Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-04-01 / 25. szám
2 VÁCI HÍRLAP megtámadott fiatal almafa 5 — 6 évi kínlódás után rendszerint elpusztul. A vértetű ellen való védekezés megkezdésére legalkalmasabb, amig a fa meg nem lombosodik, de azért hozzá ieheí és hozzá is kell fogni a védekezéshez azonnal, mihelyest bizonyos, hogy almafánkal a vérteiű bánija, lehat nyáron is. Ha a fa igen nagy mértékben meg van támadva a vértelűlől, akkor első dolgunk az legyen, hogy az igen vérielves ágakat, gallyakat és fatlyúhajlásokaí, amelyek a vértetű vei majdnem végig vannak borítva, vágjuk le és távolítsuk el olyan helyre, ahol azokat röglön el lehet égetni. Ha valamennyi vérletves fáról az igen tönkretelt ágrészekei eltávolitotluk, következik a faderékon és a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitisztítása. Aki gyökeresen akarja orvosolni a bajt, az röglön kőszén- kátrányt alkalmazzon úgy, mint amiként az alább meg van Írva; e kátránnyal vonja be rögtön az összes sebeket Egy vas- vagy cserépedény! Vb nyira bármiféle kátránnyal megtöltünk s azt szabadon, nyílt tűz fölöl! addig melegítjük, mig jói meg nem sűrűsödik. E melegítésnek az a célja, hogy igy elpárologhassanak a kátrányból azok az alkotó, vagy benne rejlő részek, amelyek a fára nézve esetleg rom boió hatással bírnának. Az igy elkészített kátránnyal azután bevonjuk a sebet úgy, hogy a kátrány annak felszínét mint igen vékony réteg, teljesen védje. A vértetű ugyanis — bármilyen kicsi — mégis szerfelett szapora rovarfaj. Evenkint 12—14 nemzedéke van s egy-egy véríetűnek 30 — 100, sőt 120 utóda lehel, még pedig mind nőstény, mely hímet nem ismer, hanem párosodás nélkül — folytonosan eleveneket szül s a ma születeti vérteiű már 12 nap múlva maga is Szaporíthat. Ez az óriási és gyors szaporodás teszi a vértetűt a fák veszedel t es ellenségévé és az teszi kötelességünkké azt is, hogy a vértetves fáinkat többször tisztogassuk végig. Nem szabad lehat azt hinnünk, hogy a sebhelyeknek kátránnyal való bekenésével munkánknak már végére értünk. Ez végzetes hiba volna, meri a munka javarésze, habár az már könnyeb lesz, csak ezután következik. Egy hét múlva az irtás után ugyanis megint végig kell vizsgálnunk a meglisztitolt fákat s ahol újabb vérteföfolt van, azt most is ,A FEHÉR APÁCA“ LEGSZEBB RÉSZLETE Egész Vác „A fehér apáca“ hírével van tele. Ilyen lázas izgalom nem igen előzte meg még nálunk film bemutatóját. A közóhajnak tesz eleget a Váci Hírlap, a mikor itt közli F. Marion Crawford a „A fehér apáca“ című regényének legszebb részletét. Itt indul el a tulajdon- képeni dráma, hogy azután izgalmasan szépen történetté fejlődjék. * Hetedik fejezet Már két éve él Angela a fehér apácáknál. Ő a legalázalosabb a sok Istennek szentelt nő között, őt szeretik legjobban a kórház betegei, mert kezének érintése még a legforróbb sebet is hűsiti. — Két éve vagy már nálunk leányom — szólt egy napon a fejedelemnő Angélához ,novicia~időd leteli, határoznod Ítéli, vájjon belépsz-e rendünkbe. Milyen nehéz itt határozni! Hiszen ha tudná, hogy Giovanni tényleg meghalt, akkor egy percig se habozna és szakilana a világgal, de ö még mindig visszavárja vőlegényéi, a ki megígérte, hogy