Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-07-26 / 54. szám
2 VÁCI hírlap MIKOR VÁC FÖLÖTT MÉG TENGER VOLT Vác környékének története a geológiai idők folyamán Irta: Kubacska András egyetemi tanársegéd. Az elmúlt év nyarán és az idén tavasszal több kirándulási tettem Vác környékére, s így több Ízben felkerestem a Nagyszált is* Célom volt, hogy megismerkedjem a vidék földtani viszonyaival, hogy megtudjam, micsoda kőzetek alkotják úgy a Nagyszált, valamint a környező dombvidéket. A közetek milyenségéből az ember nagyon sokat kiolvashat. Megtudhatja, hogy a közel keletkezéseinek idejében tenger, vagy édesvíz borította e a vidéket, avagy talán éppen szárazföld volt. Ha tenger volt, mély vagy sekélyvizü volt e, nyílt viz volt, vagy parti öböl, laguna? Ha szárazföld volt, sivatag volt-e az, napégette homokkal, vagy hegység, melyről patakok rohantak alá, talán tűzhányók működtek, kisérve egy sereg feltörő hévviztől, gejzirtöi. Édesvizű tavak, mocsarak és lápok töltötték-e ki a völgyeket és terjeszkedtek a síkságokon ? Minderre feleletét ad a közét és a benne található köviilt csiga, kagyló, vagy megszenesedett növényi maradvány. Sőt még azt is megtudhatjuk, hogy békés nyugalom honolt-e a tájékon, vagy hatalmas, erőszakos földrengések dúltak rajta, máról holnapra elsülyeszlvén messze vidékeket. Kirándulásaim alatt feltűnt, hogy milyen kevés váci turistával találkoztam a Nagyszálon, melyre, pedig büszkék lehetnének. A remek kilátás, az élő természet szépsége, úgy látszik, nem vonza a köházak közzé szokott, kényelmes városi emberi. Én a következőkben a halott, megkövült természet csodáival és szépségeivel szeretném őket megismertetni, elmesélni nékik annak a földnek ősi történetét, amelyen élnek, abból a korból, miikor az ember lába még nem íapodta a föld hátát. Talán egy okkal több lesz. hogy kijárjanak megnézegetni a Nagyszál szikláit, erdeinek viz-mosta, hatalmas szakadékait s a hegyre támaszkodó dombokat, a rég letűnt idők és rég múlt események eme visszamaradt tanúit. * A legrégibb ilyen „tanú“ a dolomit. Ha a váci vasút-állomásról kiindulva a Papvölgy alatt elhúzódó mély utón haladunk a Nagyszál felé, a mély útból kijutva, élénkbe tűnik a Nagyszál egész hosszában. Egységes Starnberger Rezső ünneplése A váci szövő kötőgyár megszokott, csendes munkáját rövid időre egy kedves, bensőséges ünnep szakította meg: Starnberger igazgatót ünnepelte a nagy gyárvállalat, ki most töltötte be a szövőgyárnál való működésének negyedszázadját. Az iskola padjaiból került Starnberger igazgató a gyárhoz, a hol rátermettségével, szorgalmával a legdíszesebb pozícióba küzdötte fel magát. Testtel, lélekkel a munka embere Starnberger Rezső, a kire roppant elfoglaltsága és szerénysége mellett is rátaláltak és társadalmi, valamint a városi ügyekben, mint a fontos pénzügyi bizottság tagja, hasznos és fáradhatatlan polgára városunknak. Jóleső, meleg érzéssel ünnepelte őt a gyár 43 tisztviselője, kiknek nevében Schilinger László mondott hálás, elismerő szavakat a virágokkal gyönyötömegéből bástya módjára kiugrik a Szarvas hegy egy része. Kopár hegyoldal, melynek gyér fűtakarója alól mindenütt elöbukkanik a hegyei alkotó közei fehér foltokban. Keskeny, fehér gyalogösvények kígyóznak rajta. Ez a szennyes fehér, porló, vagy apró szögletes darabokra széteső közét a dolomiti a Nagyszál legidősebb kőzete. A geológusok a föld történetében tovatűnt végtelen időket nem mérhetik évekkel, ők csak korokról beszélnek. így a szarvashegyi dolomitról is csak annyit mondhatunk, hogy a föld közép korának (Mezozoikum) triász korszakában keletkezett. Hogy hány évmillióval ezelőtt ki tudná azt megmondani ? ! A dolomit jelenlétéből a következőkéi tudhatjuk meg: Sekély, koral-zátonyos tengervízben rakódott le eredetileg mészkő alakjában, mely mészkő valószínűleg később változott át és kristályosodott át dolomittá. Ezen korallzátonyok üregeiben és öbleiben lomha tengeri csigák mászkáltak és rég kihalt Megalo- dus kagylók élték csöndes, íunya^életüket Ezeknek a megkövült héjjá azonban eddig, sajnos, a Szarvashegy dolomitjából nem került elő. Más vidékek dolomitjából azon ban eléggé ismeretesek. A triász kor vége felé a tenger megváltozott. Nem képződött többé dolomit, hanem helyette finom mész-iszap rakodóit le. Amikor azután az idők folyamán, a triász korszak végén ez a második tenger visszavonult s az egykori tengerfenék szárazfölddé lett, a viz alól kibukkanó mésziszap- sikság lassan kiszáradt, megkeményedett és átkristályosodott, minek következtében egy fehér, szürke, vagy vörös szinű, kemény mészkő jött létre. Ezt a mészkövet megtaláljuk több helyen, igy a Szarvashegy csúcsán, a Nagyszál tetején (erre épül a kilátó és ebben van a Násznépbarlang is). Ezt a mészkövet a benne szintén feltalálható Megalodus kagylók kövesedéit íeknői után megalodus-mészkőnek hívják. Nevezik azonban még dachstein-mészkőnek is a hasonnevű hegység után, ahol típusos kifejlődésben először találták. (Szerdai számunkban folytatjuk,) rűen feldiszitett igazgatói szobában. Starnberger Rezső, ki családjával tegnap érkezett haza szabadságáról, meglepetten látta a szives ovációt, mely az ő munkásságát nak és személyének szól és hálás szavakkal köszönte az igazán nem várt ünneplést. Kijelentette, hogy a legjobb munkások jutalmazására évente öt millió koronát ad. A tisztikar nagyrabecsülí igazgatóját az emlékezetes évfordulón egy gyönyörű ezüst virágvázával lepte meg. A Reménység díjíiai uszodája hétfőtől kezdve 7—9-ig a férfiak, 9—12-ig a hölgyek, 12 föl estig a férfiak számára van nyitva. Minden csütörtökön délelőtt 7—9-ig a férfiak, 9—12-ig a hölgyek, 12—3-ig a férfiak, 3—6-ig a hölgyek és 6-tól estig a férfiak fürödhetnek. Hétfőtől kezdve kedvezményes névre szóló jegyfüzet kapható, a melynek ára 10 darabonként 60,000 KNyilt-tér Köszönetnyilvánítás Felejthetetlen kis fiunk elhunyta alkalmával köszönetét mondunk mindazoknak, kik részvétükkel szivünk nagy fájdalmát enyhíteni szívesek voltak. Vác, 1925 julius 22. Varró Géza és neje. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik felejthetetlen drága és szeretett fiunk, illetve testvérünk végtisztességadásán megjelentek, pincér-kartársainak, a fehér ruhás leánykáknak, az egyesületeknek ezúton mondunk hálás köszönetét, hogy emlékét koszorúkkal megtisztelve, hült tetemeit utolsó útjára is elkísérték s ezzel szivünk nagy fájdalmát is enyhíteni óhajtották. Vác, 1925 julius 24. A gyászoló Vasús-család. Jánosdeák Mártont hét hónapi szigorított foglár börtönre ítélték E héten bőven foglalkoznak a lapok városunkkal és Jánosdeák Marion nevét emlegetik az utcán minden felé. Öt év előtti eseményeket kezd tárgyalni a honvédfőtör- vényszék, mely elé az ügyész Jánosdeák ellen sok vádat hangoztatva lépett. A katonai ügyészség szokatlanul hosszú vádirata Jánosdeák Márton voll tartalékos hadnagy ellen szolgálati szabályok mellőzésének bűntette mialt emelt elsősorban vádat, mert 1920-ban Kerschbaumayer Péter őrmester alárendeltjét többizben arculütötte, ezenkívül egyéni szabadság jogtalan korlátozása által elkövetelt nyilvános erőszakoskodás bűntelte miatt, amelyet úgy követett el, hogy 1920 március havában Vácon Róth Antal vácráíóii lakost huszonnégy óráig elzárva tartotta ugyanezért, mert 1919-ben a proletárdiktatúra idején Baros Bélát tizenöt vö- rösörrel letartóztatni megkísérelte. 1919-ben a prolelárdiktatúra alatt Kiss, Györgynét Baros Béláné ügyében forradalmi bíróság eiöít teendő hamis lanuságtéíelre igyekezett rábirni, ugyancsak a proletárdiktatúra alatt Baros Béláné! a forradalmi törvényszéknél izgatás cimén följelentette és ilt öt évre leendő elítéléséi követelte. Vádat emelt ezenkívül a honvédlörvényszék zsarolás bűntette cimén is, mert 1920-ban Pái Károlyt azzal a fenyegetéssel, hogy ellenkező esetben lezáratja, Perlusz Márton ögyében az államrendörséy elölt való hamis lanuvallo- másra kényszeritette. A katonai ügyészség azt is terhére rójja, hogy 1919 év őszén névtelen leveleket küldött a váci állomás parancsnokságra, a melyekben Baintner és Pintér ezredeseket sértő kitételekkel illette és akasztással fenyegette meg őket. Csalás vétségére való csábitás is szerepel a vádpontok között, mert a hadnagy az ügyészség szerint Vácon lakó édesanyja házbérét állítólag hamis bevallással akarta mérsékelteim. Sikkasztás vétsége miatt pedig azért emeltek ellene vádat, mert 1919-ben, a proletárdiktatúra alatt általa a kincstár részér© rekvirált mákból nagyobb mennyiséget magának tartott meg, becsületbizíon- ság elleni vétség cimén azért, mert 1919 augusztus havában Vácon Magas Árpád dr. orvost, mint kommunistát az ügyészségnél alaptalanul feljelentette, 192Ö-ban Baros Bélánét több Ízben megszégyenítő kifejezéssel illette, Méhes Vilma trafikost hasonlóképpen megsértelte. 1919-ben Sáfár Béla református lelkészt, a kivel az utcán ösz- szefalálkozoít, „le a csukásokkal! Le Sáfárral !“ szavakkal illette és őt öklével megfenyegette. A proletárdiktatúra bukása után Eülöp Istvánnét több Ízben nádpálcájával megütötte. Csalás miatt azért, mert egyik
