Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-10-21 / 77. szám

Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 77. szánt. Vác, 1925 október 21. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy hóra ........................15000 K j Felelős szerkesztő és iaptulajdonos I Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy hóra ..... 20000 K DERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyiltfér milliméter soronkint Egyes szám ára ........................... 2000 K díjszabás szerint Megszületett a Pengő Az uj pénz Itatása gazdasági életünkre —Pénzembereink nyilatkozatai —Drágít, vagy nem árágii az uj pénz ? — A földmives ember idegenkedik tőle — Ismét csak a tisztviselő veszíthet ? — Elő a bugyellárisokkal — Milliomosok lesznek ? Kész a törvény az uj pénzről: a pengőről. Y énzembereink kiválóságai foglalkoztak ezzel a gondolattal tárgyaltak a kormánnyal, a mely végül is a 12,500 as osztószám melleit döntött, jőlehet igen nagy többség a kerek 10.000-es osztószám mellett foglal állást. Hogy a kormánynak igaza van e, azt a nemzetgyűlés fogja eldönteni. Előnye a másik megoldás mellel! csupán annyi, hogy értékben közelebb van a mai 14.500 as aranykoronához, inig ezzel szemben hát­ránya annál több. Már maga az a körülmény, hoHy átszá­mítása matematikai művelettel jár, megne­hezíti adminisztrálását. Igaz, hogy a közön­ség, a kereskedő, az iparos ezt nem fogja észrevenni, mert ők már kész árakat kap­nak, azonban annál több gondot fog okozni fölfelé. A tisztviselőié fizetésének számfej­tése például a stálusrendezésig — meri csak altkor lesz újbóli s kerekösszegű az utalványozás — aranykorona alapon tör­ténik tulajdonképen, vagyis a 17000 rel mér megszorzott aranykoronái nyolccal szorozva és 100000-rel oszlva fogják fizetésül kapni, ez pedig ismét a legkisebb egységeket (egyes és tizes számjegyeket, azelőíí fillé­reket) fogja eredményezni. A legfontosabb eredménye — s ezt bármelyik megoldás eredményezni fogja — a sok nulla elha­gyása, vagyis a millióknak távozása a köz- tudatból. Nem lesz mindenki milliomos! Kiváncsiak voltunk, hogy helybeli pénz­embereink milyen véleménnyel vannak az uj pénzről s milyen eredményeket gondol­nak vele elérhetni gazdasági életünk meg­javításában, felkerestük ezért őket ottho­nukban s nyilatkozataikat az alábbiakban adjuk. Dawey Ernő, a Kodak igazgatója óriási munkahalmaz közé temetkezve fo­gadott bennünket s véleményét a követke­zőkben foglalta össze: — Egységeket emelni még békében is veszedelmes volt. Ezt bizonyítják azok az államok, a melyekben a márkánál maga­sabb volt az egység. így Oroszországban és Amerikában. Tizenhat évig voltam Orosz­országban, bátran merek erről nyilalkozni. Mindent megmagyaráz, ha azt mondom, hogy a mikor egy rubel egyenlő volt ér­tékben egy shillinggel, ugyanakkor, a mit Oroszországban egy rubelért vettem, azt Amerikában csak két shilling és egy per.- nyért kaptam meg. Ezzel meg is magya­ráztam mindent. Az ilyen változás mindig rontja a megélhetési standardot. A legplau- zibilisebb az volna, ha vagy a font béke­beli oszlószámát, 24-ef, vagy a dollár Vs-ét vennék egységnek Ez volna a legtökéle­tesebb megoldás. Ha áttérnének egy olyan shilling-értékre, a mely megfelel egy angol shillingnek, ez által könnyen lehetővé válik egy bármely időben bekövetkezhető angol hitel, vagy bármilyen tranzakció. Hisz önök­nek angol kölcsönük van és kell is még. És ennél a pontnál ismerni kell az angol pénzembert, a ki kölcsön elölt megkérdi, mit is ér az a magyar egység, egy angol egységek? Megadjuk! De ha neki szorozni, osztani kell, átszámolni keb, hogy hozzá­jusson a magyar egységhez, úgy a kölcsön bizony nehéz dió. Egy ügyes megoldás szimpátiái kelt. S ez a fontos, mert ennek normális és financiális hatása van! Ha könnyen'kifejezhető, osztható pénzegysé­get akarnak, úgy válasszák az osztrák pénzt, a mely nem elsőrangú fináncpolitikai szem­pontból, de legalább könnyen kezelhető. Ha pedig törtben akarunk dolgozni, úgy csakis a dollárt, vagy fontot vehetünk alc- pul. Drágítani mindeneseire fog az új pénz, ez elkerülhetetlen lesz, minthogy ez igy volt minden más államban is. Egy udvarias mosoly, meglehetős erős kézfogás és véget ért a kihallgatás. A ma­tematikai ábrákhoz hasonló rendszerű gyár­városból,Ba romantikusabb malom-utcai vil­lába mentünk, a hol dr. Tragor Ignác, a Váci Takarékpénztár elnökigazgatója fogadott bennünket Fekve, mert a jobb lábára megsérüli s orvosa a kerevethez kényszeriletíe őt. Először semmikép sem akart nyilatkozni, mivel már több napja lei- ka pcsolódott a gazdasági életből s a mit tud.íazt csak az újságokból tudja, mondja szerény mosollyal. De mi nem elégedtünk meg ennyivel s mégis sikerült tőle a kö­vetkező nyilatkozatot lejegyezni : — Az új pénz, mint változás, feltétlenül drágaságot fog okozni. S igen árt az ügy­nek az a határozatlan tétovázás is, amivtl az illetékesek ezt kezelik. Ott az osztrák példa, de rendelkezésre áll más példa is, miért nem mentünk azután? Vagy egy pénzügyi szaktekintélyt küldtek volna ki tanulmányozva az idegen megoldásokat. Más kárán tanulni! Legfontosabb, hogy elő­kerül a bugyelláris ismét. A parasztember idegenkedik máris tőle, mert a vásárlóere­jét nem fogja tudni egyhamar megismerni. De azért meg fog neki is tetszeni az új pénz, a melyet mégis úgy fogad majd, mint a békebeli régi, jó magyar pénzt. Eddig tartott a nyilatkozat. Még egy jó vicc s sietve búcsúztunk. Sxőnyi László, a Henger­malom igazgatója a következőket mondotta: — Hogy áttérünk egy más rendszerre, már csak azért is jó, mert nem fogunk többé nagy számokkal dobálózni. A gaz­dasági életre egyenlőre nem lesz hatással. Itt csak e y jó termés a fontos. A valuta­rendezés: Konszolidáció! Minket, mint üzletembereket nem érint, mert mi dollárral és sokollal dolgozunk. Reményiem, hogy inkább olcsóbbodást von maga után, mert az új pénz lömeghipnózissal együtt lép majd fők Szuggerálni fogja az árak csök­kentését. Lehet, hogy a detail emberek kikerekitenek s igy egy bizonyos fokú drágulás ál! majd elő, de ebben nem hiszek. Az állami tisztviselő megérzi majd, de a magántisztviselő fizetését szintén felfelé fogják kikerekiteni. Legjobb megoldásnak találom Rákosi Jenőét, aki azt mondotta, hogy hagyjuk el mai pénzünkből az összes nullákat s ott leszünk, a hol voltunk vala­mikor. A mikor még megígérte, hogy a Váci Hírlapnak bármikor szívesen rendelkezésre áll. még rádió ügyben is (ingyen tölti meg az akkumulátorokat), szívélyesen búcsúz­tunk s felkerestük Váró Károlyt, az Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet igazgatóját, a ki a következőkben foglalta össze véle­ményét : Már látjuk, hogy a 12 500 as osztószám befejezett tény. Miután az új pénzegység, illetve az osztószám kérdésének eldöntése devalvációt, vagy ehhez hasonló értékvál­tozást nem von maga után, teljesen eloszlik az az aggodalom, melyet a döntés késése idézett fel a nép körében. Ennek követ­kezményeként remélhetőleg a betétek gyara­podása fokozódik, a mi a kamatláb csök­kenésére s gazdasági életünk fellendülésére kedvező hatással lesz. A 12.500 osztószám alkalmazását az egy évi átmeneti idő alatt a közönség megszokja majd s a mikor az új pénzegység kötelezőleg életbe lép, útjából már minden nehézséget elhárít. A gyakorlati élet szempontjából a 12.500 as osztószám jobban megfelel, mint akár a 14.5000-as akár a 17.300 as lett volna, mert nagyobb ipénzjegyeink korona értéke ma­radék nélkül osztható. Ha megtanultuk, hogy a 100.000 K-á s = 8, az 50.000 K-ás = 4 a 25.000 K-ás — 2, a 10 000 K-ás = 0 80, az 5000 K-ás = 0 40 új pénzegységgei egyenlő, az ebben való számolás, átszámítás és fizetés semmiféle nehézséget nem okoz. Ezután felkerestük dr. Kesztler Istvánt, az Egyházmegyei Takarék vezérigazgatóját, a ki azonban betegen feküdt s az interjúra /

Next

/
Thumbnails
Contents