Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-08-31 / 37. szám
V&c, 1924 augusztus 31. ára 1500 korona 38-iH évfolyam. 37 az iára:» váci hírlap PolíliKal és társadalmi hetilap, megjeleniK vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 7000 K. Vidéken egy hóra 9000 K. Egyes szám ára 1500 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos üercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadőhivata! : Csáky-ut 4 *z. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint dijszabós szerint. Szavaznak a szülők S A Patronázs megszavaztatja a szülőket a 9 órai tanitáskezdésröl. A váci Paíronázs-egyesüleftői loplak e sorokai: A Váci Hirlap múlt számában vetette fel ezidén újra a népiskolákban kilenc órakor kezdődő tanításnak a gondolatát s holnaptól kezdve már szavaznak az érdekeit szülék e kérdésben ... a váci Paíronázs fel- j hívására, ennek szavazó céduláin. Szép- j tember első napjaiban viszik haza a kis elemisták a lapokat s kitöltve másnap már hozzák is vissza a íaniíónéniknek és bácsiknak, a kik összeszedik (a 100 koronákkal a nyomtatási költségek megtérité- ! sére) s az igazgatók ulján elküldik a Pat- ! ronázsnak, a mely feldolgozza — s ha J nem ‘kéjeit senki a dologban' — a jövő j számunkban már hirt is adhatunk róla, ! hogy miképen vélekednek e dologban a szülők. Reméljük, hogy a vélekedés minden befolyástól mentesen fog kialakulni, a szülők semmi mást nem tekintenek majd. mint gyermekeiknek jól felfogott érdekét, más nem vezeti őket, mint a gyermekeik ! szeretete. Őszinte vélekedésük eredménye majd megmutatja, van-e tennivaló e téren s mit tegyen a Patronazs, majd az egyes iskolaszékek ? * Kitűnő munkatársunk, Szenlgyörgyi Gusztáv, a Paíronázs ügyvezetője, tehát a ieg- demokratikusabban akarja megoldani azt a kérdést, hogy a télen nyolc órakor, vagy kilenckor kezdődjék-e az iskola. A szülőket szavaztatják meg s elfeledkeznek arról, hogy a szülők kilencven százaléka vezetésre szorul ... A mit elhatároznak, az! jónak is találják. Ugyanez a kilencven százalék pedig alkalmazkodó és az! hiszi, hogy a tanítóknak tesz szolgálatot, mikor megkérdi: hova szavazzak? A sz avazás nagy szabadsága lehet, hogy j az emberies gondolatot elbuktatja, de mégis bízunk abban, hogy a gyermekek tanítása reggel kilenc órakor kezdődik. A főgimnázium uj osztályfőnökei A főgimnázium tanári kara az uj tanév kezdetén csütörlökön tartotta meg e!sö konferenciáját Révai József dr. igazgató elnöklete alatt. Az I. a) osztály főnöke leit Öveges József, az I. b)-ben Molnár Imre, a 11-ban Vincze Lászió, a III ban Pesovár Ambrus, a IV-ben Rassovszky Gyula, az V-ben Nagy Vince, a VI-ban AAátray Gábor, a VlI-ben Szepesi Bódog, a VIII. osztályban Király Lajos. A tanári kar együtt van, csupán Öveges József hiányzik, ki most nagyobb operáción esett át és a jövő hónap közepéig szabadságon lesz. A párhuzamos első osztály megnyitása folytán még egy uj tanárra lenne szükség, de miután a rendkormány lanári nem küldhet, ez idén nagyobb óraszámot vállalt a tanári kar. A váci gardák 86© máaes*» vetőmagja A ritka rossz terméseredmény a földművelésügyi kormányt arra indította, hogy a gazdák részére olcsóbb hitelt engedélyezzen, melyből a jövő esztendő termésének vetőmagját szerezhetik be. Úgy értesültünk, hogy Vác város gazdái nyolcvan métermázsa búzára és nyolcvan métermázsa rozsra kapnak kölcsön!. Ezl a váci hiíelszöveikezet folyósilja tíz százalékos váltóra. A pénzen bárhol lehet vetőmagot beszerezni, de a fuvart és zsákpénzí még külön is meg kell fizetni. Felhívjuk gazdáinkat, hogy a kölcsönéri városházán a főjegyzőnél hétfőig jelentkezzenek. Miután a fuvar ma igen nagy költséget jelent, ajánljuk gazdáinknak, hogy a város által termelt Székács-búzát itt, helyben vásárolják meg, mely a rossz esztendő dacára holdankint nyolc méter! hozott s a melyért a szokásos felárat a váciaknak nem számítja fel a város. Jegs'gyásr'áá — ezálsiSaikosSafiom Az utolsó váci szini szezonjára keservesen emlékezik Miklóssy Gábor színigazgató, ki régen ezreket (jó ezreseket) vitt