Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-04-20 / 18. szám

Ara 1000 korona 38-ih évfolyam 18 S3&m Vác, IV24 április 20. VÁCI HÍRLAP PoIitiKai és társadalmi hetilap, megjeleníti vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra 5000 K. Vidéken egy hóra 6000 K Egyes szám ára 1000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-nt 4 sz. (Tparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. POLGÁRMESTER» JELÖLTEK Még egy hét és Csänyi László örökéi belöili a város képviselőtestülete: lesz Vác városának is polgármestere. A vármegye alispánja pályázati haláridőül április 17-iké- nek déli tizenkét óráját jelölte meg. Erre az időre kél pályázati kérvényt nyújtottak át Täuber Ferenc polgármesterhelyettesnek. Nem tudjuk megtagadni olvasóinktól, hogy a kél kérvényt, mely legjobb jellem­zése a pályázóknak, ne ismertessük : Elsőnek Gajáry Géza sietett áladul pá­lyázatai, mely már április 15 én a polgár- mester-helyettes asztalán feküdt. Nem ke­vesebb, mint tizenegy melléklettel szerette fel tizezer koronás bélyeggel eliálotí kér­vényét. Azzal ke7di ezt. hogy két ízben is 1 polgármestere voll Vácnak, sőt „egyhan­gúlag“ választottak meg árvaszéki elnök­nek, tehát ha neki nincs is meg a pályú- zali hirdetményben megköveteli kvalifiká­ciója, mégis joga van pályázni. Ezután, a mini mayát a kérvényben kifejezi, „fölös óvatosságból“ még mellékeli érettségi bi­zonyítványát, jogi abszolutóriuma!, állam­tudományi államvizsga letételéről szóló bizonyítványát, jog-gyakornoki kinevezését, erről az állásról való lemondását, tisztelet­beli szoigabiróvá való kinevezéséi és vé­gül tiszteletbeli főszolgabíróvá történt ki­nevezését. mely után jött a polgármesterré választása. Ennyi ajánló írás után a kérvényt a kö­vetkező érdekes Kijelentéssel zárja be: „Első Ízben 1896 bari és másodízben 1901- ben a váci választókerületben, azután a rtagybifseiben, — a hol egyhangúlag or­szággyűlési képviselővé választónak, — ezen mandálumom lejária után a politiká­tól visszavonultam és attól azóta magamat teljesen íávoltarlotlam, semmiféle párt kö­telékébe azóta be nem léptem, hanem sződi birtokomon gazdálkodom és ha nyu­galmamat most ezen állás vállalkozásával feláldozom, azt csakis Vácváros érdeké­ben teszem. Gajáry Géza Vácvárosának már két Ízben is megválasztott polgár- mester-árvaszéki elnöke.“ Krakker Kálmán nemzetgyűlési képvise­lőnk kérvényét a pályázati határidő utolsó délelőttjén nyújtotta át. Nincs más mellék­lete, mint a törzskönyvi kivonat, melyet a vármegyén őriznek s a melyből kitűnik képesítése és közszolgálatának időrend­ben való felsorolása. Az egész kérvény rövid nyolc soros. Egyszerűen bejelenti, hogy pályázik a pol­gármesteri állásra. Gajár/val ellentétben még azt sem jelenti be, hogy áidozaioi hoz, midőn a város vezetésére vállalkozik. Gajáry Géza különben csupán csak han­gulatkeltésre, röpiralet adok ki, melyet hús­vétira küld szét a városi képviselőknek. A szép grófné mellképe Mikor a szobaieány behozta a párolgó fekete!, a társaság mindegyik tagja tudott valami érdekes történetet mondani élmé­nyeiből. A fiatal papra került a sor. A grófi csemeték rokonszenves nevelője ke­resetlen egyszerűséggel, de meggyőző mó­don adta elő esetét. — Nem velem történt, uraim, de teljesen megbízható forrásból tudom, Papvölgyi Gyula festőművész özvegyétől hallottam és igy hitelességéhez sem férhet kétség. Egy C£úf zimankős őszi éjszakán — mondta a művész özvegye — mikor épen lefekvésre készültünk, halk kopogás, majd mindjobban erő&bödő zörgés hallatszod az ajtón. Zebi, a ház éber őrzője felriadt szen- dergéséhől és egyel keltőt vakkantotí. A legény egy feltűnő szépségű és kecses fiatal asszonyt bocsáloü be.Angolul köszöni: — Good ewening! Minthogy én ezt a nyelvet nem ismerem, nem vettem részt a társalgásban és igy inkább volt alkalmam a szőke szépséget megfigyelni. Magas, fejedelmi termetű, elő­kelő, de hideg megjelenésű nő voll. Saelid tekinteíű szeme a búzavirág világos kék­ségére emlékezteiéit. Szabályos metszésű keskeny ajkán valami megmagyarázhatat­lan szomorúság ült és ez még vonzóbbá, rokonszenvesebbé lelte egyéniségének va­rázsát. — No anyjuk — szólt jó kedvüen az uram — megvesszük Katinak a hajasbabáf, Pistának a kis kocsit, meg futja neked is egy uj ruhára I Ennek a szép grófnénak a képét kell megfestenem. Még