Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-01-01 / 1. szám

VÁCI HÍRLAP PolitiKai és társadalmi hetilap, megjelentik vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 8000 K. Vidéken egy hóra 10000 K. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. 1924 Az év története Adjon Isten sok szerencsét, ismételten itt vagyok, Miutánja szerencsétlen oesztendő itt hagyott. Jó pár éve zengedezném ezt az évi krónikát Nem hinném, hogy kapott vóna tőle bárki kólikát. De hn mégis tán akadna, aki kólikát kapott, Annak oka, tiszteletiéi kérem, én biz nem vagyok. ­No, meri aki elolvasta, annyi minden! élvezeft, Eljegyzésen, esküvőkön, disznótoron étkezel!, Hogy e sok élvezet után már biz’ Isten nem csoda, Hogyha kedves olvasómai meglepte a kólika. Himlő ellen himlőoltás, veszellségre ve­szettség, így tanítják az orvosok, hát bizony nem nevetség, Hogyha összeírok újra egy csomó vig dáridót És egy újabb kólikával gyógyítom az olvasót. Alig az óév megkezdődik, nem maradok tétlenül, Elmesélem kis személyem mint járt sze­rencoéltenül. A tavalyi krónikám itt mielőtt még megjelent, Jóakarót, jóbarátot, háláltam töméntelent, A fűszeres küldött nekem cukrot, borsot, paprikát, Ementálit, grojé sajtot s külön küldé a likáf. A mészáros és a hentes rengeteg sok húst adott, Csirkehúst is küldtek többször s köztük püspökfalatol, A suszterom becsinálla a cipőmön a likát Nem is tudtam megérteni a rengeteg palikat. Uj bundával lepett meg a szabóm egyik esteien S nem fogadod érte pénzt el, bárhogyan is restelem. Sói mi több, a mint megláttam, szemem könytől áztatott, Mert a bunda róka prémmel végig is rókázfaíolt. Kapíam drága zsebkendőket, nyakkendőt s fuszeklikaf, No ezentúl stoppolhat a bé nőm majd még több likat. Ám a végén mindegyiknek voll egy szerény óhaja: „Krónikában benne legyek!“ így zengett lágy sóhaja. Neki ülfem, meg is irtani szép sorba mind­egyiket Külön sorba, nagy belükkel, s mindegyikre egy rímet. Ám az ember tervez és a szerkesztő úr végeze, Elfdejlém, hogy neki egy rossz szokása . léleze. Közismert, mily élvezetlel szeret mindig huzni ő S a reklámmal, meri cikkemhez verssor tán vagy husznyi nyő Fogta magát s ceruzáját s minden jótlevőm nevét, Jól kihúzta, nem törődve, szivem miként lépi szél. Másnap aztán krónikácskám reklám nélkül megjelent S vele együtt lakásomon harminc segéd megjelent S felmutatlak harminc számlát, tudtam rög­tön, mii jelent. S minthogy mindig honorálva lesz e kisded költemény, Segédeim (a harmincat) szerkesztőnkhöz küldtem én, S a szerkesztőm óh mily csoda, nem dü­hös és nem tombol, Kifizeite valamennyit honoráriumomból. Épen azért tisztelettel felkérek ilí mindenkit, Amíg ez a krónika kinyomva meg nem jelenik Ne küldjenek lakásomra semmiféle hús­nemül, AM rt én bizony fel is élem a beküldött nagy menüt. Nem tudom majd visszaadni s itl nem le bet vitázni, Legfeljebb a rókásbundát ludnám vissza­rókázni.