el Vácrói, most nagy pénz! fizeicií rá a ii- vaszszal, hogy bemerészkedett hozzánk. Kispestre ment, a hol ma is játszik társulatával és megülhette nehéz munkájának negyedszázados jubileumát. Az ottani polgármester elnökiésévei alakult bizottság fényessé tette Miklóssy Gábor jubileumai, mely anyagiakban is remekül sikerüli. Mi ebből az alkalomból megírjuk élete egy kis epizódját. A váci múlt szezonhoz hasonlóan rettenetes helyzetben volt társulata. Az előadás kezdetén egyik tagja sírva jött hozzá, hogy nagy beteg a gyermeke, j Pénze nem volt, de lehúzta jegygyűrűjét: j vigye zálogba, ezért kap gyógyszert. Ez az ] egyetlen eset legszebben jellemzi azt a j szindireklorí, kinek kerületébe tartozik a mi városunk is. Esküvők Dr. Schoepflin Lajos és neje Pesti Böhm Irán Edith leányának Roósz Emil zongoraművészszel szeptember 2-án d. u. fél ő órakor Budapesten, a szent Domonkosrendi plébániatemplomban lesz az esküvője. Zsarnóczay Irénke és Tomecskó Mihály e hó 30 án, szombaton délután öt órakor tartják esküvőjüket a fehérek templomában. Beütött «3 %?iliáirraa dspótköiéipálsfáíba Úgy látszik, nemcsak a kosdi és a váci fuvarosoknak nem keli a kosdi szénbánya drótkötélpályája, hanem az égiek is haragszanak rá. Múlt szombati nagy viharban a villám lecsapott a vasúti sínek mellett levő drótkötélpálya végállomásába és a hatalmas oszlopokat forgácsokra hasogatta. Ezer szerencse, hogy ebben az időben a munkások nem tartózkodtak a favázas épületben, hanem épen munkabérkifizetésen voltak. Különben emberélettel avatták volna fel a drótkötél pályát. VÉG ti GUSZTI párisi pompás szerencséje és budapesti érdekes házassága Az a név, melyei kis hírünk fölé irtunk, igazi nagy tehetséget jelent, ki földink. Az volt a boldog idő, alig eyy évtizednek előtte, mikor a mindig elegáns kis Végh Guszti itthon leült jó kedvvel rajzolni és hol egy gyönyörű meghívó, hói egy újszerű p i a kát került ki ceruzája alól. A tehetségnek szűk volt kis pátriája. Budapestre került és egy hónap múlva versengtek érle a kiadók, vele rajzoltatták meg mindén könyvük címlapját és ő uj oldaláról is bemutatkozva, száz és száz gazdag családnak tervezte meg bútorait, szobáiknak berendezéseit. A kedves kis Végh Gusztinak már Budapest sem volt elég, nemrégiben Parisba költözött. Olt, a világ áhítozott szépségei közötí, a magyar festőművészek szemrehányásokkal rohanták meg a váci művészt, hogy csak koplalás, szenvedés vár reá merészségéért s ha kiéhezve nem akar kórházba jutni, azonnal térjen vissza Magyarországba. Végh .Guszti végighallgatta az apai intelmeket és másnap Paris legnagyobb műipari műhelyébe áliiíoít be. Munkái kért. A savanyú főnök, kinek naponta van dolga a világ minden tájáról Parisba tolakodó tehetségekkel, azt mondta neki, hogy rajzolja meg a cég monogramját. Eddig senkinek sein sikerült, ezzel a kis Véghet is elküldheti. A mi fiunk leült és pár perc múlva átadía a monogramot. Meseszerűen hangzik, de úgy volt, hogy egyedül Végh Guszti oidoíta meg oly tökéletesen és művészien a feladatot, hogy rögtön szerződtették s ma Paris első mű- intézetének anyagi gondokat elvető rajzolója. Végh Guszti természetesen a szokatlan sikerre haza sietett és a műit héten Budapesten nőül vette Enyedy Sándor hágai főkonzulunk Peggy leányát, kivel azonnal visszautazott a biztos kenyérre — Párisba. Vasmunkások — a A ki tudja, hogy a leghatalmasabb szervezet a vasmunkások csoportja Magyarországon, az méltányolja a következő kis híradásunkat: A Bótíenlósz-féle vasöntöde munkásai szeptember közepén szinelőadást rendeznek, melynek jövedelmét a háborúban eieseü váci hősök emlékszobrára szánták. Eltekintve attól a hálátlanságtól, hogy kis községek is megelőzték városunkat a világháború hős katonái emlékének megörökítésében, a Bődenlósz-gyár munkásainak kezdeményezése megértő és kötelező irányt mulat. Előre kibocsátott felhívásukban legszebb vonásnak tartjuk, hogy a váci vasmunkások a vár<'s polgárságával karöltve kívánják a műit emlékeinek megörökítését és továbbra nagy Magyarország érdekén való munkáiást.
