Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-11-15 / 84. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 84. szám. Vác, 1925 november 15. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ............................ 2000 K Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉiMYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-uf 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiitfér milliméter soronkint díjszabás szerint ítélet van a magyar állam nevében De lassan megy Vácon a földosztás! Vissza kell idézni az olvasó figyelmébe az Országos Földbirlökrendező Bíróság Ítél étét, mely a Váci Hírlap május elejei egyik számában jelent meg először és a melylyel megállapítja a váci hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közszolgálati alkalmazottak igényét a földhöz és ítéletében kimondja hogy ezekre a célokra a váci püspökség birtokából 162, az id. alapitványú káptalantól 20, László iFülöpiől 8 holdnyi területet igénybe vesz. Jól jártak a kosdiak, a lüknek ebből a földosztásból 104 hold jutóit közvetlenül falujuk alatt, a többi a váciaké leit, de a juttatott földet három helyen: a kosdi határban, lenn Csatadűlő két részén osztják ki. Az OFB Ítélete egyben kimondja, hogy „az ingatlanok birtokbavétele a felek más megegyezésének hiányában a gazdasági évi termények szokásos betakarítása utánnyom- ban történik, ugyanakkor fognak az egyes meghatározott darabok az iilető földhöz jutottak birtokába és használatába átbo- csáítatni.“ A OFB Ítélete nagy érdeklődést keltett városszerte még azok között is, a kik attól mit sem vártak, viszont azonban az érdekelteknél nyomban az ítéletnek a Váci Hírlapban történt első közlése után erős le- hangoltság volt észlelhető. Legelső sorban azok zúgolódtak, a kiknek, bár bejelentet ték igényüket, nem jutott egy ölnyi föld sem. Tudunk olyan viléz váci katonáról a sok között, a ki hét esztendeig szolgált,kinek nagy ezüst éremmel jutalmazták bátorságát és kimaradt a földhöz jutottak sorából. Sokan vannak, a kiknek az előzetes nagy munkálatokat elvégző bíró földigényüket megállapította, de az Ítélet rendelkező részében nevük nem szerepel. Földet, házhelyet nem kaptak. Azok között, kik házhelyhez jutottak, nem volt-általános az öröm. Sőt! Egy részük a kosdi halárban olyan területen kaptak 4—600 ölet, mely vizmosásos és soha sem építhetnek oda, mert ha azt kisebb parcellákra felosztják, úgy a vizár mindenestől elsöpri őket kis vagyonkájukkal. Ezek voltak a hadiözvegyek és hadiárvák. A közszolgálati alkalmazottak kedve pedig azért ment el a házhelyektől, mert azt a volt lovaglótéren, a Csatadűlőben jelölték ki, messze a ,városiéi. Ha mindenki igénybe vette volna a kijelölt területet, ebben az esetben egy egészen uj városalapitás következik el, mert bár a vasútvonal közelében fekszik a felosztásra váró lovaglótér, ma a városi forgalomtól oly távol, hogy senki sem kockáztatja meg, hogy ott lakóházat emeltessen. 240 család házáról volt szó és ha mindannyian örömrepesve foglalták volna el kijelölt telkeiket, akkor sem építkezhettek volna, mert a városi tanács vétót mondott és nem engedélyez még egy téglarakást sem a Csatadűlőben. Meg van rá a város- fejlesztés szempontjából az oka. Ha a lovaglótéren az apró házak felépülnek, a városnak kötelessége gondoskodni annak utairói, világításáról, közbiztonságáról. Ezek olyan roppant milliárdokaí követelő kiadások, melyekkel képtelen a mai iakos- ság közteherviselő képessége megbirkózni. Gondoljunk csak Deákvárra. Negyedszázados fennállása után csak most jut világításhoz, pedig utait úgy, a hogy az egykori tulajdonos készíttette. Deákvárnál az uj lakótelep, a közszolgálati alkalmazottak uj otthona, mely a városi terhekhez alig néhány koronával járult volna, legalább kétszer oly nagy terület lenne! Ily körülmények között földhöz, házhelyhez jutiafottak érdeke találkozott a város közérdekével és bár