Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-04-29 / 31. szám
\ 2 & ^ácia bemutatkozója Az Emericana V/ácia korporációja ház- avatója után rövidesen ismét nyilvánosság elé lépett. A Vacianak van közönsége, számolnunk kell lehát azzal, hogy a közel társadalmi élelünkben leltekkel tényező lesz. Most vigestét adott műkedvelő gárdája és könnyebb zeneszámokat ambiciózus zenekara, a Kúria pedig sokkal népesebb volt erre az alkalomra, mint a farsangon, bár elfértek volna a kényelmetlenül összekötött székeken még vagy százan. Őfensége szobája c. bohózatban Deák Anci és Rajzó Böske bájos játékát, Sypos Simi nagyszerű karrikirozó tehetségét élveztük. A közönség itt nevetett legtöbbet. Lilecskában gyönyörűen hódító volt Scheffer Klári, méltó partnere Vida Vilmos. Bruzda József fölényesnyugalmával el találtaszerepe hangulatát Két bohóság uián megkapott és a ielkekbe markolt az irredenta dráma, A magyar éjszaka című, mely Majer László nagy sikerét hozta. Az ö szenvedő székely kis zászlósa könnyeket csalt a szemekbe. Pogatsnigg Bözsi szép jelenség, szívvel játszotta drámai szerepét, Bézay Jenő dr. ellenszenves szerepe dacára teljes sikerl éri el, Vida Vilmos az előző darab után nem iepett meg, hogy egyike a legjobb műkedvelőknek, Bruzda József, Szántó István és Tarnay Alajos járultak ahhoz a nagy sikerhez, melyei a közönség őszinte lelkes lapsa honorált. Liptai tanyai karikatúrája: Fox írott a tanyan, már a túlhaladott, rég múlt idő ebben a szegénységben, mikor a falusi kis és nagy gazda talán nincstelenebb, mint a városi lakos. Ellenben Majer Lászlónénál helyesebb, elevenebb „művelődő“ menyecskét, Rajzó Bözsinél kedvesebb szolgálót nem találhattak volna. Mennyi munkájukba került, mig megtanulták a palóc kiejtést! Sypos Simi megint kitűnő volt, Majer László uj oldalról, dráma után az öiletes bohózatban méltón mutatkozott be, Tarnay szavai is közderültséget keltettek. Majer Lászlónak el kell ismerni még fáradhatatlan rendezői munkáját is. A zenekar elsőrendű, Rostelter Jenő vezetése minden ütemben kihozza a szépségeket. Újdonság volt Markó József hatalmas proscéniuma, meglepően szép a színpad artisztikus képe a négy kis darabban. Háziúr és lakó most az egyszer együtt kesereghet A kommunista gazdálkodásból marad! az a kellemetlen emlék, hogy bár egy fillérrel sem járul a házak fentarlásához a kincstár, a pénzügyminiszter a mindenkori lakásbér huszonöt százalékára „kincstári házhaszonrészesedés“ címén külön megadóztatja a lakókat. Most megengedték, hogy ezt a házhaszonrészesedést két részben lehet fizetni. A második részlet augusztus 5-ig fizetendő, ebből azt következtetik, hogy meg fog szűnni. Addig kiabáltak lakók, háztulajdonosok a kincstár vámszedése eilen, mig a pénzügyminiszter megunta és most már — más címen fogja szedni. A házhaszonrészesedésí eltörli, de augusztustól egész bizonyosan a huszonöt százaléknál magasabb jövedelmi adót fog szedni. Mert a pénzügyek őrének van szive! Találtak Egy farkaskutyát, 3 drb fehér ludat, a városháza udvarán egy kék köves arany- függőt, egy vászontárcát találtak. A tulajdonos érdeklődjék a rendőrségen. VÁCI MIKLfcP A tegnap emberei XV. Az őrmester. Róla emlékezvén egy letűnt korszak kultúrképe elevenedik meg emlékezetemben. Az eltűnt uszodát értem. Az itteni víg élet lelke és középpontja ó volt. Örömest vegyült az ifjúság közé, gyönyörűséggel vett részt tréfáiban. Úgy tett mint Lajos király Toldi szerelmében: Mint az apa játszó gyermekeit nézi, Addig-addig nézi, hogy közéjük vegyül, De