalmas vízmennyi­séghez, az első tekintetre elviselhetetlennek látszó teller valóban csekélynek mondható. A város talaja megtisztul az évszázados rniazmáktól, a járványos betegségek pusztí­tása rohamosan csökken, a tűzbiztonság növekszik, a lűzbiztositási költség apad és a varos fejlődésének legnagyobb aka­dálya megszűnik. íüSit mondanak a váci gyárak ? A megjelent gyáripari képviselők örömmel hailotíák a szakértők fejtegetéseit, többen hozzászólottak az ügyhöz s készséggel jelentették ki, hogy a vízmű létesítéséhez anyagi erejükhöz mérten hajlandók hozzá­járulni s bár a mai nehéz pénzviszonyok között a felajánlható összeg nem lesz lelke­sedésükhöz méltó aranyú,)az mégis kiteszi az összes tőkeszükséglet 25°/0 át. Legnagyobb felajánlást a város valószí­nűleg a Kodaktól fogja kapni, melynek fö- iisztviselője, Pojlák János dr. városi kép­viselő a közgyűlésben tett biztató kijelen­tésével nagy lépésben vitte a megoldás felé vízvezetékünket. Öt milliárdot, az építési összeg negyed­részét várja a város a gyáraitól. Ha ez biztosítottnak látszik, a külföldi töke azon­nal rendelkezésünkre áll, a vízvezeték épí­tésének megkezdését mi sem akadályoz­hatja. A megjelentek annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a városi vízmű léte­sítésének anyagi akadályai rövidesen meg­szűnnek s a vizmű sokkal hamarabb létesül, mint azt a mai viszonyok között remélték s megígérték legnagyobb anyagi és erkölcsi támogatásukat. A. K. ííflegiuaíi Hajoa* J. QyruOa a kiváló zeneszerző, a ki. dr. Hermann Antal ib. egyetemi tanár biztatására meg­alakította Vácon a városi zeneiskolát, me­lyet később a tragikus körülmények közöü elhalt Ságh József vezetett tovább. Major 1858 december 13-án született Kassán, a hol lelkes muzsikusok fejlesztették tehetségét. 10 éves korában Pestre került és a reál­iskolát elvégezve vasszorgalornmal képezte ki magát zongoraművésszé. Zeneszerzemé­nyeivel külföldön is sok szép sikert ért ei. Néhány év előtt meghasonloíí önmagával és hosszas betegség után halt meg Buda­pesten január 30 án. fó jövedelem- és vagyonadó A pénzügyminiszter az 1925 évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és va­gyonadóbevallások beadásáról rendeletet adott ki, a melynek érteimében ezeket a beváltásokat legkésőbb február 8-ig kell beadni. A munkaadók azokról az alkalma­zottaikró!, a kiknek az elmúlt évi minden­nemű járandósága legalább 36 millió papir- korona volt, február 28-ig a névjegyzékeket és illetménynévjegyzékkel tartoznak be­nyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents