Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-08-23 / 61. szám

Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 61. szám. Vác, 1925 augusztus 23. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik heten kint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy hóra ..... 15000 K Felelős szerkesztő és laptulajdonos I Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Eatíses" aemyáíír! 22000 K DERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el | J díjszabás szerint A vasút újabb tarifaemelése Letörik a drágaságot: mondja a minisztertanács — A kedvezményes füzetjegy, havi bérlet, tanulójegy és munkás hetijegy szeptember l-től 50—IOO°/0-al drágább A közíudat rádiója nagyon kellemeilen híreket fogott fel. Az amúgy is elviselhe­tetlen rettenetes drágaság enyhítésével fog­lalkozott az összminisztérium s mindent elkövet, hogy a nehéz életen valamit köny- nyitsen. S már-már örvendezni tudtunk a jövő olcsóságain, amikor újabb érlesülés rombolja le reményeinket, A vasút tarifát emel! Felesleges hangoztatnunk’, mit jelent a mai időkben a vasút s mennyiben járul hozzá, mint elsőrendű tényező, az általá­nos drágaság emeléséhez, vagy <vsökken- téséhez. Különösen vonatkozik az reánk, váciakra, akik épen a főváros olcsó és gyors megközelítése folytán (mikor is volt az?) a boldog vidékhez tartoztunk vala­mikor. Tisztviselőink itt laktak s könnyen jutot­tak pesti hivatalaikba, gyermekeink egész pályáik befejezéséig járhattak be Vácról a fővárosba olcsón, munkásaink százai ta­láltak megélhetést s az olcsó közlekedés folytán itt lakhattak s ilt éltek velünk mun­kájuk befejezése után. S midőn a béke idők jegyfüzetei végleg eltűntek, elég hu­mánus alapon (8 oda visszautazás dija) havi bérletjegyhez juthattunk s ezzel lehetővé vált üzok részére is a gyakori utazás, aki­ket személyes vonatkozáson kivül a tudo­mány, irodalom, ipar, vagy kereskedelem a fővárosba vonzolt. Csendben viseltük sorsunkat akkor, ami­dőn a korona ingadozása, vagy értékcsök­kenése következtében a jegyek árai emel­kedtek, hiszen mégis csak indokolva láttuk az emelkedést és fizettünk. Ámde már hosszú idő óta stabil a ma­gyar korona. Általános megállapítást nyert, hogy a drágaság elviselhetetlen, minden eszközt fel kell használni, hogy ez tovább lerjedhessék, minden faktornak lelkesedés­sel kell összefogni, hogy ezt a pusztító veszedelmet kiirtsuk, azzal a jelszóval, hogy minden, ami a drágaságot megszilárdilja, vagy fokozza, halálos ellenségünk s haza­fias (űzzél kell felvenni a harcot vele s a győzedelmes diadal elmaradhatatlan. S ime — mint értesülünk — a Máv. 1925 szeptember l-től felemeli a kedvezményes füzetjegyeket, ezenfelül a tanulóbéretek 100% al fognak többe kerülni, a havi bér­lelek pedig 50% al, ugyanennyi lesz a heti munkásjegy, mely ezentúl havonta is vált­ható. Újítás, hogy minden állomás ad ki 60 km. körzetben havi bérletjegyeket. Még a legenyhébb bírálat mellett is le­írhatatlan ez a meglepetés, mely bizonyára nem fogja a drágaság csökkenését és a megélhetés megkönnyítését előidézni. AAeg vagyunk győződve, hogy a vasút ma nem az a jövedelmi forrás, mely nem­zeti ajándékban részesíthetne bennünket, de mindenesetre az a tényező, mely első­sorban hivatott a drágaság elleni küzdés lemben önfeláldozó példát mutatni. Ez a részleges tarifaemelés, mely az egy útra szóló jegyek árait nem érinti, épen azokat sújtja a legjobban, akik elsősorban vannak ráutalva a vasút igénybevételére. A megélhetésért folyó gigászi harc kény szeritő parancsa is meg fogja váltatni a jegyeket, de az árak felemeléséből eredő többletet vájjon ki vagy mi fogja pótolni ? S ha módunkban volna, bizonyára meg­kérdeznénk a kereskedelmi miniszter úr őnagyméltóságál, hogy van-e tudomása er­ről s ha van, akkor miként véli ezt orvo­solni ? A jövő fogja megmutatni, hogy ez az emelés több bevételt jelent e, vagy pedig a forgalom tetemes csökkenését. Mi kis tényezők vagyunk ez országos kérdés pártatlan megbirálásában, azonban élénk figyelemmel kísérjük az erre hivatott politikusaink és a nagy közönség állás­foglalását. Legnagyobb örömünkre azonban az szol­gálna, ha e hírünket az arra legilletékesebb tényező sürgősen megcáfolná s e helyre­igazításnak mielőbb helytadhainánk hasáb­jainkon! (dr.) Forgalmi adózók figyelmébe A napokban kezdi meg a m. kir. pénz- ügyigazgatóság az 1925. évi forgalmi adó átalány kivetésére vonatkozó fizetési meg­hagyások kézbesítését. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a fizetési meghagyásban feltüntetett átalányok még a három száza­lékos kulcs szerint számitlattak ki, ez azon­ban csak julius hónapra érvényes. Augusz­tus hónaptól a kivetett összegnek kéthar­mad része fizetendő, a mi meg fog felelni a két százalékos kulcsnak. Ha valaki sok­nak lalálja a kivetett összeget, nem szük­séges küldöttséggel menni mindjárt a Pénz­ügyminiszterhez, hanem 15 napon belül felebbezze meg. Ezeket a felebbezéseket az érdekképviseletekből alakult bizottság fogja megvizsgálni és abban az adózók maguk is résztvesznek. Feltehető, hogy a döntés igazságos lesz s mindenki csak annyi átalányt fizet, a mennyi az ő tényle­ges forgalmának megfelel. Orvosi hir Dr. Kallós Gábor orvostudor-fogorvos nyári szabadságáról megérkezett s rende­lését hétköznapokon 4—6 ig ismét meg­kezdte. Reménység Az utcákon öles plakátok hirdetik, hogy a Reménység sportegyesület aug. 20 án úszó, aug. 23 án és aug. 30 án pedig nagy allelkai versenyt rendez. Olvasom a nagy hirdetést és elgondolkozom. 1922-ben mosolyogva vették tudomásul az emberek, hogy uj sportegyesület alakult és liszavirágéletet jósollak neki. — Tagjai szegény iparos-tanoncok, akikkel eddig senki sem törődött: otthon nélkül, felszere­lés nélkül, megértés és rokonszenv nélkül... és mégis megalakultak és cimükbe oda- iktatták ezt a sokat jelentő és sokat ígérő szót „Reménység.“ Csak pár év tell el a megalakulás óta, de a lesajnáló mosolyok megfagytak, a jósol^atasok elnémultak, mert az egyesület beváltotta jelszavát, küzdött a reménytelenséggel szemben és ma már megerősödve és megizmosodva á*il előttünk a „Reménység.“ Föpasztorunk jóságából a kilakoltatott ifjú egyesület szép otthonhoz jut és sport­telepet kap, amelyet a iisztikar megértő támogatásával pompásan felszerelnek. Sőt a Duna habjain ringatózó uszoda is a „Reménység“ megerősödéséről beszél. Az első időben, amikor mérkőzésre jelentek meg a pályákon, csak vereséget könyvel­hettek el. Mindenki azt hitte, hogy e veresé­gek és az „inas“ és „keresztespók“ nak gúnyszavaival kapott gorombaságok elked­vetlenítik a fiúkat. Aki azt hitte, az csalódott. A durva gúny csak szorosabb egységbe kovácsolta őket, a vereségekből pedig le­vontak a tanúságot és okulást merítettek a jövőre. Az első vereségek után azonban jöttek az elismerések: a fegyelmezett önfeláldozó lelkes játékért, majd az atlétikai versenyeken egymásután nyerik meg a szép dijakat és kitüntetéseket. Ma már a „Remény­ség“ nem ismeretlen a sportéletben és az elfogulatlan sportemberek a legteljesebb elismerés hangján szólnak az egyesület működéséről. Ezt az elismerést méltán meg­érdemli városunk polgáraitól is. Most amikor a második nagy atlétikai versenyének ren­dezésével újabb tanújelét adja életerejének, szeretetlel köszöntjük a „Reménységet“ és kívánjuk, hogy fejlődésében meg nem állva, az eddigi kitartással, buzgósággal és lelke­sedéssel vigyék diadalra életcéljukat és jelszavukat: a meg nem alkuvó és meg nem rettenő Reménységet! A köztisztviselők kedvezményes hajójegyei A DDSG hajójáratain ezentúl az arcképes igazolvánnyal utazó köztisztviselők és nyug­díjasok ugyanabban a kedvezményben részesülnek, mint a vasúton, vagyis fél másodosztályú jeggyel első osztályon, fél harmadik osztályú jeggyel második osztá lyon utazhatnak. A kedvezmény már életbe lépett. \

Next

/
Thumbnails
Contents