azér’ kilátszik az apróság közül. Pályadíjat tűzött ki annak, aki őt a vízbe bedobja- Az volt a rendes szokása, hogy mielőtt bement a vízbe; leült a lépcsőknél es hosszas lábfürdőt vett. A gyerekek körülfogták mint a verebek a gólyát. Gombócokat ugrottak a közelében, hogy ingereljék. Mikor aztán ráunt a dologra, utánuk úszott es megbuktatta azt, akit el tudott csípni. Aki észrevétlenül be tudta őt lökni a vízbe, az megkapta a maga jutalmát egy sóskifli alakjában ; de ha nem volt ügyes, akkor magával rántotta a vízbe és megitatta. Nem lehet az rossz lelkű ember, akit a gyermekek szeretnek és aki gyermekeket — Isten legszebb, legtökéletesebb teremtményeit — szereti. Nagyobb tettekre, bátorságról tanúskodó, vagy ügyességet kívánó cselekmények véghezvitelére nagyobb pályadíjak voltak kitűzve. így egy üveg sör annak, aki őt a víz alá meríti. Öt meg annak, aki háromszor egymásután felússza az uszodát. Egy kosár perec annak, aki a legjobb úszót megelőzi. Egy hordó sör annak, aki ruhástul bedobja a vízbe azt, aki legközelebb beteszi a lábát az uszodába. Persze az uszoda törzsvendégei viszonozták a díjakat és Balkay fejére tűztek ki díjat. Sokan az egyes fürdőkben vetették le ruháikat, mert nem akarták, hogy ruhástul kerüljenek a vízbe. Persze a tréfát érteni kellett, haragudni senkinek sem volt szabad. Akit megúsztattak, annak közköltségen fizették meg a fürdése díját és nagyobb mennyiséget ihatott a sörből. A trambulinokon őrszemek voltak kiállítva és lesték az áldozatokat. Az egyik fiú jelenti Balkaynak: — Dr. Kohn ügyvéd úr jön. — Az nem idejön. Délután szokott fürdeni — mondja rá Balkay. — Fogadjunk a kosár kiflibe, hogy lejön — szól Gajáry Béla.-- Tartom, — feleli Balkay — és fizetem a hordó sört, ha bedobja a biró űr ruhástul. — Malik, — szaladjon csak — mondja neki, hogy jöjjön le, sürgősen akarok vele a Kurdi-ügyben beszélni. Az úszómester sietve teljesíti a parancsot. Az áldozat gyanútlanul lép be, Gajáry karon fogja és fontoskodva beszélget vele, majd az uszoda tükréhez közel viszi. Aztán egyszerre csak meglöki és zsupsz! benn kapálózik a vízben. Előbb szitkolózik, de mikor megtudja, hogy miről van szó, megtorlást igér. Ezentúl ő lesz az uszoda legszorgalmasabb déli látogatója. Figyeli a társaságot és kiszemeli a legalkalmasabb embereket, mert Gajáry izmos és ravasz férfiú, vele nem lehet egy könnyen kibabrálni. No, de Jakab barátunkat sem kell félteni. Egy napon azzal a kérelemmel áll elő Gajárynál, hogy halassza el a kitűzött tárgyalást, mert fontos családi ügyben el kell utaznia. Gajáry szokott óvatosságát félretéve >— abban a tudatban, hogy Kohn Jakab nincs itthon — felöltözötten lép az uszodába. Egyszer hat izmos kar ragadja meg és minden rugkapálózás ellenére behajítja a vízbe. Volt aztán magnum áldomás! Közben pedig már azon törték a fejüket, hogyan és kit kerítsenek megint horogra ? Mert sör az volt, csak a titulus bibendit kellett megtalálni elfogyasztására. Ilyen változás ment végbe ennek a ridegnek látszó, szigorú embernek a szívében, amikor részt vett a társasélet örömeiben. Hajlandó volt ő maga is mindenféle pajzánság és gyermekcsíny elkövetésére, ha alkalmasnak találta arra az időt és társaságot. A világ azonban a külszín után indulva, csak nyerseségét látta. Balkay tipikus, markáns egyéniségét komoly férfiúi tulajdonságai adták. Fegyelmezett és fegyelmet tartó ember volt; gorombasága és nyersesége — mint láttuk — csak külső volt csupán. Haragosai őrmesternek hívták erélyességéért és szókimondásáért. Egyébként