Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-07-29 / 55. szám

2 VÁCI hírlap mikor Vác fölött még tenger volt Vác környékének története a geológiai idők folyamán Irta: Kubacska András egyetemi tanársegéd. A tenger visszavonult és a terület a követ­kező jura és kréta korszakokban, valamint a középkorra következő uj-kor (Kainozoi- kum) elején szárazföld volt. Ezt onnét tudjuk, hogy ebből a korból semmiféle tengeri eredetű közét nem maradt ránk. Azonban van még más bizonyíték is. A Nagyszá! tövében művelés alatt lévő kosdi barnaszén-bányában a dachstein mészkövön 10—15 m.-es vörös és kék agyagokat találtak. Ezek az agyagok az egykori szárazföld napégette talajának és nedvesebb völgyeinek, vagy inkább oázisai­nak maradványai. Bennök Majer dr. és Zeller dr. az egykori állatvilágról tanúskodó köve­sedéit ürülékeket (koprolithok) találtak. Hatalmas növényevő gyikok (Dinosauriu- sok) éltek abban az időben. Magasságuk megütötte aSm.-t vagy még annál is többet. Az emlősök akkor még éppen, hogy meg­jelentek a föld felszínén kicsiny, patkány- nagyságú állatok alakjában. Hogy ezen hatalmas, növényevő gyikok ürüléke megkövesedett ? Hát hiszen ennél nagyobb csoda is esett már a világon! A forró, száraz levegőjű, szellős síkságon az elhullatott ürülék hamarosan megszik­kadt. Azután a sivatag széltől űzött, vándorló homokja betemette. Természetes, hogy a sok ezer és ezer elhullatott ürülék közül egy- kettő kerülhetett olyan körülmények közé, hogy a mai napig fennmaradhatott. Tudjuk, hogy napjainkban a Szaharán, Gobbisivatagon a homok karavánokat, fal­vakat eltemet. Csak egy domb, egy púp jelzi, kimelkedve a sivatag egyhangú messzesé­géből, hogy ott valami útját állta a széltől hajtott homoknak, mely aztán az akadály körül felhalmozódva, azt eltemette. A szerves részecskék helyébe idővel azután szervetlen részecskék rakódtak le s az ürülék most már megkövesedve év­ezredeken és milliókon át pihent tovább a föld mélyéoen. Az újkor harmad-korszakának a legelején, az u. n. palaeocenben és részben az eocén­ben még mindig szárazulat a mai Vác környéke. A Nagyszál helyén a szél és viz munkájától hepe-hupás, dombosvidék terült el. Nemsokára azonban (a középeocenben) a mai dunántúl felől ujramegérkezik atenger. Oiósjenön beesapotf a villám A múlt hétfőn este a későn fekvők Ka- falinpuszta irányában lángoktól megvilágí­tott eget láthattak, a mely szinte nappali világosságot teremtett. Egy perc alatt el­terjedt a hir, hogy ég Kaíalinpuszta s egy fél óra múlva már azt beszélték a „beava­tottak“, hogy az egész Katalina elpusztult. Később sikerült megtudnunk, hogy nem is Katalinén volt a fűz, hanem Diósjenőn. A rettentő viharban este 9-kor beütött a vil­lám a Schvváb-féle uradalom istállójába, a mely egy kazal lóherével együtt teljesen leégett. Ugyanakkor mogyorónagyságú jég Diósjenő, Berkenye és Szendehely határait 50 százalék erejéig elpusztította. A még le nem aratott gabonát félig-meddig kicsé- pelíe a jég. Nem hirtelen, zugó árral, mindent elöntve hanem lassan, évezredek alatt közeledve nehány kilométert. Posványos, lagunás lesz a tájék, melyen hamarosan dús növényi élet kap lábra. A vizekben azonban már min­denütt érezhető a tenger sós ize. A'laga a tenger hol előre tör, hol visszahúzódik. A viz színének a magassága, hol feljebb, hol lejebb lesz. A be-beiörő viz el-elborilja a növényi takarót és a viz annyira mélyül, hogy a növényzet nagyobb lömegben többé már nem vetheti meg a lábát. A növények­nek a levegőtől elzárt bomló tömegéből jött létre a mai szén. A mélyülő tenger vize azonban, a partok­hoz közel és az öblökben, a belésiető patakoktól, folyókíól még nem a rendes sómennyiséget tartalmazza feloldva s ki­fejlődik benne egy félig sósvizet (brakkvizet) kedvelő állatvilág. Ebből a korból maradt fenn az u. n. félsósvizi réteg, vagy amin! a bányászok nevezik „csigás réteg.