Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-08-24 / 36. szám
VÁCI HÍRLAP Slósa síöwért eStnei^esEiéik Búcsúzó Szomorú hir terjedi el csütörtökön a városban: Róza kedves nővért elhelyezték. Midőn a borús éjszaka után a felkelő nap sugarai átszűrődíek a hegyek erdős lombjain, Róza nővér már a vonaton üli, hogy igu magába rejtve fájdalmát gyöngéd lelkű 1 e í é v e 1 megkímélje ismerőseit, tisztelőit a fájdalmas búcsúzás könnyeitől. Sokan tisztelték, szerették a rajongásig ezt az egyszerű szerzetes nővért, hiszen két évtizeden át itt éií közöttünk, kiváló képességeit, fáradhatatlan munkásságát nekünk szentelte. A városnak leányifjúsága, fiatalabb hölgyei, asszonyai úgyszólván mind tanítványai voltak s hogy mennyi áldást fakasztott és hintett szét működése Vác város lakóinak szivébe hosszú kétéviized munkájával, azért a jó Istenen kívül ki tudna számol adni. Mint tanítónő és nevelő mindig az elsők közé tartozóit, ezt úgy egyházi, mint világi felsőbb hatóságai iskolalátogatásaik alkalmával munkáját a kartársak előtt is kiemelve, őt dicséreteikkel elhalmozva, róla minden alkalommal elismerték, kihez világi kartársai is számtalan esetben folyamodlak tanácsért, útbaigazításért. Az egyik legértékesebb tanerőt vesztik el most a váci iskolák a távozó Róza nővér személyében, kit növendékei rajongásig szerettek és ragaszkodtak hozzá nemcsak kis gyermek, hanem felnőtt korukban is és ö bámulatosan tudott uralkodni szivük, lelkűk felett. Nemcsak tanítványai voltak így vele, hanem mindenki, a ki megismerte mindig szelíd és kedves, mindig vidám egyéniségét. A nevelői munka melleit az egyesületi és szociális munka terén is oroszlánrész jutott neki. Az Oltáregyesület kiállításait gyönyörű kézimunkái, íűfestései disziteíték, a Karolina iskolában rendezett bazárban az ő munkái kelteitek legnagyobb feltűnést s örvendettek a legnagyobb kelendőségnek. Mint a Szereiet-egyesületnek, a szent Vince- egyesüleínek fáradhatatlan munkás tagja sok-sok szegénynek és betegnek arcáról töröli ie keserves könnyeket, mert 5 szívvel és lélekkel szent életű rend alapítójának leánya, a „szeretet leánya“ volt a szó legnemesebb érteimében. A szórakozásokban is mindig olt volt, mint a leány-egylet vezetője, az ifjúság körében s a karácsony kedves pásztorjátékainak és a farsang vidámságainak rendezésében megcsillogtatta minden alkalommal e téren is bámulatos képességeit. Ma, midőn a hálás megemlékezés hangján búcsút veszünk felejthetetlen kedves egyéniségétől, őszinte szeretettel és tisztelettel hajtjuk meg ez előtt az egyszerű, szerény kedves nővér elölt az elismerés pálmáját s tesszük lábai elé munkája érdeméül a váci ifjúság és társadalom hálájának babérkoszorúját. Szerető, hálás növendékeinek, tisztelőinek imája és szereteíe kiséri őt abba a kis faluba, hová körünkből legnagyobb meglepetésünkre és sajnálatunkra főnöknőnek távozott. Isten kegyelme vezérelje szokatlan uj útjain és hozza vissza őt még egyszer közénk. —n. feástaaita — a kéményseprők öröme A város képviselőíesíüieie felemelte a kéményseprési dijakat. Ezt a határozatot most a kereskedelmi miniszter jóváhagyta s így a kéményseprömesterek áprilistól visszamenőleg havonkiní 2500 korona tisztogatási díjat szedhetnek kéményenkiní a háztulajdonosoktól. 2 ___ = ______________=______= Ötődfélmiíliárdot költ az állam a váci postapalotára Éppen ideje, hogy erről a közérdekű és nagy eseményről beszámoljunk. Nem is a jövő században, a legközelebbi évtizedekben a mai postahivatalról felvett fényképeknél felháborodás fogja a nézőt elfogni. Egészségtelen, szűk, piszkos, szegény tisztviselőknek, szegény közönségnek ártalmas hely, egy cseppet sem illik egy haladó vá- \ roshoz. Legalább harminc esztendeje sür- j geti a város lakossága egy modern, a vi- j szonyoknak megfelelő kényelmes, nagy postapalota építését és végre most, 1924 ben eljutunk ahhoz, hogy az első kapavágások megtörténnek és jövő évre állni fog a vá- ! sáríéren az uj váci postaház. A napokban Krakker Kálmán polgármester felkereste Demény Károiy államtitkári, postafőigazgaió! és megkérdezte, lesz-e valami a váci pesía építkezéséből, meri a hangulat itthon oly elkeseredett, hogy nem áll jót azért, miszerint az évekkel ezelőtt olcsón eladott vásártéri telket a képviselő- testület türelemveszfetíen vissza nem veszi. A magyar posta legfőbb vezetője megígérte a polgármesternek, hogy rövidesen általa fogja a váci közönségei tájékoztatni. Tényleg másnap itt volt a levél (Milyen gyors a magyar posta, ha elnökicazgatőjának jó- hirt hozó levelét száilitja!) Ezeket mondja benne: Kedves Barátom! A váci posíaház létesítése ügyében a következőket van szerencsém szives tudomásodra