minden poklon keresztül visszajön, mert vissza kell jönnie. e9Y reggel gyönyörű virágokat tépett a kórház kertjében, csokorba kötötte és elment az emlékoszlophoz, melyet a trlpoli- szi expedíció emlékére emeltek. úgy kell irtani, mint az első esetben. Ezen tisztogatást azután annyiszor ismételjük, mig a vérteiű fánkról egészen el nem pusztul. Az első évi irtás tehát sok munkával jár ugyan, de ne feledjük, hogy ha ez a munkánk alapos volt, akkor egy, vagy legkésőbben két évi munnával teljesen kiirtjuk a tetőt; de ha munkánk csak kapkodás volt, akkor örökké nyakunkon lesz a vértetű. A fő, hogv a nyáron szórvánosan mutatkozó vértetűfoltokról soha se felejtkezzünk meg. Az almamolyról, melynek kukacától férges minden Vác környékén termelt alma, akár milyen piros is, a következőket jegyezzük meg; Az almamoly az aima, körle s olykor a kajszinbarack megférgesedéséí és időelőtli lehullását okozza. Az almamoly pilléje esli állat és első ízben akkor rajzik, a mikor az ahm- és köríefa elvirágzoü és gyümölcsük már kötődőit. A rajzó moly tojását az almára vagy mellette a levélre fojja. A tojásból kikelő kukac azután leggyakrabban a kehely fáján, de olykor az oldalán is befurakodik a kis gyümölcsbe. Ha 5 —6 hét múlva az almakukac teljesen ü egnötf, elhagyja az almát és felkeresi a fa repedezett kérgű derekát vagy vén ágál, oil begubózódik, majd bebábozódik, hogy azután egy hétre reá kikeljen mint pille. Ez julius végére esik. Az akkor másodszor rajzó almamoly tojását úgy helyezi el, mint tavasszal. Mikor a gyümölcs meaérf, a megnőtt kukac a fa derekára vándorol, begubózódik és olt fele! mint hernyó. Ellene többféleképen védekezhetünk. Télen, vagg legkésőbben tavasszal, mielőtt a fa kivirií, tisztítsuk meg a fa derekát, öreg ágát nemcsak a mohától, hanem szedjük le róla arra való kéregkaparóval az elálló, elváladozó öreg cserepes kérget. További védekezés az, hogy fagyapotból, vagy hat-nyolc rét összehajtott erős papirosból köfélformáf sodrunk és azf julius hó közepe előtt, körülbelül emberi mellmagasságban a fára úgy kötjük fel, hogy az a derekát kétszer háromszor körülérje. A julius közepén túl bábozódni készülő almakukacok e kötél alá húzódnak és itt telepednek le Ezeket azután fiz napi időközökben Arany betűkkel fehér márványra vésték a hősök neveit, a kik olt haltak Afrika homokjában az olasz hazaéri. A hősök élén Severi kapilány neve állott. Angele elhelyezte a csokrot és halk imát mondott Giovanniért s egyszerre csak csoszogó léptek zavarják meg áhítatát. Egy rokkant katona jött az oszlophoz, az ő falába verte fel a csendet. A rokkant megállt az emlékoszlop elölt, szemét végighordfa az aranyba- vésett neveken. — Szegény bajtársaim — mondja halkan a kalona. Angela közel lép hozzá: — Maga is olt volt ? — kérdezi félénken. A katona ráemeli a szemét a kis fehér apácára és halkan felel: — Olt voltam. Talán a Ids nővérnek is volt valakije az expedícióban? — igen, Severi kapitány. — Severi ? Szegény fiú. — Hát tényleg elesett? Mondja kedves uram, igaz, hogy Giovanni meghalt? Én nem tudom elhinni. A kalona nem felelt rögtön. Gondolatai valahol messze Afrikában kalandoztak. — Szegény bajfársam meghalt, mondta aztán halkan. Éppen ma két éve. Az