- Január Nem veszett ki a szív minálunk, hiába, Dusán adakoznak a Stefániába. A hadiárvák is buzgón ünnepelnek, Karácsonyfa melleit vigan énekelnek, Szegény jó Csányinknak jobb lelt betegágya, Karácsonyra jötl meg édes kicsi lánya. Követendő példa, kérés és nem ukáz: A „Jóbarálok“ minden évben felruház. A legjótékonyabb Kondra Mihály vala Mert neki vajból van még a szive fala, Karácsonykor egy pár toprongyost megfogolt S nekik három télikabátot is adott. Virilistáinkat szépen összeírták S a Váci Hírlapba mindent beleírták, Ha e cikket virilista irla volna Azt hiszem nem irta, inkább sírta volna. Tespedt idegeink, ha nincsen cseh, osztrák, Villaryemeléssel jól felvillanyozzák. Nőegyletben adakozik sok úrasszony, Szeletzky Iduska lelt boldog menyasszony. Reménység pályáján megnyílt a kemény jég, Nem tartja más össze,mint csaka reménység. Vácig elhallaíszoü a csongrádi bomba, A vasutas murit is szétrobbantotta! Újabb jövedelem s vagyonadót veinek, Jaj, nagy örömére sok váci sziveknek! De ha fizelni kell, miért „jövedelem“ ? A mit kiadunk, az inkább „menedelem“. A válópörökkel tele vagyunk álig S im most legújabban a Társaskör válik. De hogy tényleg válik, ez még majd elválik, Valami megoldási majd csak kitalálik. Szerkeszlőnk feje fájt egy kis sajtópörtiil. (Pedig de szereli ö a sajlöpörlüt) Felsőbb leintésre letl egy-keltő vege, Kisült, nem volt rendben az iskolaszéke. A postahivatalt majd szélrobbanlotlák (Bizton aznap kaptam volna ezer dollárt) A jó szepesiek is megalakultak Van igy egy vigaszuk, ha már úgy széthulllak. Uj adó jelent meg, az iskolaszéki Iskola példája, mint kell adót vetni. VSE sikerült jó kabarét rendez, Anyagin, erkölcsin jókedvvel örvendez. Váci bélyeggyűjtők nagyban szervezkednek Vájjon megbélyegzetteket is gyűjtenek ? Befagyott a Duna, ál is járnak rajta Oil sélál ma Vácnak apraja és nagyja. Ál is járnak sokan, kivált halászlékre, Nem kell vigyázniok sem li Ura, sem lékre, Bár az utak estig változnak görbékre, Hogyha el is esnek, ráfogják a jégre. Házasság e hóban bizony alig hallik. Vitéz Szász Oszkárné lett br. Collas AAargif, Révész Béla bácsi üt hagyott bennünket. Dolgos munkása volt nagy közéletünknek Rokkanlak és a VÁC színdarabot .rendez, Dr. Zeller Tibor már is adjunktus lesz. Február Jó gróf Apponyiné Vácnak is megírta, Tuberkulóziséri hogy szádjának síkra. Megindul a farsang, jó kedv, sok bolondsár, Csali a csongrádiak ismét el ne rontsák! Váci fiatalok hej! de nagyon lusták! Rubovszky eljegyzi a Füke Eüuskát. Sikeiült Nőegylet teadélulánja, Olt voll Vácnak minden szép asszonya, lánya. De sokan szerettünk Sarlay há’ téged! Mosl az élet ellen örök sztrájkba lépett, Fejlődünk is egyre, halljuk hébe-hóbe, Nagyszerű harisnyát gyárt nekünk a Glóbe. S hogyha a külföldre is elkerül egyszer, Lesz belőle híres váci Globe-trotter. A Legényegyletben nagyban szervezkednek Elejét veszik a régi hires kedvnek. Szőlősgazdáink is sokat veszekszenek, Tán, hogy a venyigék félen nem teremnek? Rendőrség gyanúsnak talált egy pár péket S egyik nap lemérte az összes zsemléket. Kedves jó Szerkesztőm, krónikás kérdTéged, Zsemléhez hol veitek oly pici mérléket ? Nekirohant nagyon a Népszava Vácnak Mint egykoron, hajdan a török a rácnak. De mert a pennása hamisan kobozta Rendőrségünk menten mind el is kobozta. Azaz hogy csak menten edeobozta volna, Ha valakinél csak egyet talált volna. A'lagasan szállít már a kosdi szénbánya Ezt majd alighanem a kosdi szén bánja. , Eddig úgy nevezték, hogy a kosdi „kő“ szén Ezentúl úgy hívják, a kosdi „nem kö“-szén, A parcellázásnak megtalálták nyitját S a Vásár-terünket vá-sártalanifják. Kirakodó vásár hol fog domborodni ? És az eladók hol fognak kirakodni? Egész nap fog égni már a villanylámpa, Jobban fog égetni majd a villanyszámla. Fényesen sikerült a helyőrség bálja Nem maradi a bálon egy kislány sem állva

Next

/
Thumbnails
Contents