Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-08-02 / 56. szám
1 VÁCI HÍRLAP MIKOR VÁC FÖLÖTT MÉG TENGER VOLT Vác környékének története a geológiai idők folyamán Irta: Kubacska András egyetemi tanársegéd. Wehner Géza orgonaművész Vácon Illusztris vendége volt vasárnap székes- egyházunknak a nagy misén. Wehner Géza a Nemzeti zenede országos hírű művész tanára játszóit a székesegyház orgonáján s meglepetéssel konstatálta, hogy a székes- egyház kórusa mily tökéletes együttest képvisel. Jövő vasárnap Zalánffy Aladár, a zeneművészeti főiskola művésztanára látogatja meg székesegyházunkat. vagy a föld kérgén keletkezett hasadékok- ban hullámzott-gyűrűzött a láva. Valóságos földindulás-égszakadás volt ez. A kitöréseket kisérő földrengések azután egészen megváltoztatták a környéket. Hatalmas területek több száz méterre alá- sülyedtek, mintegy letörve a helyükön maradó tömegekről. Az a terület, ahol ma Vác városa áll és ahol a szőlővel beültetett dombok húzódnak, ahol Kösd fekszik, ezen földinduláskor sülyedt alá. Visszamaradt egy körültördelt, csonka rög, a Nagyszál. A jókora hasadékok (u. n. vetődések) mentén pedig először forró gazok és vízgőzök, majd névvizek törlek fel, magukkal hozva rengeteg ként, kovasavat, banjumot, stromelamot, manginí és vasat. Idők folyamán azonban elgyöngültek, majd teljesen meg is szűntek. Így alakult ki a vidék mai részének a „magja“, melyen azután már csak a viz és a szél változtatott örökös munkájával. A negyedkorban (az u. n. diluviumban) azután megindult a nagy löszhullás. A szél igen finom, apró ásványi szemecskéket hurcolt magával, melyeket nagy tömegekben lerakott. így jött léire a mai lösz. Mivel az alján mindenütt ott van az olígocen tengeri homok, azért a Vác környéki löszök rendesen erősen homokosak. Ha a hulló por vizbe esett (mocsárba, tóba, vizesrétre sib.) akkor egy vizi csigákat tartalmazó, réteges lösz alakult ki, az u. n. mocsár-lösz vagy tavi lösz (ázott lösz). Ellenkező esetben rendszerint csak szárazföldi csigákat találunk benne. Azonban ösemlősök csontjai sem ritkák benne. Lomha öselefántok, fürge őslovak és szarvasok, ezrekre menő bölény és ősbivalycsordák éltek ezen a lösz pusztaságon. Szép löszfalakat találunk az „Ordító árokban,“ a Kálvária hegy alatt az országút két oldalán, Kosdnál stb. Mindenütt bőven van benne az u. n. „lösz baba“. A beszivárgó viz mésztartalmától összecementezetí kemény rögök. Ezeknek belseje beszáradva üreges lesz, mely üregben a letöredezett szögletek darabkái zörögnek. Ez a csörgőkő. ilyen van pl. az Ordító árokban. A lösz alatt és magában a löszben is néhol barna vagy vörös agyagréteg van (Kösd falu határán). Itt hajdan erdő volt, melynek másszinű, mésztől teljesen kilúgozott a talaja. * * * Röviden elmondtam Vác „földjének“ a történetét. Talán egy kicsit szárazán, de igy jár az, aki a „mese“ mellett egy kevés tudományt is iparkodik nyújtani. (Befejezés.) Leopold Andor ismét Szegeden Leopold Andor, jeles baritonistánk ismét visszaszerződölt Szegedre, előbbeni sikereinek színhelyére, ezúttal első baritonistának. Hogy szerződése mily nagy fontossággal bir, azt abból a szomorú hírből ismerjük meg, hogy megcsonkított országunkban a budapesti operán és a Városi Színházon kívül egyedül Szegednek lesz a jövő évben opera társulata. tízparancsolat I A kincstári házhaszonrészesedést visszamenőleg leszállították A háztulajdonosok lakása még nagyobb kedvezményben részesül Nagy adókedvezményt biztosit a kincstár a 103901/925 sz. Pénzügyminiszteri rendelettel, a mely rendelet a kincstári házhaszonrészesedés leszállításáról intézkedik. A kérdéses rendelet kétféle újítást tartalmaz és pedig: Leszállítja a kincstári há'zhaszon- részesedést 1925 évi május hó 1-töl visszamenőleg, az eddigi összeg felére olykép, hogy elrendelte a pénzügyminiszter azt, hogy az 1925 évi májusi, augusztusi és novemberi negyed kincstári házhaszonrészesedés fele ieirassék Ez azt jelenti, hogy a ki a teljes kincstári hazhaszon- részesedést 1925 májusi negyedre a városi adóhivatalnál lefizette, - az az augusztusi negyedben házhaszonrészesedést nem fizet, ha pedig a kedvezmény es fizetési feltételt igénybe vette és csak a felét fizette le május hóban, a májusi negyedre eső résznek, úgy