“ Ez a szén feiett foglal helyet. Kékes-szürkés színű és telve van az akkori kor megkövült csigáival, kagylóival. A kosdi szénbányában szemléiheljük ezt a „csigás réteg“-eí. A tenger ezután hol mélyebb, hol seké­lyebb lett. így az egyes korszakokban váltakozva hol mészkövet, hol kavicsot, homokot vagy agyagot hagyott halra. Az eocen végefelé apró egysejtű állatok héjjával leli mészkő, az u. n. faraminiferás-mészkő rakódott le. Ilyen mészkövet találunk a „hadimentum“ nevű kőfejtőben feltárva és a Nagyszál 527 es magassági számmal jelzett csúcsán. Ebben a faraminiferás ten­gerben azonban nagyobb állatok is éllek. Kisebb-nagyobb kagylók és csigák népesí­tették be a tengerfenekét tengeri sümök és liliomok társaságában. Fönt a tengervíz szabad tömegében pedig teknősök és halak úszkáltak, vagy rabló cápák cikkáztak szerte-szét. Ezeknek porcos, puha váza hamarosan szétmállotl a viz örökké mozgó hullámaiban, zománcos foguk azonban mind a mai napig fennmaradt a mészkőbe ágyazódva. Kevés szerencsével egyet-egyet mi is találhatunk a „Padimentum“ kövein, mint a hogy magam is találtam. Dercsényi Dezső a Váci Hírlap fel. szerkesztője néhány hétre elutazott. Távolléte alatt lapunk szerkesztéséért és kiadásáért Kövi István felelős. Egy lépéssel ismét közelebb a földbirtok rendezéshez A váci földigénylők kérelme tárgyában az Országos földbirtok rendező bíróság már meghozta ítéletét, a melynek végre­hajtása most van folyamatban. Ez a végre­hajtás azonban nem megy oly simán, mint kellene, azért dr. Szatmáry József tárgya­lást vezető törvényszéki biró f. hó 31-én Vácon a városházán meg fog jelenni, hogy az Ítélet végrehajtásához szükséges pótlá­sokat eszközölje és felvilágosításokkal szolgáljon. A dunabogdányi szerencsétlenség Egy halott, három életveszélyes és három könnyű sebesült Súlyos szerencsétlenség történt pénteken délután a dunabogdányi kőbányában, a hol rendszerint déli időben robbantanak, a mi állandóan hozzánk is elhallatszik. A déli tárnában, az úgynevezett Szent Anna tár­nában dolgozik állandóan száz munkás s délelőtt megfúrják a köveket s robbanó­anyaggal tömik meg, mire az ebéd ideje alatt pontosan bekövetkezik a robbanás. így történt ez pénteken is. A mikor azon­ban déluián a munkások visszatértek, ész­revették, hogy egy furat érintetlenül áll, nem robbant fel. Mivel ez máskor is megtör­ténhetik hibás töltés, vagy rossz gyúanyag következtében, nem nyúltak a fel nem rob­bant fúráshoz, hanem közvetlen mellette egy új furatol készítettek s a midőn ez elkészült, tölteni kezdték az új furatot a robbanó anyaggal. Ebben a pillanatban történt a borzalmas robbanás, a mely sú lyos áldozatokat szedelí. A nagy füst és por felszállása után lett láthatóvá a tulajdonképeni szerencsétlen­ség. A bánya ez a része úgy nézett ki, mint egy csatatér a véres ütközet után. Mindenfelé véres sebesültek hevertek. Fo­kozta a szerencséllenséget, hogy a bánya munkásai nem a föld színén, hanem a bánya belsejének, a tárnának meredek 80—100 méter magas oldalában, kötelekbe fogódzva dolgoznak s igy már a légnyo­más következtében is sokan lezuhanlak a szédítő magasságból s ha maga a robba­nás nem is érte őkel, esés közben törték magukat össze a sziklákon. Legtöbbnek a robbanás úgyszólván tel­jesen leégette a ruháját. Sokan csonttöré­seket szenvedtek. Szerencse még, hogy a súlyos sebesülteket azonnal bejtudták hajón szállítani Budapestre, a hol azonban szom­bat éjjel Varga János 40 éves bányamun­kás égési sebeibe belehalt. Füslös István, Kontier Mihály és Rácz Árpád állapota vál­tozatlanul súlyos. Racz Árpád 13 éves mun­kásfiúnak rengeteg égési sebein kívül a jobb lábát amputálni kellett. Kösztler Mihály egész teste összeégett. Még hárman se­besültek könnyebben, a kik azonban be- kötözésük után saját lábunon távoztak. A csendörség, valamint a kőbánya vezetősége szigorú vizsgálatot folytat a felelősség kér­désének megállapítása miatt. Kisparti a budapesti igazgató Változások a váci házban A szenzáció erejével halóit a vasárnap ideérkezett hir, hogy a kegyesrend főnök­sége a budapesti gimnázium igazgatásával dr. Kisparli János eddigi helyettes igazgatót bízta meg. Kisparti igazgató, aki lapunknak illusztris munkatársa, nagy tudásával, meg­nyerő modorával és kiváló képességeivel rászolgált erre az előkelő megbízatásra. A váci gimnázium uj tanárai Erzbrücker Aladár és Korcsiák Ede lettek. Dr. Révai József és Rassovszky Gyula Szegedre, Pesovár Ambrus Budapestre került. A hálás szülők áldása és a szerető tanítványok hálája kisérje őket uj állomáshelyeiken. B ewssriik Üzletébe a ve­vőt, f)a hirdetését a VÁCI HIKt.nm.IS Közli tízparancsolat Folytatása vasárnapi számunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents