Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-06-24 / 46. szám

Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. * 46. szám. Vác, 1925 junius 24. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra...................... 20000 K Egyes szám ára ........................... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Könnyítés az országon Az állami tisztviselők fizetésemelése — 30 millióaranykorona beruházásokra — Május­tól a kincstári házhaszonrészesedés I2l/s százalék — Októbertől három lakrészes házak még ezt sem fizetik — A jövedelem­adót leszállítják — A forgalmi adó kulcsa augusztus 1-től két százalék ! A pénzügyminiszter hétfőn nyújtotta be az 1925/26. költségvetési év első hat hopp­jában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot. Az indemnitási javaslat magában foglalja a szokásos pénzügyi felhatalmazást, amely nél a kiadásokra nézve a múlt évi állami költségvetés keretei irányadók, felhatal­mazást kér azonfelül a kormány, hogy olyan kiadásokat is fedezhessen, amelyek idő­közben alkotod törvények, vagy törvényes intézkedések folytán fedezendök. E felhatal­mazások után az indemnitási javaslat a következő nagyfonloságu intézkedéseket tarlalmazza : Felhatalmazást kér a kormány, hogy az 1925/26. évi költségvetési előirányzat szerint mutatkozó 400 milliárd korona felesleg keretén belül az előlegben részesült állami alkalmazottaknak anyagi helyzetét javít­hassa. Felhatalmazást kér a kormány, hogy az állami üzemeknél tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javítása tekintetében is intézkedjék, amennyiben azt az állami üze­mek pénzügyi helyzete megengedi. Felhatalmazást kér a kormány,hogy a múlt évi bevételi többletet és a kölcsön hozadá- kából harmincmillió aranykoronát hasznos beruházásokra fordíthasson. Ezután az adóügyi rendelkezések követ­keznek, amelyek során a javaslat a kincstári haszonrészesedés kulcsát az 1925. évi második lakbérnegyeddel kezdődő hatállyal 12 és fél százalékban állapítja meg. Aa olyan épületek, amelyek legfölebb három lak- l részből állanak, az 1925. évi harmadik lak­bérnegyeddel kezdődő hatállyal a kincstári házhaszonrészesedés alól mentesek, ha azokat a tulajdonos és családja maga használja. Felhatalmazást kér a pénzügyminiszter, hogy a jövedelemadó tételeket 1926. évi január hó elsejével kezdődő hatállyal újra és olykép állapíthassa meg, hogy a negyven- százalékos kulcs csak az évi egymillió aranykorona értékű jövedelemnél nyerjen alkalmazást. Azok az adózók, akik jövede­lemadót nem kötelesek fizetni, 1925. évi január hó 1 ével kezdődő hatállyal, vagyon­adóval csak abban az esetben róhatók meg, ha az adóköteles vagyonuk értéke a húsz­ezer korona értéket meghaladja. Az általános forgalmi adó kulcsa 1925. évi augusztus hó 1 - töl kezdve az adó­alapnak két százaléka. Az olyan szállítások, vagy munkateljesít­mények után, amelyek még 1925 augusztus 1 előtt teljesítettek, még három százalék forgalmi adó fizetendő, ha az ellenértékét augusztus 1 után fizették meg. Az átalányok, melyeket az adózók átlagos bevételei alap­ján állapítottak meg, az 1926 év végéig vál­tozatlanul maradnak. A törvényhatósági jog­gal felruházott és rendezett tanácsú váro­sok területén befolyt általános forgalmi adónak legfeljebb egynegyedrészt a pénz­ügyminiszter az illető városnak engedheti át­fféf győzelemmel tértek haza evezőseink Budapestről Sportkörökben, főleg az evezősöknél vasárnap nagy volt az izgalom. Ezen a napon dőlt el, hogy az uj váci négyeshez lehet-e reményeket fűzni s megközeliti-e legalább a fővárosi klasszist, a hol annyi evezős közt válogathatnak. Állapítsuk meg, hogy a váci Gerstenberger-négyes felIéllenül olyan jó, mint a vidéki bármelyik négyes és a fővárosi csapalok közül a legtöbbnek méltó ellen­fele, ennélfogva az idén Vác sorozatos győzelmei előre láthatók a nagy regattán és később Esztergomban. A MAC jubiláris versenyén, a hol a főváros legszebb társa­dalma vett részt, kétszer röpült fel az árbocra a váci lobogó és a régi budapesti evezős bajtársak ismét boidogan szorongatták a a váciak kezét s gratuláltak a megérdemelt sikerhez. A junior négyesben a RÁC volt ellenfele Vácnak és ezer méternél már biztos nyerő volt csapatunk, a vidékiek versenyé­ben pedig Esztergom, amelyet úgy hagyott el, a hogy aharta: tiz hajóhosszal. Bodonyi skiffistánk nem tudott győzni, de szakértők megállapították, hogy jó evezős, vidéki versenyeken biztosan indulhat elsőségért. A négyesünk vasárnap este már nagy bol­dogan hozta a két szép dijat, a MAC hölgyeinek ezüst serlegét és egy márvány- talpazalú bronzszobrot és a jövendő ver­senyekről tárgyaltak. Tóth Sándornak, az önzetlen trénernek örömmel gratulált min­denki, hogy a váci csapatból rövid idő alatt olyan kiváló négyest formált, mellyel, bárhol fog megjelenni, számolni kell. Büszkék vagyunk fiainkra és várjuk, hogy győzel­meikkel a váci szinekel, mint a szép emlékű Hufnagel-négyes, mindenütt diadalra viszik. Esküvő Kiss Giziké felsővárosi rom. kát. tanítónő és Gyombola Gyula dr. m. kir. pü. fogal­mazó junius 27-én, szombaton d. u. 1/2Ó órakor tarlják esküvőjüket a székesegy­házban. A turisták közgyűlése A Magyar Turista Egyesület váci osztálya junius 30 án, kedden d. u. 5 órakor tartja tisztújító közgyűlését a városháza díszter­mében, a melyre tagjait és az érdeklődő­ket ez úton hívja meg az elnökség. 100 millió egy kútra. A fegyház lakói ismét örülnek A váci fegyház kormányzatának már hosszú évtizedek óta állandó törekvése volt az egészséges ivóvíz megoldása. Már a het­venes és nyolcvanas években Varga János, a kilencvenes évektől Balkay István igaz­gatók a legsötétebb aláfestésekkel színezték az intézet helyzetét, de ennek, dacára a két gyakorlati óriásnak a tekintélye, szavainak súlya és érvelései mindig azon a sablonos kitételen törlek meg, hogy: „az állam jelen­legi szorult anyagi helyzetére tekintettel födözet ez idő szerint — nem áll rendel­kezésre.“ Gedeon Emil igazgató okulva elődei meddő küzdelmén, ismert agilitásával — amellyel az egész intézet rekonstruálását is keresztülvitte — maga erejéből fogott a kút, illetve valamely fertózésmeníes ivóvíz felkutatásához. Sokáig kutatott az intézet belterületén, mig végre hosszas bakterio­lógiai vizsgálat után sikerült az intézet sok fertőzött kútja közül a központi gépház alatt fekvő egyik nagyméretű kutat, amelynek az intézeti három hatalmas gőzkazán táp­lálása mellett a letartóztatottak ivóvizének fedezésére is elegendő vize volt, emberi fogyasztásra is alkalmasnak nyilváníttatni. Ez a kút azonban, közel fekszik a Dunához s az elmúlt évi magas vízállás mellett fertőzött talajvíz nyomult bele és megfertő­ződött nemcsak a kút, de az intézet innen táplálkozó csőhálózata is, aminek folytonos tifuszos megbetegedések, a kút és a cső­hálózat lezárása lett a következménye. Ekkor az intézet igazgatósága — aszükség kényszere alatt s mert a minisztériumtól támogatást nem remélt — hatalmas ürtar- talmú lajlot készíttetett, amellyel a vasút mellett fekvő kerltelepről — amelynek kín­jaiban kiváló az ivóvíz — emberi és állati erőfelhasználásával hordatta szakadatlanul a vizet az intézetbe. Az intézet 1100—1200 között hullámzó letartóztatott létszámának ivóvízzel ilyetén- képen való ellátása — főleg a nyári hónapok alatt — sokszor a legleküzdhetetlenebb nehézségek elé állította az igazgatóságot, amivel szemben már-már majdnem meddő­nek bizonyult minden erőfeszítés. Végre, amit öt évtized minden érvelése, küzdelme megoldani nem tudott, tető alá juttatta egy egy szomorúan indult szerencsés véletlen, amelyet Rusztek Lajos dr. az intézet jelenlegi ügyes kezű igazgatója rögtön elkapott és el sem engedte addig, amíg a régen óhajlott végleges eredmény be nem következett. Ugyanis, a tavaly nyáron a kiütéses tífusz rémes gyanúja alatt meg­betegedett az egyik fegyenc. amit nemcsak az intézet igazgatóságának, hanem a ható­ságoknak is alapos védőintézkedését tette szükségessé. v i

Next

/
Thumbnails
Contents