mint önkéntes, szakaszvezetőségig vitte a 9. közös huszárezredben. Intelligenciáját mi sem bizonyítja jobban, mint nagy nyelvismerete. Tökéletesen beszélt magyarul, németül és tótul. (A trencsénmegyei Ivanó- con született 1853 november 17-én) Jól tudott még oláhul és rácul. Nagy műveltségéről tesz tanúságot az is, hogy egy újságot sugalmazott — mint állami hivatalnok nem szerkeszthette — és abban igen szellemes tárcákat írt. Munkás életének önkezével vetett végett i 1906 március 30-án. Gajáry Gézáné édesatyjáról, a 48-as hősről A Váci Hírlap „A tegnap emberei XV. Az őrmesler“ című cikksorozatban említést tesz boldogult atyámról, amit szó nélkül nem hagyhatok, bármennyire is nem szeretek a nyilvánosság elé lépni. Atyám változatokban dús, erényekben gazdag életét a szerző pár sorban elintézi, mig más szürke alakoknak cikkeket áldoz. AMndenekeíött azt cáfolom meg, hogy Kovách Ernő erélytelen férfiú volt, mert altkor nem őt szemelték volna ki Vargha halála után a váci fegyintézeti igazgatói áliásra, mint iilavai igazgatót, ho! mar 12 éve sikeresen működött. Atyámat hajlamai nem a mérnöki pálya felé vonzották. Ő nemcsak festőművész, de testesíő'-lelkesiöl «atona is volt. Horvátországban, Beiovárolt nevelkedett a katonai akadémián. Kiiüntetéssel végezte és Bécsbe került az udvarhoz magyar nemesi gárda- tiszínek. 48-ban csatlakozott a szabadság- harchoz, Bem apó mellé kerüli. 17 csatát hősiesen végig küzdve 24 éves korában őrnagy volt. Elfogták, az aradi várban 7 és 8A évet töltött a kazamatákban. Ott ianuita a mérnökséget, mely kiszabadulása után kenyere lett. Mint váci püspöki uradalmi mérnökét szólitoüa fel Csillag igazságügyi miniszteri tanácsos, volt bajíársa, a fegy* intézeti igazgatói állás elfoglalására. Lipól- várra, Vácra, Iilavara majd megint Vácra került. Irodalmi tevékenységére megjegyzem, hogy a 48 —49-es és az aradi fogságban is irt napióját a Nemzeti Muzeum őrs?. Széchenyi levéltára őrzi. Atyám születésének 100. évfordulója van. Régi dolgok ezek, de szükségesnek tartottam dióhéjba foglalni és felejthetetlen emlékére az igazságot feltárni. Némelyek azt a jogot vindikálják maguknak, hogy toliforgatás közben élők és holtak bírái legyenek. Ilyen esetekben célszerű a tájékozódás. miskei és csertői Gajáry Gézáné galsai Kovách Elvira. Mikor kell zárni a boltokat ? A kereskedelmi minisztérium, hogy az ' üzletek zárórája körül folyton megújuló vitákat egyszersmindenkorra kiküszöbölje, a kérdést országosan rendezni óhajtja. A minisztérium tervezete szerint a rőfös-, rövidáru, vas-, festék-, üveg és egyéb ipar- cikkárusitó kereskedés az azokhoz tartozó irodai és raktári helyiségekkel együtt este 6 órakor zárandó, szombat kivételével, a mikorra a zárórát este 7 órában állapították meg. A fűszer- és vegyeskereskedések, szatócsüzletek és általában minden túlnyomóan élelmiszereket, vagy állami egyedárú- sági cikkeket árusiló bolt, úgyszintén a különleges cukorka- és gyümölcskereskedések a téli féléven át, októbertől márciusig este 7 óráig, a nyári félévben, áprilistól szeptemberig este 8 óráig maradhatnak nyitva. A minisztérium rendelettervezete az üzletek nyitási idejét is szabályozza és e- szerinl az iparcikkeket árusító kereskedők télen reggel fél 8 óra előtt, nyáron reggel fél 7 óra előtt nem nyithatók ki. A fűszer- és vegyeskereskedések, túlnyomóan élelmiszereket, vagy állami cikkeket árusiló boltok, valamint a különleges cukorka- és gyümölcskereskedések télen reggel fél hét órakor, nyáron fél hat órakor nyithatók.
