Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-03-09 / 12. szám

12 s»&m. Ära 700 korona 38 •iH évfolyam Vác. 1V24 március 9. VÁCI HIRLA iPo&iíií&ai <fc» társadalmi hetilap, megjeleuiE vasárnap Előfizetési ár: Helyben negyedévre 9000 K. Vidéken negyedévre 11000 K. Egyes szám ára 700 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos | Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-iit 4 az. (Iparudvnr) I Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Dercsényi Dezső J ... I díjszabás szerint. Elmélkedés Húshagyótól husvétig A hosszú farsangnak, íme, elérkezett a böjtje. Ez a katolikus hivő részéről egy alázaíossági aktussal kezdődik. Hamvazó­szerdán ór és szolga, gazdag és szegény, férfi és nő, ifjú és öreg, miközben az Úr szolgája hamut szór a fejére, a pap ajká­ról e szavakat hallja; „Ember emlékezzél meg, hogy por vagy és porrá leszel!“ Köi- cseynek sok zersgzetes versszakra von szüksége a „Vanitatum vanifas“ bebizo­nyítására, Váradi harangjai is sokáig han­goztatják .. . „pompa, rang: minden hiúság fönt s alant“. Az egyház markáns rövid­séggel és lélekbemarkoló kendözeílen- séggel csak ennyit mond :... „ porrá leszel." Ez a figyelmeztetés kemény 40 napig szól a hívőkhöz és a híveket elmélyülésre, a leikéve! való törődésre készteti. S az az ember, a ki egy hosszú éven át a minden napi kenyér, vagy talán a szórakozás után futkosott, családi visszavonulíságban rá­döbben a hiúság vásárának múlandósá­gára és fogékony lesz a krisztusi igaz­ságra : „Egy a szükséges. Keresselek elő­ször az Isten országát és az ő igazságát!“ De a puszta ráeszmélésnéi nem állhat meg ez az örökké tékozló fiú, hanem egy ha­talmas nagytakarítással felérő le'kiismereí- vizsgálásban számot vet magával és szem­lét tart élete fölött. 1. Az Úristen ellen nem vétettem-e az első parancs áthágásával: „Én vagyok a te Urad, Istened. Idegen istened ne legyen énelőííem, hogy asi imádjad!" Csakugyan az Úristent helyezed a legfőbbre, vagy pe­dig bálvány, talán épen az aranyborjú imá- dásod tárgyal Ember, e! ne feledd az első parancsot! Mammoní el kell hagyni. Az egyénnek és a társadalomnak az igaz Istent kell trónra emelni a családban és a közéletben egyaránt! Magad se helyezd mindenek fölé! A mini az egyéni önzés nem boldogítja a családot, úgy az osztály- önzés nem lehet konstruktiv elem az államban. 2» Magad ellen akkor vétkezel, ha elfe­lejted, hogy Isten képére és hasonlatossá­gára vagy teremtve, ha úgy viselkedek mintha csak tested volna, ha ez a testi feled proletárdiktatúrát gyakorol ennek uralkodásra hivatott jobbik részed fölött, ha Bacchus és Venus több hódolatban része­sül részedről, mint Krisztus. Ember por vagy, halandó testedre nézve, de a mit a porhüvely takar, lelked örökké él, Ne be­csüld ie magadban az örök éleire hivatott felek viszont ne fokozd le magadban any- nyira az egyéniséget, hogy egy meggyő­ződésedet sértő divathóbort, korszellem, vagy más tömegjelenség béklyóiba veresd. Kiki elsősorban a maga leikéért felelős. 3. „Nem gyilkoltam, nem loptam“ — mondod. Mi bűnöm lehetne felebarátom ellen ? Uramistenem ! Ha ezzel már eleget tettem volna, de jó volna! Munkád, vagy spekulációd gyümölcséből élsz? Milyen érzéssel viselteiéi felebarátod iránt ? Van-e benned szeretet, a melyről a Szentirás azt mondja, hogy a tökéletesség teljesítése?! Emberszámba veszed-e embertársadat, ha nem is tartozik a te társadalmi osztályodba, ha nem is esküszik a te politikai hitvallá­sodra, ha nem is nézi a te szemeddel a világot, vagy falán ellenfeled is? Emberek, a demokrácia korában még nagyon sok ember jár, a ki az Übermensch, a világfi, a nábob, a születési kiváltság, vagy társa­dalmi kiválóság fölényével elnéz a többi feje fölött, mintha bizony nem egy Atyának volnánk a gyermekei ! 