álkozott arabok . . . Angela már nem hallotta a többi!. Vissza- sielett a kórházba, felment a fejedelemnőhöz, megcsókolta a kezét és igy .szólt: kötelestül leszedjük, megsemmisítjük és újabb fogókötelet kötünk ki. Újabban akként védekeznek e kártevő ellen, hogy 100 liter vízbe szitán át belemosnak hat deka svájnfurii zöldet (arzénsavas rezet), 6 deka oltatlan mészport és vagy egy kiló rozslisztet és az egészet jól összekeverik. Ha az alma elvirágzoít, meq- permelezik vele először; ha a kötődött alma megnőtt és súlyánál fogva lefelé hajlik (az első permetezés után 8 — 12 napra), megpermefezik másodszor. Többet permetezni nem szabad. A svájnfurti zöld helyett újabban a jobb uránia-zöldet használják; 100 liter vízbe liz deka uránia-zöldet és 1 — IV2 veder mésztejet adnak. Szükséges végül, hogy nyáron át a hulló almát, köriét naponkint felszedessük és azt vagy azonnal sertésekkel feletessük, vagy írágyalébe fojlassuk, hogy az almakukac mindenképen elpusztuljon. Böjti előadás az ev, templomban Szívhez szóló hitépilő előadást tartott Varsányi Mátyás dr. budai lelkész az evangélikus egyház múlt vasárnapi böjli estéjén. A kiváló hitszónok témája volt: Jézus hét szava a keresztfán. A förlénelemből s az éleiből vett példákkal fűszerezett közei egy órás beszed mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Az előadáshoz méltó kiegészítésül szolgált Szabolcska Mihály „János vallástétele Jézus iránt“ című költeménye Sréler Juliska lelket melegítő előadásában és Matkovich Emmi két igen szépen érvényesült böjli éneke. ^5E és mérkőzése lesz vasárnap Ritka esemény lesz vasárnap d. u. a vásártéri pályán, amikor városunk mind a négy csapata mérkőzni fog egymás ellen a bajnokságért A Váci sportegyleí a Váci Atlétikai Clubba! az I-ső osztály, a Váci Törekvés SE és a Váci Reménység a Ií-od osztály bajnokságáért küzdenek. A VSE nek alighanem könnyű győzelme lesz a letört VÁC csapatával szemben, mig a két másod- oszlályú csapatnak nehéz napja Ígérkezik. D. u. 2 órakor VTSE—VR, d. u. 4 órakor VSE—VÁC mérkőzik. — Anyám, elhatároztam, hogy belépek a rendbe. A fejedeíemasszony kegyesen megcsókolta és elbocsátotta. A mikor Angela visz- szajutott szobájába, leborult az egyszerű vaságyra és keservesen zokogott. Ifjúságát, álmait, boldogságát és az életet siratta. Nyolcadik fejezet Aid el Kedir arab felkelővezér táborában két olasz katona raboskodott. Már két éve nyomorognak a szigorú rabságban, a szabadulás legkisebb reménye nélkül. Az idősebbet, Veneíti őrnagyot már felőrölte a fogság, a fiatalabbat csak megöregifette. Bizony nagyon nehezen ismernénk rá a piszkos burnusz alalt Giovanni Severire, a daliás olasz kapitányra. Ő volt a másik fogoly. Nem halt meg, mint mindenki hitte, abban a vesztes ütközetben, csak súlyosan megsebesült és az arabok magukkal hurcolták. Szervezete kiheverte a sebesülést és jó kedélye elviselhetővé tette számára a fogságot. Venetli őrnagy idegrendszere nem bírta elviselni a forró börtönt és súlyos betegen utolsó óráit élte. Egy este furcsa-nehéz lett a levegő. Mint ólom nehezedett az emberre és finom homok jarta át a test minden sejtjét. — Számum jön — suttogták ijedten az arabok. — Én nem élem lul a mai éjjelt, mondta
