Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-02-20 / 9. szám, Rendkívüli Kiadás
2 ifjúsága 1889 február 26-án született. A Mária Terézia-rakpartnak abban a házában láfSa meg a napvilágot, mely ma Bardőcz Árpád tanácsos tulajdona, itt volt Csányi Jánosnak, kit az egész város tisztelt és becsüli, nagyhírű ügyvédi irodája, itt élt jóságos, szelidlelkü édesanyja. Az eiső gyermek végtelen boldoggá tette Csá- nyiékat s a hogy növekedett, mindinkább meghatványozódott az örömük. Az örök függetlenségi Csányi János magyar ruhában járatta Laci fiát. A váci főgimnáziumnak volt nyolc éven át a növendéke. Meg keli nézni az értesítőket: minden esztendő arról faeszéi, hogy a legkiválóbb tanulók közé tartozott a kis Csányi Laci, kire intézete és tanárai méltán büszkék voltak. Hirtelen halt meg édesapja, ki már ekkor a takarékpénztár igazgatói állásában volt. A Csányi-fiúk a Káptalan-utcai Aiberíy- házba kerültek. Csányi László fokozott szorgalommal látott egyetemi tanulmányaihoz s csak a vakációban engedte meg magának, hogy nagy utazásokat tegyen Európa majd mindegyik nagy városába. Járt Afrikában, Kairóban és a Níluson is. Mint ügyvédjelöltet dr. Preszly Elemér, akkori orsz. képviselőnk, alkalmazta irodájában. Már itt kitűnt nagy használhatósága: teljesen ő vezette az ügyvédi irodát. ECsiíOíias éüeíétfeík Társadalmi életet kezdett élni. Felkapták, meri igazi jöbarát, kedves és szerény ifjú volt. Legjobban azonban a sport érdekelte s ez időíői a Váci spörtegyesület, főleg annak evezős osztálya, rendkívül sokat Köszönhet neki. Ő állította fel a régi helyére az uj csónakházaf, majd nemrég „semmiből“ megépítene az uj rakparton a sportházat, mely mindig egyike lesz az ő teremtő ereje hirdetőjének. 1914-ben, nem sokára a háború kitörése után, önként jelentkezett katonának és az érsekujvári m. kir. 37. honvédtábori tüzér- ezrednek leli önkéntese. Ötvenen voltak a nehéz önkéntes! iskolában s az öíven között Csányi László a legjobb lovas, a rangelső önkéntes. Maga ajánlkozol! a harctérre s a kárpáli harcoktól a lucki véres áttörésig, az erdélyi front minden ülköze- tében részt vett. Megkapta mini hadapród- Ielölt íözmesíer a bronz, kis ezüst, nagy ezüst viíézségi érmeket, (ezt az utóbbi! kétszer függesztették mellére) soron kívül nevezték ki hadnagygvá s már akkor mind a két szignum laudis díszítette mellét. Szerény volt, soha senki sem hallotta dicsekedni, pedig ezrede büszke volt rá. Á nem hivatásos katona tudása akkora volt, hogy tüzérliszttársai mindig respektálták józan, álfontolt, komuly véleményét. Mikor a Tölgyesi-szorosban elcsendesültek a harcok, újra látni, tanulni, dolgozni ak^rí. A tétlenség nem volt kenyeres tarsa. Azzal lepte meg ezredparancsnokát, vitéz Naményi Viktor tüzérezredest, hogy kérte magát a repülőkhöz beoszlatni. Becs alá, a repülőiskolába került mini tüzérfőhadnagy s nem sokára az olasz, fronlon már mint repülő tiszt vezeíi a gépet ezer méteres hegycsúcsok közt, majd pedig mint megfigyelő tiszt teszi a leghasznosabb szolgálatokat és irányilja a tüzérség belövéseit. A háború vége felé jártunk. Parancsot kapó!!, hogy repülőgépjével az uj olasz VÁCI HÍRLAP állásokat kémlelje ki. Alig indult el, ötszáz- méteres magasban :gépe megtagadta a szolgálatot, lezuhant. Nem vesztette el lélekjelenlétét, mintegy harminc méter magasban gépéből kiugrott és egy lábíörés- sel meneküli meg a biztos haláltól. Alikor felépült, az aradi repülő-osztaghoz osztották be. itt érték a bevonuló oláhok s a bátor tisztet fogságba vetve, magukkal hurcolták Erdély belsejébe. A forradalom már rég véget ért, mikor megmenekült az oláhok karmai közül. Arcán a kiállóit szenvedések nyomaival, még mindig bicegve tért vissza a világháborúból szülővárosába . . . Egyik lába a törés következtében rövi- debb volt, de ügyesen leplezte. Soha sem hivalkodott vele, sőt íiíkoifa. De már fel volt terjesztve a két nagyezüsí alapján vitézi avatásra — tudtán kívül. ¥áross 'Saassciscís less A mi ezután következik, már a szemünk előtt pergett le. Egy tanácsosi állási kellett a városházán betölteni. Csányi László csendesen élt itthon, leheíetlenjvolí, hogy meg ne akadjon rajta a válogatók szeme. Szívesen vállalkozott, meri még nem forrott ki előtte, hogy mit kezdjen a háború után. Senki sem hinné most, visszagondolva az ő agilis polgármesterségére, [a mely állásában maga volt az. ötletesség, a bölcs judicium, az alkotó képesség, hogy milyen hivatalnok tudóit lenni 1 Az egyszerűség jellemezte és hogy mindig kész volt, bármily nagy munkája is volt. Kis szobájában szerényen visszavonulva dolgozott, [Szerény volt, de hogy teltek a hetek, jmúiíak a