4V Azután : teszel-e valamit embertársa­dért ? Szivedbe hat-e a nyomor szava, vagy szótian tekintete uíon-uifélen? Jutíatsz-e egy morzsái is évente egy jótékony egyletnek, különösen olyankor, mikor vendéglátó asz­talod csak úgy roskadozik az áldástól! Rendjén valónak találod, hogy egy jótékony egylet elnöksége heteken át kénytelen vesz- szőí futni a gyűjiőivvel, vagy báli jegyek­kel, hiába! Nem volna jobb, ha a tehetős osztály egy-egy lakmározásra szánt ösz- szegnek szerény 5 — lO*/o percentjéí köte- lességszerűen elküldené a Stefániának, Szereíeíszövdségnek, kórháznak, paíre- názsnak, stb! Csak ezzel az önmegadőz- íatássai lehelne méregfogát kiszedni a kétségbeejíően lerongyolódott szegénység elkeseredésének, mely az ití-olt felhangzó „tánc, muzsika, ének" hallatára ökölbe sző­rűéit kezekkel fenyegetőzik az urak ellen! Tegyünk szordinót a hangszerre, de @ fe­nekedés kiáltására is! Atyámfiái, ne adja­tok helyet a gyűlöletnek, szeressétek egy­mást, föképen ebben a szent időben! Révai József dr. Fffijér—PfiítFiaJoffo dk*, a rrsáspciaa© 85-Sfei ©séwok A város fogadalmi ünnepét, március Í5-két a szokott impozáns keretekben fogja meg­ülni ez idén is a lakosság. A honvédszo­bornál lefolyó ünnepélyt a városi fanács rendezi, mely Fejér—Panajolh Gyula dr. rentíőrtenácsost kerte fel az ünnepi beszéd elmondására. Az egyetemi ifjúság tagjai több irredenta kőkeményt szavainak, ének­karuk pedig énekeltet fog előadni. Az ün­nepély résztvevői délután félháromkor in­dulnak a városházától a nemzetőri zászló alatt. ^iärcSssäet©»^ kos2£íira©,§: a aeajsseséaij siStiszii ka »»árasak A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ter a váci 3. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnokságához intézett leiratában kö­szönetét fejezi ki a zászlöaij altiszti kará­nak hazafias áldozatkészségéért, a meiy- ly«l február 9 iki táncmulatságának egész tiszta jövedelmét, 1,064,260 koronát a hadi­árvák váci bőripari szakiskolájának tanulói javára ajánlotta fel. ftley: aí o sí d n ä it a k a kereskedők és Egsa »»őseik a kényszerköScsösi miatt A város összes negyedmesterei a héten mást sem csináltak, mint minden házba, annak minden lakásába bekopogtattak s letették a pénzügyigazgaíóság fizetési meg­hagyását a kényszerkölcsönről s miután az három részleiben fizetendő, három pos- facsekket mellékeltek kozza. (Jó, hogy a pénzügyminiszter ennek nem ^térítteti meg az árá!.) A ho. két ember összejön, ott a rettenetes megélhetésről, uj Jóriási teherről, a kényszerkölcsönről van szó városszerte. Nem milliókat, milliárdokaí akarnak elvinni tőlünk is és mindenki kétségbeesve kérdi: honnan vegyük. A százezrek, miket a pénz- ügyigazgaíöság rideg Írásával követei, min­den fizetési meghagyáson óit van, de leg­több helyen milliós számjegyeket olvasunk. Hallottuk, hogy a váci püspökségei 401 millió fizetésére kötelezték s ebben sz arányban jut mindenkinek fizetni való. Ke­reskedőink és iparosaink megmozdultak s ma délután az ipartársulatban közös gyű­lésen fognak tiltakozni a roppant nagy megterheitetés ellen. Sok eredményt mm várhatunk a tiltakozó gyűléstől, de helyes, hogy összefognak és figyelmezteti]; a pénz­ügyi kincstárt, hogy a magyar adóalany már teljesen kimerült és számtalan csalá­dot fog tönkretenni, ha a kényszerköicsönt 45 nap alatt kíméletlenül behajtja. Azon boldogok részére, kik fizetni tudnak, fel­jegyezzük, hogyha egyszerre fizetik ki a kényszerköicsönt, öíszázalékkai keveseb­bet kell leróni. Sem a városi adóhivatal, sem a váci állampénztár nem fogadéi be­fizetéseket, hanem mindenki a postacsek­ken a postán tartozik befizetni a kényszer- köicsön első részletét március 10-ig. Jésssswekfíek Írjuk boldog űrömmel, hogy felhívásunk a sze­rencsétlen Kovács-család és négy ártatlan gyermek érdekében meghaiigaiásra talált. Täuber h. polgármester azonnal százezer koronát küldött a végtelen nyomor enyhí­tésére, Jeünekné úrnő pedig közel másfél- százezer koronát gyűjtött és azon élelmi­szeri vásárolt nekik, szerkesztőségünkben is több ezer korona gyűlt részükre. Ezen kivüi, tudjuk, többen felkeresték a nyomor kidsen tanyáját és jó szívvel jót tettek. Az adakozók igen sokan csak azt kérték, hogy nevüket ne hozzuk nyilvánosságra. A bol­dog szív legyen jutalmuk s az a jóleső tudat, hogy a szerencsétlenek jó hosszú időre élelemmel el vannak látva. glegiincluEft a kajjésáfö A magyar folyam és tengerhajózási rész­vénytársaság tudatja, hogy a mai napon összes állomásait a teherforgalomra meg­nyitotta. Göd és Margitsziget közi még áll ugyan a jég, de mire az első füstölgő ké­mény Bécs felől leér hozzánk, akkorra bi­zonyára dtakarodoít. \ I

Next

/
Thumbnails
Contents