most az éj­jeli vonallal kel! elutaznom a kastélyába, de két-három nap múlva ilihon leszek, mert nagyon sürgősen kívánja. Az uram még az éjjel elutazott, három nap múlva vissza is tért. Egy csomó pénzt hozoii haza; nagyon dicsérte a kastély be­rendezését, a remek fáját és a szép asz- szony vendéglátását. Csak önmagával nem volt megelégedve, azt sajnálta, hogy mun­kája nem volt tökéletes. Valami megma- gyarázhatian bánat ült a szép modell arcán és ez meggátolta, hogy kifejezésre juttassa karakterét. Hónapok múltak. Tavaszkor az uram me­gint arra a vidékre kerüli. A főispán arc­képét kellett megfestenie a megye szék­helyén. Most, hogy újból a közelében idő­zött, eszébe juíott a csodás szépségű grófné, újból megelevenedett előtte remek alakja, bájos arcvonása!. A szép szőke asszonyra emlékezve egy hajnali szendergésében úgy vélt?, hogy megtalálta arcának azt a bá­natos vonásai, a mely karakterét adta. Elin­dul! a vasút felé, hogy kocsit keressen, a me­lyik kivigye a grófi uradalomba. Az állomás közelében járt már, mikor szemben repüli vele a gróf négyes fogata. Intett a kocsis nak. Az megállította a lovakat és azt jelen­lelte. hogy vendéget vitt az állomásra s most visszatér a kastélyba. A hosszú jegenyefáktól szegélyezett szé­les ulon csak úgy száguldóit a négy vas deres. Az egyik fordulónál egyszerre elő­túrd a kastély, mely magas dombon épüli és büszkén fekiníeií alá díszes homlokza­tával a festői völgyre. Mikor a kocsi meg­állt a virágágyakkal díszített udvaron, oda futottak a cselédek és azonnal felismerték Meghosszabbították az adóbevallás» beadását A pénzügyminiszter engedélyt adott, hogy az 1924. évre szóló jövedelem- és vagyon­adó-bevallásokat ebben a hónapban még beadhatók. A városi adóügyosztály felhívja az adózókat, hogy a bevallási Iveket hús* vél után vegyek át. Sk vallásos esték befejezése Méltó befejezője volt az idei böjti idő­szak vallásos estélyeinek virágvasárnapién az ev. templomban elhangzott lélekemelő szép előadás, melyben Pydmaniczky Pál br., ev. lelkész a 98 százalékban evangé­likus Finnország vallásos életéről beszéli. A közönség feszült figyelemmel hallgelta a biblián nevelődött kis nemzet hitéről, erkölcseiről, nagy műveltségéről és ezek­ből folyó anyagi jólétéről és boldogságé­ról szóló előadást és mind azt a sok szé­pe!, a miről az előadó közvetlen tapasz­talatai alapján szerzed Tudomást. Az eslély keretében Gosztonyi Klementin két vallá­sos ének művészi előadásával szerzett a hallgatóságnak nagy gyönyörűségei. Halálozás Dombó Károly a Hangya központi igaz­gatója csütörtökön éjjel Budapesten meg­halt. Dombó Vácon végezte iskoláit, kiváló pénzügyi szakembernek ismerlek és ezért gyorsan szép karriért fuloll meg. A váci takarékpénztárnak is felügyelő bizottsági tagja volt. Szívbaja ölte meg. Váci rokon-» sága .gyászolja. — Hát nem tetszik tudni? Hisz az nap halt meg szegény, szerencsében teremtés, a mikor a nagyságos festő úr felfüggesz­tette a képét a meitóságos gróf úr Íróasz­talával szemben és slulazoü. Most már a festőn volt a bámulat és el­képedés sora. — Hogyan? Mi történt? — kérdezte. A beretvált áiiu komornyik adta meg a felvilágosítást: _Tetszik íudni sz Istenben boldogul! grófnőnk nem volt a mi gróf urunk a fe­lesége. Csak úgy éltek balkézre néhány rövid, de boldog hónapot ebben a kastély­ban. A ínéitósáqos asszony egy másik gróf urnák a felesége volt, de elhagyta, mert beleszeret It a mi urunkba. Mikor aztán a mi gróf urunk ráunt, eiemészíeite magát. De ni! i!t jön a megboldogult méllóaágos asszony angol iaasa, ha tud vele beszélni az úr, áltól löbbei ludhat a szegény mél- tóságos asszonyról. — Bizony Sir, — válaszolt a megszólí­tod, — az én jóságos szép úrnőmnek na­gyon szomorú a íörtenele. Most lesz »két éve 3 nyáron, hogy meghalt az édesanyja, Atyja, mert a falujában senkire sem bíz­hatta, magával vitte a hajóján. Egyik ame­rikai útjában szemet, vetett rá egy daliás magi ver gróf. Nem csodálkozom rajta, mert nagyon szép leány volt a mi derék kapüány urunk leánya. Csodálatos szépségesei le­nyűgözve beleszeretett. Csakhamar felesé* gül vette és idehozta őt magával Magyar- szolgálatában. Nagy volt a boldogságuk, mert i gén szerették egymást. A gróf úr tenyerén hordta ifjú nejét, minden kíván­ságát teljesítette. Igy tartott ez vagy két

Next

/
Thumbnails
Contents