hónapok, kollégái, a város lakossága szemében nőtt a tekintélye. Soha sem tolta fel magát, mégis arra ébredtünk, hogyha valamit csináltak a városházán, önkéntelenül is felhangozoü: — Mit szói. ehhez Csányi ? Tekintély lett, anélkül, hogy akart volna azzá lenni. Tekintéiylyé teile széles láí- köre, vonzé modora, világos okoskodása, nagy tudása. És mégis volt idő, mikor elkeseredetten ott akarta hagyni állását és ha tervét végrehajtja, ma Vác városa sok alkotással szegényebb lenne. A miniszteri rendelet akkor alkotta meg a ma is népszerűtlen lakáshivatalt, (Ezt a városházán kellett vezetni. azóta átkerült a rendőrségre) Ő kapta meg. A folytonos elégedetlenség lakó és háztulajdonos közt, a mikor nem tudott egyiknek sem igazi igazságot szolgáltatni, meri nem volt lakás, elkedvetlenítette s úgy mondotta, hogy kimegy Londonba, a hol egy nagy cégtől kapott kedvező ajánlatot. Nem váltotta gyorsan valóra tervét, pedig alaptermészete volt a gycrs elhatározás. Nem váltolía valóra, mert ebben az időben kezdődött szövődni az az idillikus, szép szerelem, mely két lélek egymásrafalálásá- val három esztendő boldog, szép családi életét adta. Csak három esztendőjét... Már hivat iába sem járt. Hosszabb szabadságot vett azzal, hogy annak letelte után lemond állásáról. Ekkor történt, hogy a békés állapotok helyreálltával a polgármesteri állás végleges betöltése került napirendre. A Váci Hiriap mindig büszke lesz arra, hogy még nem is beszéltek róla és hasábjain ő hozta először forgalomba Csányi László nevét. Egyetlen kifogás volt, hogy fiatal (minden i konzervatív felfogású városban ez a legfőbb argumentum). Ő maga is szerényen me9Íegyezte e sorok írója előtt, hogy álmaiban sem. gondolt arra, hogy 5 Vác város polgármestere legyen. De már neve közszájon forgott, mind több hívője akadt s a választáson kétharmad szótöbbséggel elfoglalta azt a díszes állást, melytől édes apja egyetlen egy szavazattal maradt el három évtizednek előtte. Betegsége Aluli év őszén kezdett betegeskedni. Az a munkás férfi, ki egy percre nem tudta helyéi elhagyni, meri a kötelességSeljesités tudata és parancsa a legfelsőbb fokig ki volt benne fejlődve, mái* napokon át nem volt látható. Erős láz rázta meg testét, de még otthon is elővette hivatalos aktáit, tervezett, számolt — városa érdekében. Azt hitte, hogy húsmérgezést kapott s rövid idő alatt kikűrálja magát. De egyre fáradtabb, betegebb lett. úgy. hogy már az őszi közgyűlésen hosszabb szabadságot kellett kérnie és fel kellett hagynia minden mun- mával. Ott fenn, a városházán Täuber Ferenc tanácsosra,helyettesére hárult az óriási I munkakör, hogy a saját teendői mellett zökkenés nélkül vigye tovább Csányi terűéit a befejezéshez. Háziorvosa, dr. Neumann Adolf már ekkor erősen bizalmatlan volt betegségével szemben. Egyik professzortól a másikhoz vitte, azok állapítsák meg a bajt, ő még nem merte kimondani. Végűi báró Korányi tanár velie kezelés aiá s akkor beköltözött az ő klinikájára. És ih megmutatkozott Csányi Lászlóban, az örök tudni, tanulni- vágyás: a mini a professzor orvosnövendékeinek megkezdte előadását, a hátsófelső padsorokba beült Vácz város polgármestere és tanult, mint egy szorgalmas medikus. Idehaza tájékozatlanul, reménykedve várták javulásáról a híreket, de csak nem akart jönni! Elkomorodolt arcok hallgatták, hogy a beteg állapota —- legjobb esetben — változatlan. Nem volt a városban egy lélek, kit nem érdekelt volna Csányi László egészsége, nem volt senki, a ki nem kívánta volna, hogy mielőbb eredményes munkálkodása helyén lássuk! Egy Ízben, karácsonyi ünnepek alatt, ha- haláihiréf hozták és mint a megbontott méhraj, oly zavart lett a város. Egy ízben arról volt szó, hegy Illés tanár veseoperációt végez rajía, mindenki megváltásra gondolt: másnap megjölí a hir, nincs szükség az operációra, nincs a veséjének baja. A klinikán betegek, ápolónők, orvosok úgy megszerették, mint itthon. És kívánkozott haza. Féltek a szállítástól, de végül mégis hazahozta orvosa és Tornáry fogalmazója. Ez volt az utolsó úlja, zárt kocsiban — haza. Innen még egyszer feljutott a városházára, de már kihűlt testtel, koporsó- I ban, hogy megsirassuk. Poügjárríiesteirségej aikotásai j 1921-ben munkakedve teljességében fog- j Jalta el a legdíszesebb állást. Két esztendő I az egész polgármestersége, de ez a két I esztendő kilörülheíeílen nyomot hagy Vác , város történelmében s annak ragyogó lapjaira lesz feljegyezve. Mekkora a veszteségünk, ha arra gondolunk: mit teremtett ez a munkás, fáradhatatlan két év alatt s hova fejlődött volna ez az öreg város, ha csal: egy évtizedig hagyja a sors őt vezető pozíciójában!