adni. A kb. 260,000 arany korona költséggel előirányzott építkezés céljára a folyó 1924/25 költségvetési évre 100,000 arany korona engedélyeztetett. A tervek elkészítésére Schuiek János műépítész tanár nyert megbízatást, a ki vázlatterveket már be is nyújtotta és a kit a kiviteli tervek sürgős elkészítésére felszólítottunk. Előreláthatólag ez évben a földkiemelési, valamint az alapozási és pincefalazali munkák el fognak készülni, mig a többi munkák a jövő évre maradnak. Minden remény megvan arra, hogy a külsejében is tetszetősnek Ígérkező postaház az 1925. év folyamán rendelkezésének át lesz adható. Szives üdvözlettel igaz híved : Demény Károly. Ezt a levelet a magyar posta legfőbb intézője irta: hinnünk kell benne. Megtudjuk belőle, hogy a mai értékben négy és féimiüiárdba fog kerülni a váci „posíaház“, (ha vártunk, türelmünk némileg jutalmazva lesz,) ez évben megkezdik az építést és jövő évre állani fog. így legyen. De van ehhez itthon kettős jogos kérésünk: Az építési munkát a váci ipar kapja és építsenek gyorsan, hogy 1925-ben végre valóban megnyithassák a váci uj postapalotát! üeETgi lesz reálgimnázium A Váci Hírlap értesülései alapján előre megírhatta, hogy a közoktatásügyi miniszter megváltoztatta a közoktatásügyi tanács tervét és a váci főgimnáziumnak reálgimnáziummá való átalakítását nem engedélyezte. A miniszter döntése a napokban érkezett le az igazgatósághoz. E szerint Vácnak továbbra is főgimnáziuma lesz. Nem érdektelen megírni, hogy környékünkön nem lesz egy gimnázium sem, mert Balassagyarmat, Aszód, Gödöllő és Újpest gimnáziumai az uj tanévben mint reálgimnáziumok kezdik meg működésüket modern nyelvek oktatásával. J Nyílt«, tér tfálasz Vat*ga Ferencnek műit he ti nyilüerére A maga becsület ügyét majd a hadbíróságon tárgyaljak és a Margitköruton fejezzük be. Vác, 1924 augusztus 21-én. Schwerer Bernát Jé tasaács a ejazdákwak Érdekes levelet kaptunk a m. kir. nö- vénykórtani állomásról, ajánljuk, hogy minden gazda szívlelje meg. Azt Írják és hirdetik minden felé, hogy az idén a gabona üszög miatt, mer! sok helyen nem csávázlak, 920,000 mázsával kevesebb terme t, a mi 363 millárd korona kárt és veszteséget jeient az ország vagyonában. A gabonát tehát elvetés előtt csávázni kel! s ezentúl már nem rézgáiiccal és nedvesen, hanem a legjobban bevált porcsávazással. Amerikában már régen Így csináljál'': A csávázó port a búzával egy öreg hordóba teszik és egypárszor megforgatják s rögtön lehet vetni. A növénykisérleti állomás három éven át kísérletezett ezzel az amerikai rendszerrel s most kimondja, hogy ennél egyszerűbb, jobb csávázás nincs és ezt számos példával igazoija. Budapesten, Debrői-út 15 sz. alatt levő m. kir. növény- kórtani állomás bárkinek ingyen megküldi az uj fajta porcsávázásról szóló részleles leírását. BCérjen mindenütt FÁTYOL S T-szappant ! Eggr művelt iparos Kiváló történeti érzékéről és nagy lelki műveltségéről ad tanúbizonyságot egy íá- volbaszakadt iparos polgártársunk figyelme és gondoskodása múzeumunk iránt. Két évtized előtt Karcagon dolgozott és onnan hívta fel a muzeum vezetőségének figyelmét egy zenélőórára, melynek előlapját városunknak a múlt század derekáról való látóképe disziti. Ez a szép óra azóta múzeumunk egyik dísze. A napokban Síét váci okiratot s egy régi váci cég számláját küldte el múzeumunk elnökének a következő szép ievél kíséretében : Apró csöppekből áll a tenger, porszemekből a szikla : az ide mellékelt írások a váci múzeumba valók, annak adom, fogadja kérem szívesen. Egy iakaréklűzhelvben való tűzrakás elől mentettem meg őket, rettenetes állapot, hogy még iskolázott, művelt emberek között is akadnak olyanok, a kiknek egy csepp érzékük sincs a múlt idők eseményei es ereklyéi iránt! Hogy nyugodt lélekkel hagyják a szolgáló által a régi — közben bizonyára sokszor — nagyon régi írásokat gyújtónak felhasználni! Nagyságos uram írói munkásságát mindig érdekkel és örömmel olvashattam a fővárosi napilapok jelentéseiből s a Vác város történetét remélem valakitől aníi- quáris úton megszerezhetem, még friss a szellemem, jó az erőm, gödöllői vagyok, érdekel kedves fekvésű Vác városa. Kiváló tiszteletem kifejezése mellett maradok nagyságos uramnak alázatos szolgája: Jeney Szabó Árpád a 66 éves veterán kéményseprőlegény. Egész terjedelmében közöljük ezt a szép levelet, melynek minden sorát hazafias érzés és kulfurérzék hajtja át s mint ilyen megszivíelésre méltó. Vajha sok ilyen intelligens iparossegédet teremtene ez a meggyalázott és megcsonkított, bús magyar föld! Kérjen mindenütt P A T Y 0 L A T-szappant! S& hálátlan wácüak — Látta a holdfogyatkozást ? — Nem én. — Na, érdemes is Vácon valamit rendezni! 1