a földosztásnak már a termés betakarítása után meg kellett volna történnie, mi sem mozdult, maradt minden a régiben. Mennyire nem kelletlek a kiutalt területen a házhelyek az igénylőknek, mi sem mu. tatja világosabban mint az, hogy az ítélet 242 közszclgálati alkalmazottnak, hadirokkantnak juttatott házhelyet, a kik közül csupán 78 fizette be az előzetes költségeket. Már pedig a ki nem fizetett, azt az OFB Ítélete eleve kizárta abból, hogy elismert igénye honoráltassék és házhelyhez jusson! Maga az eljáró biró jelentette ki, hogy az ö javaslatát nem fogadta el a bíróság sem a földigénylök összeállítására, sem arra nézve, hogy a házhelyeket hol osszák ki, hanem az Ítélkező birói tanács állapította meg önállóan, hogy ki jut földhöz és a igénybevétele hol fog történni! Ezek után teljesen érthető, hogy a földhöz jultaíotíak az az OFB ítéletét megfelebbezték az elnöki tanácshoz, más területen való házhelykijelölést kértek, mert a kosdi határt, illetve a Csatadülöt elfogadni nem akarják. Nincs még Írásos értesülésük a felebbezés sorsáról, de az érdekeltek azt hangoztatják, hogy azt az elnöki tanács elutasította és érvényben marad az első Ítélet. Ez azonban aligha valószínű, a mi a következőkből ki is tűnik. Az elmúlt héten kedden és szerdán szokatlanul népesek voltak a városháza folyosói. Ennek az voll az oka, hogy P. Szathmáry József törvényszéki biró, ki a váci földosztás előmunkálatait végezte, megjelent és kereste az alkalmat, hogy közvetlent.- rgyal ást kezdjen az érdé keltekkel Nehéz munka volt, melynek nincs is vége. Ahány földhöz juttatott van, az mind elmondotta észrevételeit és ha ezeket az alapos ellenvetéseket, melyeket fentebb részletesen kifejtettünk, az eljáró biró mind megjegyezte, úgy emlékezőtehetsége igazán páratlan. Mert jegyzőkönyvet nem vett fel és közvetlen érintkezéssel kivánía megtudni a felektől, hogy mii kívánnak ? Ez pedig ebben foglalható össze: A kiket kihagytak a földigénylők küzül, vegyék fel és a házhelyeket a város házaival érintkező területen jelöljék ki. Az eljáró biró ezeket a kívánságokat tudomásul is vette és azt a biztató kijelentést tette, hogy előterjesztést fog tenni illetékes helyen és lehetőleg azon lesz, hogy a jogos kívánságokat a bíróság teljesítse is. Ha az elnöki tanács már döntött volna, úgy az érdekeltekkel való tárgyalásra szükség nincs. A város nem foglalt állást abban, hogy a házhelyek hol osztassanak ki, de feltétlen kívánsága, hogy a Csaladűlőben nem, mert nincs egy aranykoronája sem, hogy ott városrendezést végezzen. Ellenben komplikálja, sőt neheziti a püsökség és káptalan képviselőjének, Jakabházy János dr. ügyvéd kijelentése, hogy semmiféle telekcserébe nem megy bele és az Ítélet szószerínt való végrehajtásához ragaszkodik. Az ellentétes érdekek összeegyeztetésére még e héten újra kiszáll a biró és sikerül, vagy nem, előterjesztést tesz a váci földbirtokosztásról az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak. Attól azonban, hogy a kedélyeket a földbirtolirendezés legalább nálunk, nyugodt mederbe terelje, még igen messze vagyunk! Trianon napja Künn az élet legnagyobb zajlása, a templomokban pedig búg az orgona szava, százak és százak imája ostromolja az eget. A Szepesi Szövetség kezdésére a gyászos trianoni békekötés napját városimpozánsan ünnepelte. A székesegyház teljesen megtelt áhitatos közönséggel, hivatalok, katonaság képviselőivel, iskolásokkal. A megyés fö- pásztor mondotta az ünnepi miséf és közben szószékre lépett, Kolosváry Mihály prelátus és gyönyörű beszédet mondott a magyar nemzet szenvedéseiről. A mise végén pedig az egész templom közönsége ajkán felcsapott az egek felé a Himnusz, A református és evangélikus templomokban is ünnepi istentisztelet volt. Olt Sáfár Béla, itt Szommer Gyula lelkészek mondtak imát és alkalmi beszédeket. Mindkét helyen imába merült nagy közönség esedezett a magyar haza jobb sorsáért.