ezzel a májusi negyed teljesen törlesztve van — a további negyedekben pedig a lakbérnek nem 25'7,,-át, hanem csak 121/2°/o-át kell fizetni kincstári házhaszon- reszesedés címen. Még nagyobb kedvezményt biztosit a re/idelet,azon része, a mely kimondja, hogy a háztulajdonos által lakott oiy épület után, a mely 3 lakószobából áll, teljesen mentesítve lett a házhaszonrésze- sedés alól. Ez nagy jelentőségű újítás, ha figyelembe veszüu azl, hogy eddig csak két szobás ily lakás volt házhaszonrészesedés- mentes. A három szobás lakásba nem számítható be az előszoba vagy fürdőszoba, igy tehát az oly lakas, melyben 3 szoba és egy előszoba van, az még kincstári házhaszonrészesedés alól mentes. Előszobának azonban csak oly lakrész tekinthető, a mely csak arra szolgál, hogy a lakásba bejövök ott a felső kabátot, kalapot slb. elhelyezzék és lakó vagy várószobának berendezve nincsen. A már előirt házhaszon- részesedés törlését nem kell kérni, mert ez hivatalból törlendő. Kéri a kir. adóhivatal ezúton is a községi és városi adóhivatalt, hogy a törlendő végösszeget 1925. VIII/10-ig jelentse be a kir. adóhivatalnak. A Vácia kirándulása Ma, vasárnap kirándulást rendez a Vácia tagjai és barátai részére a Rudnay-parkba. Indulás reggel 8 órakor. VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Igazgató : VÁRÓ ANDOR Nagy művészi zenekar KŐ VI ISTVÁN vezetésével Ujf leszállított helyárak! Vasárnap, augusztus 2-án V27 és 9 órakor MEGNYITÓ MONSTRE MŰSOR I. Asszony asszony ellen (Az ördög bibliája) A newyorki felső tízezer mulatóiról készült film, 8 felvonásban. A főszerepben Nita Naldi, a „Tízparancsolat“ főszereplője 2. Színes párisi divatrevii 3. A föld rabszolgái (A halálkamra) Radius—Paramount exklusiv attrakció 6 felvonás 4. Pünkösdi királynő- választás a Margitszigeten Az eocen után következő aligocen időben i agyagot, kavicsot, homokot hagyott hátra a tenger vize. Az agyagot a barnaszén keresése alkalmával méiyeztett fúrásokban találták meg. Felszínre ép úgy, mint a szén sehol nem bukkan. Egykorú a Budapest- vidéki u. n. „kiscelli agyag“-gal amit a bennök található egysejtű állatok vázáról állapíthattak meg. Mig az agyag és a mészkő mélyebb tengervízből rakódott le, addig a későbbi sekélyebb, parikörüli tengervíz kavicsot, homokot hagyott hátra. Ez nem igen tartalmaz köveletet, ami érthető is, hisz az erős partuözeii hullani verésben az állandóan összeütköző kavicsgörgetegek közölt összeörlödött és elkopott minden kagyló és csigahéj. Hasonló kavicsok és homokolt vannak Budapest környékén, ahonnét először a Hárshegyről ismertették. Innét nyerte azután a „hárshegyi homokkő“ nevet. Vác környékén a földmives „cser kő“ nek hívja. Ebbe a homokkőbe van a Vacról is látszó nagy, vörös köbanya vágva. Vörös színét a benne lévő vasoxidtól nyeri, mely málott felületén a csapadéktól szétmosódik. Az aligocen időszak végén finomabb homokot, agyagot rakott le a tenger váltakozva. A Nagyszál felé vezető mély utakban több helyen kibukkannak a lösz (függélyes falakban álló „sárga föld“) alól. Néhol „kártya kö“-nek nevezi a nép leveles széthullása miatt. A Cselőte partján az agárdi i ut alatt az u. n. „homokbánya“ szintén e homokba van vágva. A Vác-Nagyszál közti (Papvölgy alatti) mély útban kiálló padjain a váci piacról jövő aszonyok szoktak megpihenni. Ebben a homokban elég sok, de nagyon széltöredezett kövületet találhatunk. Ezzel azután egy jó időre megint bezárul az egymásra rakodó rétegek sora. A terület lassan kiemelkedik a hullámok közül és szárazföld lesz. Azóta is megmaradt szárazföldnek. A mai vidéket azonban még nem ismerte volna föl senki az akkori tájkép után. A Nagyszál helyén legfeljebb alacsony halmok sorakoztak és a Dunának még hire- hamva se volt. A vágtató szél hatalmas por- fellegeket űzött hajlott maga előtt. Azt kérdezhetnék most már kedves olvasóim, hogy hát akkor mikor és hogyan alakult ki a Nagyszál mai firmája? Erre is meg tud felelni a geológia! Egy szép napon köröskörül megindult a föld az állatok lába alatt (az ember csak sok év millió múltán fejlődött emberré a földön). Borzalmas rengések, irtózatos lökésekkel reszkedfették meg a föld szilárd kérgét. KöVöskörül (Visegrádon, N.-Maroson Csörögön stb. stb.) vulkáni kráterek nyíltak,
